Egri Népújság - napilap, 1926/2
1926-10-23 / 241. szám
1926. október 23. «SGRl NfiPOJSAQ mm» .. OLl itj-CyJÖL — Eger, 1926. október 23. — Mikor általános panaszkodások közben, nagy sopánkodásokkal a mai nyomorúságot emlegetik s ennek okait kutatják, a fájdalmas, hatalmas okok mellett, mint pl. a háború elvesztése, a csonka hsza, a forradalmak, megfeledkeznek a szegénység és nehéz élet más nem éppen csekély okairól, melyek : a megnőtt igények, a fényűzés és a pénznek meg nem becsülése. Kezdődnek ezek a legkisebb falusi házakban, melyekben ma már drága siffonok, furnirozott ágyak és ruganyos díványok kellenek a régi fenyőfa nyoszo- lyák és tulipántos ládák helyett. Ez magában szép és kulturális haladást jelentő dolog volna, hogy ha az illetők nem volnának 3—4 évi adóháirálékban. Folytatódnak a félmilliós cipőkben, selyemharisnyákban és a Pestről ajánlott levélben érkezett milliós női ruhákban. Befejeződnek a tánclokálokban horribilis áru italok és néger felszolgálás melleti. Igazán olyan ez a világ, mintha mindenre volna pénz, csak közcélokra és a mindennapi ke nyérre nem. A sorsot pedig rendesen azok szokták leghango«abban szidni ás okolni, akiknek nem volna szabad máét okolni — öamagu- kon kívül. Kádár József. Schandl földmivelésügyi államtitkár Miskolcon A Keresztény Pol gárok és Munkátok Szöveiségé- nek miskolci szervezetében Schandl Károly földmivelésügyi államtitkár nagyszabású elő« adást tartott a »mindennapi ke nyár útjáról.« Schandl töobek között ezeket mondotta : — Ha van épitömunka, amelyből élet és kenyér fakad, az csak a keresztény gazdasági rend alapján indulhat el. Mert nagyon tévednek azok, akik szt hiszik, hogy a keresztény gazdasági felfogás csak jelszó, vagy üres külsőség. A keresztény világrend nem merül ki a keresztény erkölcsben, az erkölcs éltető erő benne, kovász, mely azt működésbe hozza. Ügy érezzük magunkat, mint az első magyar századokban azok, »kik egyik kezükben a keresztet tartották, a másik kezükkel az ekeazarvát fogták s tanították a népet hitre é* földmivelésre.» Az egri állami polgári iskola felépítésére beadott pályázatok fölött a napokban döntött a m. kir. vallás- és közoktatásügyi minisztérium. Az építkezésre az egri Márkuitestvérek nyertek megbízatást. Villanytelep épült Hevesen. Hevesen részvénytársaság alakult a községnek villany világítással való ellátására. Úgy a villanytelep, mint a vezeték már ki épült, és 1—2 hét múlva üzembe helyezik a villanygyárat. Évi 150 ezer koronáért adták bérbe az Egerpatak halászati jogát Eger várna főjegyzői hivatalában ciütörtökön délelőtt pőtár- verés volt az Egerpatak halászati jogának a bérbeadására. A kevés árverező közül Kakuk Ignác kapta meg, mint legtöbbet ígérő, 6 évre ez Egerpatak halászati jogát! évi 150 ezer K-ért. A bérleti szerződés megkötéséhez még a városi képviselőtestület jóváhagyása szükséges. Siralmas Románia gazdasági helyzete Kolozsvárról jelentik: Élénken ecseteli Románia gazdasági helyzetét a szatmárvárme- gyei kereskedők és iparosok gyűlésén elhangzott beszéd. Nem várjuk meg a teljes csődöt, — mondotta a szónok — magunk zárjuk be üzleteinket, ha meg nem állítják a gazdasági lezül- lást. Félszeg és kicsinyes vámpolitikával a kormány lehetetlené teszi a kivitelt. A gazdasági sorvadásban a legutóbbi hónapok alatt egész kereskedői dinasztiák omlottak össze. Az erdélyi és bánsági kereskedelmi és ipari testületek képviselőinek nagyváradi gyűlésén az egyik szónok ezeket mondotta : Külföldön is, belföldön is, bizonyos pénzérdekeltségek tervszerű hadjáratot vezetnek Románia ipara és kereskedelme ellen. Ez a pénzügyi háború szüli a pénzhiányt é« teremti meg az uzsorát. Románia és a külföld között éles gazdasági harc folyik, mert Románia mindezidáig visszautasította a kényszerszanálásnak formáját, melyet Magyarország is kénytelen volt elfogadni. Az általános gazdasági válságot a kormány által rendszeresített nacionalizálás okozza. A naciona- íizáláa okozott, hogy a vajdahunyadi vasgyár, mely évtizedek óta Erdély egyik legszámottevőbb! gazdasági tényezője volt ■ amelyből az intenzív munkajeléül 9 kémény ontotta a füstöt, ma agonizál. A gyárban alig néhányan dolgoznak. A nagyági aranybányának, amelynek Ferenc József király volt az egyik főrészvényes«, ma már semmi gazdasági jelentősége nincs. A bányában nem dolgoznak, arra kényszerítik a bányászokat, hogy az erdőben fát vágjanak. A kudzsiri vasgyárban a magyar impériusn alatt 1800 munkás dolgozott, ma pedig 80 munkás lézeng. Csodabogár jelent meg lapunk tegnapi számában. A Rovartani Intézet vezetőjének egri látogatása alkalmából — nem éppen stílszerűtlenűl — a kitűnő természettudós nevét Kern Hermann helyeit Kern Aurélnak írtuk el a munka .hevében. Egy zenebarát előfizetőnk valóban méltán döngette ma korán reggel a szerkesztőség ajtaját, lévén Kern Aurél köztudomás szerint aa Operaház egykori igazgatója egyik legkiválóbb zenekritiku- sunk. A 80 éves öreg eltörte a söprűt a 60 éves öregasszony hátán. Máté György 80 éves feldebrői cipész ellen feljelentést tett a rendőrség, súlyos testi fiértés címén. A feljelentés az egri kir. törvényszék elé került és dr. Szabó Ignác törvényszéki egyes jbírő ma délelőtt tárgyalta az ügyet. A ciendőri jelentés szerint Máté György jobbára munka nélkül tengődött Feldebrö községben s ma itt, holnap amott vette igénybe a jószívű falusiak segítségét. A 80 éves öregen végre Asztalos Ferencné, egy 60 óv körüli feldebrői özvegyasszony könyörült meg. Maga mellé V3tte Máté Györgyöt és egy kerti kunyhóban szállást adott neki. Az el múlt napok egyikén Máté György észrevette, hogy néhány holmija eltűnt. Kérdőre vonta ezért Asztalos Ferencnőt, amin azután Cíűnyán összevesztek. Asztalosáé lehordta, hálátlannak nevezte az öreget, sőt le is köpte. Máté György egy ideig csak állta a dolgot, de végre is elunta a sok szidást. Felragadott egy söprűt éa addig verte vele az aezzonyt, még ketté törte a hátán, majd puszta kézzel rohant neki és fojtogatni kezdte. A nagy lármára kijöttek a szomszédok és elválasztották egymástól a verekedő öregeket. A csendörség is közbelépett, Asztalos Ferencnét a kórházba vitették, Máté György ellen pedig megindították az eljárást. A tárgyalásonMáíéGyörgy beismerte tettét s a bíróság őt ezért súlyos testi sértés címén 10 napi fogházra Ítélte. * Esküvő. Róth Elzike és Niko lini L jós m. kir. honvéd utász- százados hétfőn, folyó hó 25-én 11 órakor tartják esküvőjüket a fö székesegyházban. * Ügyvédi iroda áthelyezés. Irodámat Almagyar-utca 11, (saját ház) helyeztem át. Dr. Bodnár István ügyvéd. *Az Izr. Jótékony Nőegylet szombatra, folyó hó 23-ra hirdetett választmányi ülését, vasárnap, 24-án,725 órakor tartja. Elnökség. * A legborzalmasabb katasztrófa. Az elmúlt évben az egész világon egymás után érték az emberiséget hatalmasnál hatalmasabb árvízkatasztrófák. Alig van a földkerekségen olyan hely, ahol árvízkárosult ne volna s a társadalom egyik állandó beszédtémája és gondja az árvíz veszedelem, amely Magy arországot is többször megtámadta. Aktuálisabb és grandiőzusabb téma tehátalig akadhat a mozi számára, amely szinte élő bizonyítéka a technika korlátlan lehetőségeinek, mint egy ilyen elemi katasztrófa gigantikus története. , A Fox-filmgyár, amelynek jel- jj szava az aktualitás, hogy azt | kell feldolgozni, ami a közönség lelkében él, a világ egyik legborzalmasabb árvízkatasztrófáját dolgozta fel. Ez a katasztrófa 1889. évben Johnstown amerikai várost öntötte el. A város inellett a víz áttörte a gátakat és az amerikai kormány egykorú statisztikája szerint 12.000 embert pusztított el. Az anyagi kár tiz millió dollárt tett ki, 20.000 ember sebesült meg és lett hajléktalanná, mert három várost sodort el a föld színéről a megvadult áradat. — Nyolc hónapi megfeszített munka után sikerült a Fox gyárnak a katasztrófa körül filmregényt fölépíteni, melynek főszerepét Georg O. Brien játsza, akinek nemcsak színészi tudására, hanem bátorságára és lelkierejére is szüksége volt e film főszerepében. Az idei szezon egyik leghatalmasabb produktuma ez a film. Felejthetetlen látvány minden nézőnek, hiszen azt, arait eddig csak újságban olvasott, gigantikus méretekben saját szemével fogja láthatni az Uránia mai és holnapi előadásain. Ma 6 és 8, holnapé, 6 és 8 órakor. — Jegyek előre válthatók a Mozitőzsdében. Színház és Zene. Albertina Ferrari, Kálnoky Eta és Laub István hangversenyeznek az egri Kaszinóban november 11-én. Az Egri Kaszinó vezetősége a múlt évben rendezett hangversenyeinek páratlan sikerén felbuzdúlva az idén is elsőrendű művészi koncertekben őhajtja részesíteni Eger város zenekedvelői közönségét. Az első ilyen hangversenyt november ll-én rendezi a Kaszinó helybeli és fővárosi művészek közreműködésével. Ezen a hangversenyen újból hallani fogjuk Albertina Ferrari olasz hegedűművésznő csodás szépségeket nyújtó hegedűjátékát, melyet az elmúlt év folyamán volt alkalmunk egyetlen rövid estén gyönyörködni. Ugyanezen az estén Kálnoky Eta, a kiváló egri zongoraművésznő is föllép aki Laub Istvánnal a zeneművészei főiskola zongora főtanszakának tanárával kétzongorás számokat fog előadni. esses i*<@»E;3öaßjS9{afSffl® sasBiamaa Közgazdaság. Eger, október 22. A pénteki hetipiacon a beállott őszi esőzések miatt nem volt nagyobb a forgalom, mint más napokon. Faluról kevés volt a felhozatal. Nagyobb mennyiségben volt a káposzta, birsalma és a téli alma. A tejpiac árai: tej literje 3500 K, tejföl literje 18 ezer K, vaj, vaj kilója 50 ezer K, túró csomója 1300 K, tojás darabja 2000 K. A zöldségpiac árai : paradicsom kilója 4200 K, őrölt piros paprika literje 36—48 ezer K, tök darabja 3—5 ezer K zöldség csomója600 K, zöldpaprika kilója 3—4ezer K, hagyma kilója 3200 K, répa csomója 600 K, burgonya kilója 1200 K, száraz bab literje 2 ezer K, káposzta kilója 1400 K, karfiol darabja 6—8 ezer K, zöldbab kilója 14 ezer K. A gyümölcspiac árai: szóló kilója 10—16 ezer K, körte kilója 6—10 ezer K, alma kilója 6—10 ezer K, dió kilója 16 ezer K, szilva kilója 8 ezer K, birsalma kilója 10 ezer K gesztenye kilója 10 ezer K. Laptulajdonos: EGRI KERESZTÉNY SAJTÓSZÖVETKEZET. Kiadó: ÉRSEKI LÍCEUMI KÖNYVNYOMDA. Felelős szerkesztő: Kelemen Andor. Igazgató : Radii Károly.
