Egri Népújság - napilap, 1926/2

1926-10-21 / 239. szám

2 Mi újság? — A vallás és közoktatásügyi minisztérium szerint hamarosan megvslóKÚl a nyolcosztályú pol­gári-iskola. — A külügyminisztériumban a magyar diplomaták részére díszegyenruhát terveznek, amely­nél a diplomácia testületében szokásos nemzetközi díszruhát vették mintáűl. — A Keresztény Gazdasági Párt nem hajlandó beolvadni a kormánypártba. — ifjú Mikszáth Kálmán dr. lesz az új nógrádi főispán, a belügyi államtitkárrá kinevezett Sztranyavszky Sándor helyett. Mikszáth Kálmán megtartja a miskolci főispánságát is. Másik verzió ezerint Mikszáth a szin­tén távozó Soldos Bála dr. bor- sodmegyei főispán helyére ke­rül. — A hódmezővásárhelyi vá­rosi jéggyár kazánja felrobbant, egy ember meghalt, és őt meg­sebesült. — Ausztriában ma Seipel pre- látUB ismét visszatért a kancel­lári és külügyminiszteri székbe. Egyebek között a hadügyi tárca is keresztényezocialista kézben maradt. Az új kormányt a ke- reaztányszocialisták és nagyné­nitek koalíciója állította ki. — Japánban ismét kitört a Hok­kaido vulkán és elpusztította Tomakomai és Volobosu váro­sát. A kárt még nem lehetett megállapítani. BBGMSB* i58őÍ6KasSmaBB@BH»l522IS*SI6BÍ5 A 26-tal végződő években sohasem volt jó bor­termés. A bortermelők az idén világ­szerte panaszkodnak, nemcsak Magyarországon. Az időjárás é* a szóiőbetegsőgak tömege tönk­retette reménységüket, sót sok esetben a szükségszerű munkál tatások elvégzésével Isten tudja mikor törleszlhető adósságot voltak kénytelenek a nyakukba venni. A német bortermelők pana­széival kapcsolatban egyik né­met borászati lap, a Rheinland érdekes régi följegyzéisekröl em­lékezik meg, amelyekből kiderül, hogy a 26-tal végződő évek hosszú évszázadok óta gyenge bortermés eredményt mutattak fel. 1726-ban kok, de gyenge minőségű, 1626-ban kevés, kö­zepes minőségű, 1526 ban kevés, savanyú, 1426 ban sok, de igen gyenge minőségű, 1326-ban eok, de kivételesen savanyú borok termettek. A krónikás, sajnos, a baljós­latú 26-oe bortermő évekhez, most már 1926 ot ie hozzáje- gyezhati. EGRI NEPUJbAG Az egri Gárdonyi Társaság új irodalmi munkaévének programmja. Beszélgetés Kürti Menyhért dr. kir. tankerületi főigazgatóval, a Társaság elnökével. Eger, október 20. A „kis magyar Athénben", éppúgy mint az ország minden városában, a székesfővárost sem véve ki, valahogy ciendeeen ha­lódik, teEg, pang oz irodalmi élet. Uj poéták, akikben a ma ■ vagy a holnap Petőfijét, Adyját j sejthetnénk; .uj írók, akikben fiatal Herczeg Ferencet, Mík- zsáthot, Jókait láthatnánk, vagy akiknek leikéből egy új Gár­donyi nagysága sugarazna fe­lénk, nem igen tűnnek fel a pesti horizonton, amely valaki­nek a beérkezését jelenti. Van­nak ugyan üstökösök, rakéták, kápráztató talentumok félvilla­násai, amelyeken érezzük a nagy ígéretet; de az üstökösök gyor­sén eltűunek a horizontról, a rakéták lehuilansk és bizony csak a régi nagyok ragyognak tovább a magyar Helikonon, a magyar Parnasszus berkeiben A trianoni határokon tűiről ugyan magasan lobogó fényje­lek vakítanak lelkűnkbe ; Mécs Lászlók és Áprily Lajosok újjá­születést hirdető, szinte szent dalai az egész megkínzott ma­gyar nemzet leikéből búgnak fel dacos? fájdalommal, kemény bizalommal, a rab magyar poé­ták ajkain. De itthon a csonka hazában, a magyarság megma­radt fellegvárában, mintha mély halálos sebekben feküdnék a komoiy, a szent mesgyékeii ha- \ íadó, tiszta, szűz irodalom. Mintha holt vizeken járnánk, mikor itt kutatunk, az űj ma gyár f irodalom ösvényein, ho- j inályban kell tapogatóznunk : < itt nincsenek most fároszok. De hátha mégis vaunak? Hát­ha csak a mi szemünk nem tud­ja felfedeződ őket? Hátha a szel­lem mai, magyer, szépszavú óriá­sai ma is vidéki hivatalokban, kúriákon, papjakokban, tanári katedrán, tanítói székben, a nagy nyilvánosság lármája elől a ma- gányba menekülve, az íróaszta­luk fiókja számára teremtik hal­hatatlanságra méltó műveiket? Hátha csak nem tudnak meg­nyilatkozni ? Pedig a magyar tehetségeknek meg kell nyilat- kozniok, a magyarság újjászü­letésével a magyar irodalom nak is újjá kell születnie. * Körülbelül ilyen gondolatok rajzottek az Egri Népújság mua- társának fejőben ma déleiéit, amikor felkereste dr. Kürti Menyhért kir. kerületi főigazga­tót, az egri Gárdonyi Társaság elnökét, hogy az illusztris iro­dalmi egyesület vezetőjétől meg­kérdezze, milyen programmal indul a Gár­donyi Társaság az idei irodalmi munkaévnek. Ez a rövid múltra, de nagy eredményekre visszatekinthető egyesület ugyanis a többek kö­zött a vidéki tehetségek meg- nyilatkoztatáeát is célúi tűzte ki. Kürti elnök a kővetkezőket vá­laszolta kérdéseinkre : — Szoká* szerint közgyűlés nyitja meg az irodalmi munka­évet, melynek az időn ez lesz az érdekessége, hogy a tisztikar három éves mandátumának le­jártával, tiszSűjitőgyűlőa i* lesz. Ekkor töltetik be a megüresedett rendes öt tagsági hely is. Évmegnyitó nagygyűlését oki. 30-én tartja a társaság. Ezt a gyűlést alspszabályszerüleg Gár­donyi emlékének szenteli. Sze­replői lesznek Gopcsa László ny. államtitkár, Harsányi Zsolt a kiváló budapesti író, Buzásné Vratarics Klárika és Pap Irénke a társaság ismert kedvr* tagjai. Az év folyamán öt nyilvános ülése lesz a társaságnak: Három Egerben, egy Gyöngyösön és egy Hatvanban. Az egyik egri ülésre a modern költőket vonultatja fel s ebben a társaságot támogatni fogja a Műkedvelők Köre is. A nyilvános felolvasó üléseken kivül megkezdi a társaság, egy- egy választmányi üléssel kap­csolatban, a zárt felolvasó üléseket a szak­szerű tanulmányok bemutatására. Ezeket a munkás tagok na­gyon várják, mert itt alkalmuk less asztalfiókban heverő mü­veik megismertetésére. A társaság nemes büszkeség­gel mutat rá két tagjának leg­újabban megjelent könyvére. Breznay Imre: Eger múltjából és Borsodi László: Az emmi soroónk c. műve, mint a Gár­donyi Társaság kiadványai sze­repelnek s neki becsületet sze­rezve bizonyítják nagyobb al­kotásokra is erejét. E'.határozta a társaság, hogy ővensint egy vagy két számban Értesítőt ad ki. Első sorban azért, hogy az értékes Gárdonyi-tanulmányok, mint források vagy adatok, a majdan elkészülő Gárdonyi élet­rajz céljára megőrizteasenek 3 öaszegyüjtessenek ; de azért is, hogy az Egertől távol lakó ta­gokkal a szellemi kupctolatot megteremtse. A szokásos halottaknapi ün­nepet Gárdonyi sírjánál ez év­ben is megrendezi a társaság. Nyilvános felolvasó üléseinket ez évben is a ciszterciták nagy termében tarjuk. (k. a.) Akik a tengerbe fojtják a bálnát, A bálna mindig csodaállatuk volt a természetrajzkönyveknek. A legnagyobb emlős, amely haí- mődra él a vízben, mindsnképen megérdemli a figyelmet. Hatal­mas szalonna rétegéből nyert zsírjáért ős a szájpadlásán el­helyezett szűröszilánkokőrí ami halcsont néven kerül forgalom­ba, valóságos irtó hadjáratot kel­lett kiállania. A többi része azonban nem kellett a bálna­vadászoknak. Ott maradt a ten­geren úszva, madarak és kisebb viziállatok prédájául. Dr. Ehren raich nőmet tudós most egy olyan módszert vezetett be, amely a bálnák eddig körbe­veszett részeit is feldolgozza. Az Ehrenreich-fále bálnavadá­szat nem a régi recipe szerint történik. Az űj vadász-eszköz felpeckeli a bálna száját úgy, hogy lélegzetet sem vehet » igy bár hihetetlenül hangzik, bele fullad a tengerbe. A kikészítés Délnyugat-Afrika partján Dur- ban-ban épült gyárban történik. A bálaagyfir nemcsak a cetola- jat ős halcsontot, hanem a bál­na egész testét feldolgozza. A bőre elsőrangú nyersböranyag, mája világító olajat ad, csontja enyvet, a hűsíömeg és egyéb hulladék trágyát szolgáltat. A kísérleti gyártelep bevált, most már nagyobb arányokban indul meg a bálnagyárak szervezése. ismeretlen halfajtát találtak, mely öt esztendeig megél táplálék nélkül. Londonból jelentik: Az Alpe sek egyik földalatti kavernájá- ban ismeretlen halfajtát találtak egy vasúti híd építősé alkalmá­val. A munkálatok vezetésével megbízott angol mérnök elküldte a különös halakat Londonba a Britisch Deep-Caa Angling Aa- BOtiation (az angol mélytengeri horgászszövetség) elnökének, aki azután tudósokra bízta tanulmá­nyozásukat. A halak eápadtfehér színűek, aprók és na kikerülnek a vízből a levegőre, megfeketed­nek. Évekkel ezelőtt fedezték fel ezt az ismeretlen halfaj tát és az­óta rendszeresen tanulmányozta egy szaktudós, aki most adta ki róla tudományos jelentését. E- azerini ez a hal, amely a Proteus nevet kapta, Öt esztendeig megél étel néiküi. Ha minden öt esz­tendőben egyszer ételhez jut, akkor nem pusztul el és tovább szaporodik. Az érdekes halfajtát most bemutatják a londoni Hcme- Aquarium kiállításán. Találtak a Tündérparton egy értékes arany karkötőt. Igazolt tulajdonosa átveheti a rendőr­ségen. 1926. október 21

Next

/
Thumbnails
Contents