Egri Népújság - napilap, 1926/2
1926-10-20 / 238. szám
Ára 2000, vasárnap 8000 koron* K|fer, 1926. október 20 szerda XLIlí évf. 238 sz előfizetési dij postai szállítással: egg hóra 40.000 K, aeggedévre 120.000 JEL POMTIHLMI NAPILAP. Főszerkesztő s Dr. Óriás Nándor. Szerkesztőségi Eger, Licenm. Kiadóhivatal: Líceumi ngomda. Telefonszám: 11. Fiume vagy Spalató? A magyar külpolitika egén derengeni kezd. A vasgyürű, amellyel a három szomszédos állam körülzárta a trianoni Magyarországot, hogy se politikailag, se gazdaságilag talpra ne állhasüon, — meglazult. Hat évvel a szörnyű békediktátum után eljutottunk oda, hogy egykori ellenfeleink kénytelenek számolni velünk és azokkal a földrajzi és gazdasági törvényekkel, amelyeket a győzelem és a bo*z- szú mámorában lábbal tapostak. Elsőnek Jugoszlávia ismerte fel, hogy saját gazdasági és politikai érdekei teszik kívánatossá a Magyarországgal való jő- viszonyt. Amikor Mohácson a kormányzó ajkáról elhangzott a közeledésre buzdító szó, Belgrádiján már megvol) a készség a kinyújtott kéz elfogadására. És gyorsan megjött az ajánlat: Jugoszlávia hajlandó utat biztosítaxiiMagyarországnak az Adriai tengerhez. A S. H. S. királyság külügyminisztere a dalmáciai parton Spalatot jelölte ki szabadkikötőként számunkra. De aiig röpítették szét a távíró- drótok a világba r jugoszláv ajánlatot, megszólalt az olasz sajtó és szinte követelőzve reklamálja Magyarországot — Fiume számára. Tanúivá lettünk a hat év előtt elképzelhetetlen látványnak.hogy két háborús ellenfelünk vetélkedik egymással, melyik biztosítson nagyobb előnyöket Magyar- országnak a tengerre jutásnál. A választás rajtunk áll: Spalatő vagy Fiume ? Lehetetlen keserű mosoly nélkül gondolni az olasz mentalitás megváltozására. D’ Annunzio képes volt még életét is kockára tenni azért, hogy Fiume Olaszországhoz csatoltassék, ma pedig az egész olasz sajtó beismeri, hogy Magyarország nélkül Fiúménak el kell pusztulnia. A »perla di Quarnero*, amely fényesen ragyogott a magyar korona ékei között, szomorú, félig- halott várossá változott. Amióta elszakították Magyarországtól, raktárai üresen állanak, kikötőjében nem búgnak a messzi tengereken járó gőzösök szirénái, a rakodőpartok kövei között fű nö és a »felszabadított« lakosság kétségbeesett apátijával néz a teljes anyagi pusztulás elé. Szíve még együtt dobog Dáliáéval, de szomorúan viseza- sőhnjtja a boldog időket, amikor a magyar állam bőkezű gondoskodása és a magyar gazdasági élet lüktető ereje fejlesztette, táplálta és növelte egyre nagyobbá Fiume jelentőségét. Ma már nincs olasz földön, intelligens ember aki be ne ismerné, hogy a magyar kivitelnek Fiúméba irányítása nélkül ez a város halálra van Ítélve. Egyetlen mentség számára, ha ismét MaEger, október 19. Hevesvármegye törvényhatósági bizottsága ma délelőtt féltizenegy órakor Isaák Gyula főispán elnöklete alatt rendkívüli közgyüléit tartott, melynek főpontja Eger város vízvezetéki ügye volt. Dr. Búzás Endre vármegyei másodfőjegyző ismertette Eger város képviselőtestületének a vízvezeték építése ügyében hozott határozatát. Javasolta, hogy a közgyűlés a vízvezeték tervezetét és költségvetését hagyja érdemileg jóvá, a határozatnak azt a részét azonban, mely kizárólag egri munkások alkalma zását teszi kötelezővé az építkezéseknél, továbbá a vízdíjakra valamint az övezeti beosztásokra, a hűtésre és a szabály- rendelet alkotására vonatkozik, államépitészeti hivatal műszaki véleménye alapján küldje vissza a vármegye a városnak újabb megfontolásra, illetve határozat hozatalára. Dutkay Pál szólalt elsőnek a kérdőihez : — Egy szavahihető úri embertől hallottam, — kezdte beszédét a prelátus kenonok, — hogy gyarország kikötője lehet. Évszázados emlékek fűznek bennünket a »corpus separa- tutn«-hoz, ahol mindent mi teteremtettünk meg. Szívesebben mennénk oda, akár bérbeadná nekünk az olasz állam, akár szabadkikötőt biztosítana, de amikor a tengeri kapu végleges kiválasztására kerül a sor, számot kell vetnünk az összes gazdasági és politikai szempontokkal. Olaszország barátságos érzése irántunk nem kétséges, de Fiume és közöttünk Trianon óta, elválasztó terület a jugoszláv királyság. Kivitelünk nem juthat közvetlenül Fiúméba, f igénybe valaki azt a hírt terjeszti me gyeszerte, hogy az egri vízvezeték létesítését meg akarja akadályozni az egri főkáptalan Én kijelentem, Rogy ez a bír nem igaz, » aki ezt terjeszti tudva valótlant állít. Én is, amikor moü a vízvezeték mai meg oldása ellen felszólalok, nem mini a káptalan tagja, hanem mint a törvényhatósági bizottság tagja, teszem ezt. Én akarom és kívánom, hogy vízvezeték létesüljön Egerben, de azt szeretném, hogy ne a melegforrás vizét, hanem üdítő, forrásvizet vezessünk be a városba. A tárkányi források bekapcsoláséval igaz, hogy drágább lenne a vízvezeték megépítése, de olcsóbb lenne a fenntartása, mert nem volna szükség szivattyúkra, saját ereje a város legmagasabb pontjára is felnyomná ezt a vizet. Véleményem szerint a vízvezeték felépítésével várni kellett volna addig az ideig, amíg gazdasági viszonyaink ős pénzünk javulásával jobb kölcsönt kapunk erre a célra. A mostani tervek ellen nekem kifogásaim vannak. Előbb 6 milliárd volt, később 10 lett, most pedig már 21 milliárd a vízvezeték költsége. kell venni a jugoszláv vasúti vonalakat. Spalató idegen számunkra, messzebb is fekszik, kevésbé fejlett, de előnye, hogy a hozzájutás jugoszláv területen történik. A világháború és szomorú sorsunk megtanított, hogy nem a szív, 'hanem az ész szavára kell hallgatnunk. A világot a gazdasági érdekek kormányozzák. Ezek teremtették meg Lo- carnot és kényszerítik a volt ellenfeleket a megbékülésre. A magyar közvéleménynek is az érdekek mérlegelésével kell ál- lástfoglalnia Fiume vagy Spa- lato mellett. A város ezekre a költségekre 35 milliárd kölcsön felvételét határozta el. Ennek a kölcsönnek az évi terhe három és fél milliárd. Honnan fizeti ki ezt az újabb terhet az az Eger város, ahol a megyei 84 százalékosnál is nagyobb ma az adőhátrálék ős mintegy négyezer esetben van kitűzve adóvégrehajtás és árverés ? Ma csak olyan befektetést szabad eszközölnünk, mely nemcsak az évi kamatokat, hanem a törlesztést is behozza. Ezért kívántam én, hogy halasszuk el a vízvezeték építését jobb időkre. Mert misem tBszi égetően sürgőssé ezt a kérdést. Eger halálozási arányszáma nem a vízvezeték hiánya miatt nagy, hanem csak azért, mert a számításoknál nem vették figyelembe, hogy itt két kórház, sőt két elmekórház is van, ahol természetszerűleg nagy a halálozások száma. De ha rósz is ma Eger vízellátása, ha elégtelenek is kútjaink és a rósz víz által okozolt bajoktól szabadulni igyekszünk is, mégsem ugorjunk egy ilyen vállalkozással öngyilkosságba. Hisz ez (éppen olyan cselekedet, mint amikor valaki úgy akarja a nátháját «MM*. • xmxwmm • .i&a«*»* • »..**<*©1©* A vármegye törvényhatósági bizottsága 23 szavazattal 20 ellen jóváhagyta Eger város képviselőtestületének a vízvezeték építésére vonatkozó határozatát. A hivatalos vármegye a városi képviselőtestület határozata ellen szavazott.
