Egri Népújság - napilap, 1926/2

1926-10-23 / 241. szám

Ára. 2000, vas&rm&p 3000 kor

roi?. a.

lüger, 1926 október 23. szombat XLír évf 241 m.

Előfizetési díj postai szállítással: egg 'Sióra 40.000 K, oeggedévre 120.000 K.

POLITIES! MÄPILAP.

Főszerkesztő: Or. Óriás Nándor.

Szerkesztőség: Eger, Líceum.. Kiadóhivatal: Líceumi ngomda. Telefonszám: 11.

Az Adriához vezető út jelentősége.

A Ború iróniája, hogy a jugoszláv állam külügyminisztere országának Magyarországhoz való viszonyáról nyilatkozva, szükségesnek tartja egészen spontán elismerni jogunkat a tengerhez, illetőleg egy tengeri kijárathoz. Évek hosszú során át küzdött a háború előtti Szer* bia ilyen jogokért, de a büszke Osztrák-Magyar Monefrcbia nem akarta ezt a jogát elismerni. Aekrentha! báró külügyminiszter nem volt erre rábírható, az akkori magyar kormány hiába támogatta ebben Szerbiát, akaratát nem tudta érvényesíteni, Szerbiának tengerre bocsátása a Ballplatz előtt a monarchia négyhatalmi állását fenyegető egyik nagy veszedelem volt. Éppen úgy, mint ahogyan gazdaságilag a mi elhibázott politikánk elzárta a Balkán államokat természetes! piacaiktól, amitől az első román kereskedelmi szerződés kapcsán 1875-ben Andráesy Gyula gróf óva intette a magyar kormányt és a gazdasági közvéleményt. Látnoki szemeivel előre meglátta a beköveíkezen- dőket, hogy ez a politikánk ellenségeink karjaiba kergeti iszük- ségképen ezeket a mi természetes érdekszféránkba utalt országokat. Jóslata beteljesedett. Ugyanez a helyzet ma a tengert illetőleg Magyarországra nézve, mint ami akkor volt Szerbiára. És amint ez első kedvezőbb hangulat közöttünk jelentkezik, a megnagyobbodott Szerbia elismeri a szükségét annak, hogy Magyarország a tengerhez juthasson. Ez kétségkívül bölcssbb, mint a Ballplatz tagadása volt. Nemcsak velünk szemben, hanem önmagában, saját szempontjából is. Ebben minden körülmény között okos politika van.

A tengeri kijárat kérdése a mai megcsonkított és gazdasági struktúrájában lényegesen megváltozott Magyarországra nézve sokkal kisebb jelentőségű, mint volt a háború előtt. Import és export ma nem azonosak — sajnos — az akkori viszonyokkal. Értem alatta a tengeri utat. Ami

természetesen nem jelenti azt, mintha azért alábecsülném a magyar tengeri kikötő jelentőségét. Csak épen jelezni akarom a múlt és jelen közötti különbséget. De ettől eltekintve, akkor nagyobb jelentősége volt a tengeri kikötőnek reánk nézve, ma, mi bírunk nagyobb jelentő séggel az adriai kikötőkre. Fiume vagy Spalaío egyenlően vannak reánk szorulva, mindkettőnek hiányzik a gazdasági hát- _ tere. Az olaszok már régen kínálják a szabad kikötőt Magyarországnak ; nagy érdeke fűződnék hozzá Fiúménak, ha ez valóra válhatnék, ha ez idő- szerint minimumra eülyedt forgalmába bekapcsolhatná a még annyira lecsökkent magyar forgalmat. Ez inkább Trieszten át bonyolódik le ezidő szerint. Olaszországnak nemzeti politikája szempontjából volt Bzűtesége Fiúméra, de gazdaságilag nem képes azt alimentálni, semmi ilyeu érdeke nem kapcsolódik hozzá, sőt ennek fekvése oiaez szempontból a leható legkedve- EŐilenebb. Emellett Trieszthez sokkal nagyobb érdekei fűződnek Olaszországnak. Fiume gazdasági életével fizette meg a Magyarországtól való elszakadást, ma a szó szoros értelmében temető-város. Nem sokkal külömb a helyzete gazdasági «szempontból Spalatőnak, melyi',vsa>®Ö tWWr «Oft* ■ **«*«!«

nek tengeri fekvése sokkal kedvezőbb Fiúménál. Csak az a kérdés, hogy közlekedésileg is kedvezőbb-e magyar vonatkozásaiban ? Mert a tengeri kijárat kérdésénél az elérhetőség, a tarifaképzés ás a közlekedés gyorsasága legalább olyan fontosak, mint maga a kikötő és berendezése. Ehhez hozzá jön még a szállítandó áruk gravitációs iránya. Hiába volt nekünk fiumei kikötőnk, az erdélyi fakivitel, mégis csak az alkalmasabb Gascon keresztül bonyolítottuk le.

A spalatői kikötő kérdése mai stádiumában reánk nézve még nem bír gazdasági jelentőséggel. Ennek még csak azután kell kialakulnia, ha a politikai viszonyok ügy alakulnak. Forgalmi középponttá keil azt tennie Jugoszláviának, ami nem olyan egyszetű feladat, ahogyan az első gondolatra tetszik. Tagadhatatlan azonban, hogy előfeltételei mag vannak. És ha az S.

H. S. állam több koncepcióval, nagyobb előrelátással fog bírni, mint a régi Ausztria, dalmáciai vonetbozáeokban bírt, ezt a földrajzilag igen előnyős fekvésű, turisztikailag meg egyenesen kiválóan érdekes: országot nem hanyagolja el, akkor a jövő kikötőjévé válhatik Spalatő és mint ilyen, megfelelő értékkel bír majd reánk nézve is.

Szterényi Józsaf báró.

••'«&*> •Ui*»'*'' iW—W«WWSW»SWT VSMJ

Napirend előtti felszólalások az egyetemen történt események ügyéhen.

A felsőházi törvényjavaslat tárgyalásának folytatása.

Budapest, október 22.

A nemzetgyűlés mai üiéeét délelőtt 10 órakor nyitotta meg Zsitvay Tibor elnök. Jelenti, hogy Fakots József az egyetemen történt események tárgyában napirend előtti felszólalásra kért és kapott engedélyt.

Pakots József : Nagy hiba, hogy a kormány tárgyaló feleknek tekinti az egyetemi ifjúságot. Ennek következméríye, hogy az ifjúság nagyzási hóbortban szenved s hogy közülők igen sokan azt is megengedik maguknak, hogy gyáva módon inzuitálnak védtelen embereket. Mondják különben, hogy nem is az egyetemi ifjúság, hanem idegenek j követik el ezeket a rendzavará- j sokat és inzultusokat.

Fábián Béla állandóan közbe- j szól és hangoztatja, hogy a tanárokon kell kezdeni a rendcsinálást, mert közöttük vannak a felbujtók.

Pakots József sürgői intézkedést kér a kormánytól az egye- mi rendzavarások megszüntetésére ős szigorú vizsgálatot követel a bűnösök és felbujtók ellen.

Petri Pál kultuszminisztérium! államtitkár, aki ez ügyben ugyancsak napirend előtti felszólalásra kért és kapott engedélyt, kije- I

| lentette, hogy az egyetemen történt események ügyében kért eljárás és a vizsgálat már folyamatban van.

Ezután áttértek a

felsőházi javaslat

tárgyalására.

Petrí Pál hangsúlyozta, hogy ellentmondás van abban az ellenzéki megállapításban, mely szerint a nemzetgyűlés nem dönthet a felsőház ügyében, nem szavazhatja meg ezt a törvényt b ebbe beleszólást kell engedni a volt főrendiháznak ia. A tárgyalás alatt álló törvényjavaslat egyrészt a tradíciók útján halad, másrészt megfelel a fejlődésnek és haladásnak is. A javaslatot elfogadja.

Malasics Géza szociáldemokrata képviselő nem fogadja el a javaslatot, mert ez szerinte nem időszerű éa felsőházra semmi szükség nincs.

»Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában. Hiszek egy isteni örök igazságban ;

Hiszek Magyarország feltámadásában!»

n^ss»n»Ha«Kgi«9iRSfl»B « «sasa

Miniszteri rendelet a kávéházi táncról.

Budapest, október 22. Scitovszky Bála belügyminiszter tegnep aláírta a kávéhásak- ban való táncolás szabályozásáról szóló miniszteri rendeletét. Az új rendelet szerint kávéházakban c«ak akkor szabad táncolni, ha erre a célra megfelelő külön helyiség van. Húsz éven aluli leányok nem táncolhatnak kávéházakban.

Mária román királyné újságírói jövedelmét óriási adókkal sújtották az amerikai pénzügyi hatóságok.

Newyork, október 22. Mária román királyné váratlanul elhagyta Washing toot. Ezt a váratlan elutazást a hirtelen fellépett influenza betegséggel indokolja meg a királyné környezete. Más verziók szerint azonban Mária királyné azért utazott el Washingtonból, hogy tüntessen az amerikai pénzügyi hatóságok ellen, amelyek óriási adóval sújtották a királyné által irt cikksorozat jövedelmét.