Egri Népújság - napilap, 1926/2
1926-10-31 / 248. szám
t-«áKu*mwn.i Előfizetési dl} postai szállítássali egg hóm 40.000 K, neggedévre 120.000 K. POLITIK FtarkeutS Sí NAPILAP. Dr. Óriás Nándor. Szerkesztőségi Eger, Líceum. Kiadóhivatal s Líceumi nyomás, Telefouszám: 11. Mindenszentek napján. Az élet dübörgő szekere egy pillanatra megáll. Csenddé halkul ezen a napon a küzdés, a tülekedés, a kenyér-robot zaja Ma az ünneplőbe tisztult ember leteszi a munka szerszámát, az ásót, a kalapácsot, a tollat és virággal, gyertyával a kezében a sírkertbe megy. A szeretet, a múlt emlékei küldik erre a látogatásra, hogy az üdvözültek napján elvigye bánatát, reménységét azokhoz, akiktől oly fájdalmas volt a válác. Ezen a napon emlékezni megy a ma a tegnaphoz, hogy meggyujtaa a hit mécsét. A jelen elzarándokol a múlthoz és elviszi a haldoklás virágát, hogy megkoszorúzza vele a már elment emlékét. A múlt: az a sok-sok virágos és virágí&lan sír, a jeLn az a ha- talmija sereg, mely a jövőbe vetett hit gyertyáit lobbantja lángra « eírkalmokon — a jövő még belevesz a bizonytelaneág ködébe. Múlt, jelen, jövő! Lobogó gyertyafény világit minden magyar temetőben. A mécs lángja ég felé tör a kárpáti falvak apró kis sírkertjeiben, az erdélyi bércek korhadt fakereaztjei mellett, nagy róna temetőiben ée a végek kriptái fölött ia. A magyar rögön, — mindenütt, ahol magyar fejfák szomorkodnak, ahol magyarul véBíék fel a ssírveraet, — millió és millió fény csillan fel. Ez a fény egy hatalmas tűzoszloppá egyesül a magasban és bevilágítja Trianon sötét éjszakáját. Ez a fénycsöve nemcsak az emlékezés mécivilága, hanem a jövőbe vetett hit lobogó lánggal égő fáklyája is. A meggyötört jelen gyújtja lángra megemlékezésül, kegyelete jeléül, a magyar rögben nyugvó, elment szeretettek áldozataként és hitvallásként, fogadalomként, hogy magyar lesz újból minden magyar rög. Múlt... A lobogva égő gyertyák fényénél az emlékezés szavai halkan hullanak a sirhalmokre. Az elhunyt szeretettek egykori bánatai, szenvedései, örömei és ? i tragédiái a megvigasztalődás könnyeit csalják az emíékezőkre. A magyar múlt emléke is köny- nyet csal a szemünkbe, de elhozza a megvigasztslődáeba vetett hitet is. Voltak nemzetek, amelyeknek tragédiái fölött nem gyultak ki a hit gyertyái, elpusztultak és csak a történelem sötét lapjai őrzik emléküket, de a magyar nemzet tragédiái fő lőtt a reménység tüze lángolt mindig. Szomorú napok után eljöttek a dicsőséges, boldog napok is. A magyar múlt katasztrófákkal, tragédiákkal sűrűn beírt könyvében nemcsak Dzsingiaz- khán, Mohács, törökdulás van, hanem varrnak tündöklőén fényes lapok is. A nagy királyok, Szent István, Szent László, Nagy Lajos, Mátyás nevei egy- 1 egy dicsőséges, boldog korsza- | kot jelentenek. Amint a megko- \ szorozott, gyertyafényben ra- j gvogő Bír élőik halkan elhangzó jj smlékiüzavak meghozzák a vi~ í gaeztalődás köenyéit, & magyar I műit emlékezetének is vigaszta- j lődáat, hitet és reményt kell i öntenie a szivekbe. Jelen. . . . Á lobogva égő gyertyák fénye a bánat világossága is. Mély bánat az elment után, bánat az elköltözött miatt. Van okunk a bánatra és sok sok bűnünk vádol a jelenért. A modern kor rákfenéiért már önmagunk ellen kell vádat emelnünk. Hibásak vagyunk magunk is, hogy a nemzetet meggyötörték, de életerejét összetörni nem tudták. A négy magyar temetőbe még magyarok, élő, élniakarő magyarok viszik, viszik az emlékezés koszorúját és a feltámadásba vetett hit gyertyáit. De a gyertyák fénye még nem tör egységesen a magasba, még ezer és ezer kishitű jár a nagy magyar temetőben, még sokan vannak, akik nem gyújtják meg a reménység áldozati gyertyáit, még fáklyaoltók szentségtelen keze is emelkedik a levegőbe. A nagy tragédia után mégis megujhő- dásnak kell jönne. Jövő . . . Lobogva égő gyertyák fényénél imádkozik ma minden magyar. Az aprő lángnyelvek az ég felé törnek és a kárpáti sírkert feggyugyeríyájának, az erdélyi bércek temető-mécsének, a végek aprő viaszgysrtyáinak, a HiíiUzőleumok hatalmas ívlámpáinak fánycíővái magasbatőrő tűzoszloppá nőnek össze. Ez az óriási, tündöklő fényű fáklya a jövőt hirdeti már, Nagy-Magyar- orízág feltámadását. Vigyük el az ősz virágait szeretteink sírjára és gyújtsuk meg az emlékezés gyertyáit, amelyek a feltámadásba vetett hit fényét is szórják. Futár. SNKv* «•**** * -1 m bW ■ MM 1 - - MM8 v <MMtC Jön az uj pénz. December 15-én már a vidéki pénzintézetek is forgalomba hozzák a pengőt és az uj váltópénzt. — 1600 láda váltópénzt szállítanak a vidéknek. Budapest, október 30. December 15-én a Nemzeti Bank forgalomba hozza a pengőt és az uj váltópénzt. A forgalombahozatsl technikai előkészületei már megkezdődtek. A bankjegynyomda és a pénzverő nap-nap után szállítja be a Nemzeti Bank pincéibe az uj papírpénzt és váltópénzt. Már december első hetében megkezdik a váltópénznek vidékre való szállítását, » Nemzeti Bank vidéki fiókjainak az uj váltópénzzel való ellátását. 1600 ládát, tele váltópénzzel szállítanak a vidékre, nagyobb forgalmú városok bankfiókjának természetesen többet, a kisebb forgalmú fiókoknak kevesebbet. Készül majd ezer pengős bankjegy is, de ennek forgalombahozatalára egyelőre nem gondolnak. (Minek is gondolnának? Szerk.) Készül 10 és 20 pengős arany, az aranypénz egyik oldalán szárnyas angyal lesz, a másik oldalán pedig 10, illetőleg 20 pengő megjelölés. Az aranypénz forgalombahozatalára egyelőre szintén nem gondolnak, ennek az ideje majd akkor következik el, amikor meg lesz a biztosíték arra, ;hogy ez a pénz nem tűnik el gyorsan a forgalomból. A koronabankjegyek érvényességének idejét akkor fogják megállapítani!, amikor forgalomba hozzák az uj pénzt. A kisebb értékű koronabankjegyek aligha \ futnak sokáig a pengővel. Valő- í szinű, hogy február közepéig az 1000 ko- j ronás és 500 koronás kiszoj rul a bankjegyforgalomból. \ A Nemzeti Bank meg fogja ’ állapítani azt a határidőt, ameddig fizetés gyanánt elfogadja a korona-bankjegyeket. Ha ez a | határidő lejár, megkezdődik majd | a korona-bankjegyek inegaem- : misitése. | A pénzjegynyomdában erre a ; célra van is egy zúzógép, ez a | gép masszává -(péppé) őrli Ősze \ a papírpénzt, s ezt a masszát ’ értékesítik, mert ebből papírt | lehet készíteni, úgy, hogy a régi koronebankjegyekbő! megint csak papir lesz. a«M9BSBesiiaas0]Sis2R»nnsB^ssiasaaa Az ima szárnya. A Szociális Missió Társulat hölgyei minden esztendőben Halottá* estéjén a temető kapujában, ezen az ember szivét, lelkét annyira megszelídítő szent helyen, adományokat gyűjtenek. Sok mezitiáboa, szegény, árva gyermek imádkozik, bogy e gyűjtésből iámét kaphasson egy- egy pár cipőt a fenyegető közelgő télre. Városunkban eddig is sok támogatásra szoruló szegény volt, de ebben a szomorú esztendőben ügy felszaporodott a számuk, hogy külön kell kérnünk ez úton is a temetőt felkereső jő lelkeket, ne vonják meg most sem alamizsnáikat a Míssiő Társulat által gondozott sok szegénytől, hanem inkább kétszerezzék azt meg. Mindenki imádságos lélekkel siet szerettei sírjához, — az alamizsna, mit a szegények téli nyomorának enyhitásőre a temető kapujában adunk, lesz az imádság szárnya, mely azt a szegények Atyjához emeli. Ss. M.