Egri Népújság - napilap, 1926/2
1926-10-29 / 246. szám
Ára 2000, vasárnap 3000 koroa* Eger, 1926 október 29. péntek XL1I! óvf. 246 s* Előfizetési díj postai szállítással s ego dóra 40.000 K, neggedévre 120.000 * mmmmm i POLITIKAI NAPILAP Főszerkesztő: Dr. Óriás Nándor Szerkesztőség« Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefonszám: 11. ICt Ä politika mártírja immár leköltözött a földbe, melynek népét olyannyira szerette. Az egri földbe, mely szülte a amely évtizedeken át tanúja volt munkái életének. Az édes- anyja mellé, akihez embernyi ember korában is a kisfiú meleg érzésével ragaszkodott. Az egyszerű fakeresztnél pedig, melyet •irja fölé tűztek, mélységes meg- illetődéssel áll meg az események krónikása. Olyan sír az, amilyet sokat látunk — a hösök temetőjében. Egy elesett katona sirja. Ölében immár mindennel megbékélve nyugszik egy halott vitéz, akinek lelkiépsége felőrlődött a fajáért, nemzetéért folytatott küzdelemben. Ennek a küzdelemnek lett áldozatává, ennek a harcnak lett hős halottjává az egri választókerület végletekig kötelességtudó képviselője : Istenben boldogult, immáron néhai Nagy János. A komoly, valósággal a komorságig komoly gondolkodású politikus, akinek számára a politika sohasem volt »úri huncutság«, de aki leikének minden hevületét, tudásának minden erejét belevitte a politikába. És belevitte idegzetét és fel is morzsolta, el is vesztette, tönkre is tette benne. Saját vallomása szerint roncsnak érezte már magát s egy szörnyű pillanatban betelt rajta Széchenyi végzete. A legnagyobb magyaré, akinek Írásaiba szinte belete- metkezett s akitől nemcsak a politikai vezérgondolatokat, de a sötétenlátást, a pesszimizmust, az önvádat is elsajátította. Egri magyarok, akiknek sokszor — oh be sokszor! — távolba vesző, harmadrangú kérdés a nemzet sorsa; magyar testvérek, akik — mi tagadás f — itt is, ott is szinte napről- napra kötünk kisebb-nagyobb kényszeregyezségeket a százszázalékos kötelességteljesílés)ro- vására : a frissen hántolt sírnál ám álljunk meg lehorgaaztott fővel és fölemelt szívvel. Tanuljunk az önvád emberének néma ajkáról önmegismerést, a szociális munka rajongójától áldozatokra is kész kötelességtudást. És őrizzük meg őszinte kegyelettel emlékét a férfiúnak, aki panasztalanul roppant össze a nagy eszmék odaadó szolgálatában ! .Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban ; Hiszek Magyarország feltámadásában!» Dr. Nagy János temetése. : Rekviem a főszékeseggházban. — 10—12 ezer ember vett részt a temetésen. — Ä nemzetgyűlés és a kormánypárt nevében Ivády Béla nemzet- gyűlési képviselő búcsúztatta az elhunytat. — Trak Géza polgármester beszéde. — Ä kormányt Mayer földmivelésügyi miniszter képviselte a temetésen. Eger, 1926. október 28. A tragikus körülmények között elhunyt dr. Nagy JánoB, főszékesegyházi kanonok, in. kir. kincstári főtanácsos, nemzetgyűlési képviselő halála még ma is mély szomorúsággal tölti el Eger város polgárainak szivét. Az elhunyt lelkiüdvéért ma délelőtt 9 órakor a főszékesegybázban, nagy papi segédlettel ünn6pő- lyes gyászmiiét mondott Dutkay Pál érseki helynök, pápai pre- látus, apátkanonok. A rekviemen teljes számban megjelentek az egri székesfőképtalan tagjai. Az elhunyt kanonoki stalluma gyászfátyollal voit bevonva. A fősző- kesegyház hajójának közepéd, a kupola alatt óriási, szürke ka- tsfalk állott. A tágas padsorokat eűrűu megtöltötte a gyászoló közönség. Isaák Gyula főispán, a vármegye tisztviselő karának élén Okolicsányi Imre alispán, a pénzügyigazgatőság tisztviselő karának élén Magyary Pál miniszteri tanácsos, pánzügyigaz- gató; a városi tanács Braun Ká- troly főjegyző, polgárroesterhe- lyetiea vezetésével, a helyőrség | tisztikara Vermes alezredes va- | zetésővel jelentek meg a gyász- ] misén, amelyen ott láttuk még i az érseki jogakadémia tanári karát dr. Dambrovszky Imre tb. kanonok, egyetemi magántanár vezetése alatt, az egri középiskolák igazgatóit, dr. Marssó László járásbirősági elnököt, dr. Szabó Gyula járási főszolgabírót, Lipcsey Péter dr. kormányfőtanácsos közjegyzőt, Rusztek Károly kir. tanfelügyelőt, a m. kir. állami rendőség küldöttségének élén Debreczeni Dezső rendőrkapitányt, Perlaky Elemér m. kir. gazdasági főtanácsost, érseki uradalmi jószágigazgatót az érseki uradalom tisztikarának, s Németh Pál főkáptalani jószág- igazgatót, a főkáptalani uradalmi tisztikar élén,valamint több egyesületet és testületet. A gyászmiae alatt az egri fő- ■zékesegyhfiz kórusa Meiszner Imre karnagy vezetése alatt halotti énekeket adott elő. Dr. Nagy János temetése. A temetés 11 órakor kezdődött, de már 10 őrá után ezer és ezer ember nyüzsgött a Káptalan-utcán. A középiskolák ifjúsága a tanárok vezetése alatt sorfalat állott. A tűzoltók és cserkészek kordontvontak a közlekedési rend fenntartására. Dr. Nagy János holtteste, szürke érckoporsőban, a kis- préposti lak udvarán volt felravatalozva. A kispréposti lakot a gyászolók tömegei oly sűrűn vették körül, hogy a bejutás csaknem lehetetlen volt. Dr. Horváth Gyula rendőtanáosos személyesen végezte a közönség sorainak elrendezését, hogy a ravatal mellett helyet csináljon a papságnak és a hivatalos küldöttségeknek. Néhány perccel 11 őrá előtt érkezeit meg a temetésre dr, Szmrecsányi Lajos egri érsek, Subik Károly c. apát, tb. kanonok, érseki irodai igazgató kíséretében. Ugyanekkor érkeztek a ravatalhoz Mayer János földművelésügyi miniszter, a kormány kéviseletéban. A minisztert Isaák Gyula főispán é* Okolicsányi Imre alispán kísérték. A nemzetgyűlés, illetve az egységespárti képviselők küldöttségének tagjai Ivády Béla vezetése alatt a következők voltak: Graefl Jenő, Dobóczky Dezső, Édes Antal, Bessenyey Zénó, Hedry Lőrinc, Dabasi-Halász Móricz, Bozsik Pál, Szabó Sándor. Megjelent a temetésen dr. Tóth Tihamér egyetemi tanár, az országos nevű egyházi irő és hitszónok is Pontban 11 órakor érkeztek meg a temetésre az egri szé- kesfőkáptalan tagjai, az egyházmegyei papság egri tagjai és a szerzetes rendek küldöttségei, csaknem teljes számban. Dutkay Pál érseki helynök, pápai prelátus, apát-kanonok nagy papi segédlettel kezdte meg a temetési szertartást. Az egyházmegyei papnövendékek kara latin nyelvű gyászénekeket énekelt. Az egyházi szertartás befejezése után Ivády Béla nemzetgyűlési képviselő lépett a virágokkal borított koporsó elé és elfogődott hangon mondotta: — Mélyen tisztelt gyászoló közönség! A nemzetgyűlés, a kormánypárt küldöttsége eljött e ravatalhoz, hogy elbúcsúzzon szeretett jóbarátjától, egri Nagy Jánostól. Mélységes megrendüléssel állunk itt. Alig találunk más megoldást, más vigasztalást, mint azt, amit a Megváltó Jézus Krisztus mondott a keresztfán : »Uram legyen meg a te szent akaratod.« — Alig pár bőnapja, hogy viruló egészségben jártál közöttünk, a beszélgettél szép terveidről, melyekben szülővárosod szebb jövőjét szövögetted. Méltán adtuk mi neked az »egri« előnevet és Eger városa választópolgárainak bizalma nem eshetett méltóbb férfiúra, amikor téged két ízben is a nemzetgyűlésbe küldött szavazataival. — Neked minden gondolatod és érzésed akörül forgott, hogy miként lehetnél még jobban segítségére embertársaidnak. Szociális érzésektől áradt a lelked és nem kíméltél fáradtságot, áldozatot, munkát, ha arról volt szó, hogy embertársaidnak, szülővárosodnak szüksége volt arra. — Mi, képviselőtársaid és barátaid, tiszteltük benned egyházunknak a hivatása magaslatán állő tisztalalkű hitbuzgó főpapját, a nagy képzettségű, tudós törvényalkotót és a hűséges jóbarátot.
