Egri Népújság - napilap, 1926/2

1926-10-16 / 235. szám

1926, október 16 KORI NÉPÚJSÁG l x. inj.nl iiiíwhh riiwMíHiwi^DWT—mn -nirmr nrnrmirn ti -iriiHrginmmn ..... nr~^-\rrrr\t—‘-...—inti­Nagyságos Or. Puky Árpád polgármester úrnak Helyben. E lapok hasábjain, polgármes­teri működését tárgyazö cikke­im tartalmának tévedéseiről győződtem meg, férfias köteles­ségemnek tartom, hogy.ezúton kérjem elnéző bocsánatát. SZÉKELY JENŐ felelős szerkesztő. Minek ide kommentár ? Ezt az elégtételt megadni kötelesség volt, elfogadni pedig szép és nemes szívre valló cselekedet volt. — Eger, 1926. október 16. — A városi képviselőtestület köz­gyűlése. Eger r. i. város képvi­selőtestülete "f. hó 16.-án (szom­baton) délután 4 érakor a vá­rosháza nagytermében rendes közgyűlést tart. A tárgysoro­zatban többek között az alábbi pontok szerepelnek: A m. bir. pénzügyminiszter leirata a má­sodik külföldi bölcsön tárgyá­ban. — Am. kir. posta- és tá­vírda vezérigazgatóság válasza sz egri postahivatalnál az éjjeli telefon szolgálat bevezetése tár­gyában. Tanácskozás az egri postapalota felépítése ügyében. Pénteken dél­előtt fontos tanácskozás volt a városházán az egri postapalota felépítése tárgyában. A tanács­kozáson Wälder Gyula műegye­temi tanár, Trak Géza polgár- master, és Tichtl műszaki fota- nácíot, — mint a postaigazga­tóság megbízottja, — vettak részt. Az értekezlet arra a mag áiiepodásr.ii jutott, hogy a pos­tapalota részere sokkal megfe­lelőbb a régi Club épület, mint a Binéi-telek, amely még nem jogi-egész, és formátlan is erre a célra. Wälder Gyula műegye­temi tanár tervei szerint a jövő tavasszal icdúl meg az új pos­tapalota építene. Nagy, modern szálloda épül a Korona szálloda helyén. Eger város képviselősa&íüíeie elhatározta, hogy a mostani Korona szálloda helyén egy modern, a fürdővá­rosnak megfelelő szállodát épít­tet, hogy eszel is elősegítse a vároa idegenforgalmának kifej­lesztését. Wälder Gyuia műegye­temi tanár pénteken délelőtt Trak Gáza polgármester társa­ságában helyszíni szemlét tar­tott a Korona-szállodában, hogy az építendő szállodának vázlat­tervét és költségvetését elké­szíthesse. Kompolt község pénzben fizeti meg termeszetbeni párbérjárandóságát. Kompolt község, és az érdekel­lek között megegyezés jött létre, amely szerint a kámortanítőéven te 1300 aranykorona párbóri, és 240 aranykorona deputatuin- vältsägot, a harangozó pedig 600 aranykorona párbért kap a községtől. A kanonika-visitació szerint a kántor-tanító szelőit páronkint 1 véka, 8 icce rozsot, és 40 fillért, a harangozó pedig Va véka, 4 icce rozsot, és 20 fil­lért kapott minden pár után. A tiszáninneni felső esperesi egy­házkerület Tanitóköre Füzesabony­ban tartotta évi rendes gyűlését, f. évi október hő 5. én. Az ün­nepélyes Veni Sancte éa szent­mise után a díizbe öltözőit köz­ponti iskolába vonúlt a tanító­ság, ahol dr. Kele István espe­res megnyitó beszédében nagy nagy hatást keltve beszélt a ta­nítói hivatás magasztosságáról és nehézségeiről. Jósvay Gábor köri éinők válaszában ígérte, hogy a tanítóság megfeszített munkával fog a nehézségek el­hárításán dolgozni. A múlt gyű­lés jegyzőkönyvének felolvasása után Jurassa Endre köri jegyző tisztségétől való felmentését kér­te, nagy elfoglaltsága miatt. A kör a lemondást elfogadta s he­lyébe Pollák József, besenyő­telki kántortanítőt választotta jegyzővé. Ezután Péntek László- né Jósvay Irma mintatanítása következett, majd Pap Irén tar­tott felolvasást »A Szívgárda és az iskolai valláserkölcsi ne­velés* cimen. Aktuális tanító- ügyek megtárgyalása ás a Gár­daházra való 570.000 K. gyűj­tése után a gyűlés befejeződött. A lelkes hangulatú gyűlést ke­délyes! tíirsasebéd követte, ame­lyen dr. Kele István az érsek- főpásztorra emelte poharát. Po­hárköszöntőt mondottak még Jósvay Gábor és dr. Barsy József. A Magyar Turista Egyesület Egri Bükkosztálya folyó hó 17-én, va­sárnap, egésznapos kirándulást rendez a Peskőre indulás reg­gel 1/í8 órakor Egervár állomás­ról vonattal Bélapátfalváig, in­nen gyalog: Lak völgy — Kele- manszék — Páten»ára — Őrkő — Pessfcő; viass&a a Bálkőn át Mó- nosbélne, innen vonattal haza. Gyaloglás 5 óra. Vezető : Dr. Cservény István. Sikkasztás c. tegnapi hírünkre Neszvadba Gyula annak a köz­lőiéi; kéri, hogy a szóban forgó zsebórát megvásárolta ős nem zá'ogbí vette el. Az óra ma is megvan és hajlandó visuza adni elyan összegért, amilyet 6 adott érte. Egercsehiröl kiutasítottak egy bányászt Dr. Szabó Gyula egri főszolgabíró Hegedűs látván egereseim bányászt kiutasította az ország területéről illetőségi helyére, mert megélhetése nem volt Magyarországon biztosítva. * A Király Ernő-est jegyei már kaphatók a Mozitözsdéban. * Felhívjuk az igen tisztelt rész­vényeseinket, hogy részvényeink pengős részvényekre való át­cseréléssé és új részvények jegy­zése céljából a Heveemegyei Takarékpénztárnál az alábbi na­pokban a öregjeiéit kezdőbetűk szerint jelentkezni szíveskedje­nek: E hő 16-án A—-B, 18-án C—D, 19 én E—F, 20-án G, 21-án H—I, 22-én K, 23 án és 24-én L—M, 25 én N—O—P, 26-án és 27-én R—S, 29-őn U—W—Z kezdőbetűiek, 30-án esetleg el­maradottak. Nemzetközi Bor ke reskedelmi Rt. egri pincészete. * A Király Ernö-est jegyei már kaphatók a Moziiözsdében. * Uránia. A jövő héttői kezdő­dőig mindennap, — tehát már hétfőn is — tart az Uránia elő­adásokat, hétköznapokon 6 ős 8 órakor, vasárnap és ünnepnapo­kon pedig három előadást 4, 6 és 8 órai kezdettel. Ma és holnap, mindkétnap 2 előadásban6 ás 8ő.: • Az erdészleány• Georg Jarno világhírű operettje filmest 10 fel­vonásban. Magának a mesének hatása filmen sokkal nagyobb, mini az operett-színpadon, mert hiszen itt élesen tűnik szembe a két szerelmest elválasztó világok külömbsőga, aa uralkodói palo­ta remek fénye őa a kis polgári millió édes csendessége. Á két főszereplő megválasztása a leg- Bzorencaésebb: József császár nemes alakját Harry Liedtke történelmi hűséggel alakítja, míg az erdészleány szerepében Lya Mara, a behízelgő szépségű mű­vésznő háromféle tónusban mu­tatja be művészetét. Műsoron van még <IV. Károly király emlékünnep Tihanyban» és •Ma­gyar-híradó. Irodalom és művészet. »Boisevizmus, fasizmus és demokrácia.« Olaszország volt miniszterel­nöke , Francesco Nitti, ismét meglepte Európát egy szenzá­ció« könyvvel, amely érdekesség és lüktető aktuális «zepontjáböl, a kiváló diplomatának még elő­ző köteteit is fölülmúlja. Ä pol­gári szabadság mellett tör lánd­zsát, ezzel a kormányzati rend­szerrel szemben, mely a háború u;án Európa legtöbb orazágá- gában megdöntötte vagy csőd­del feuyegeíi a demokrácián nyugvó parlamentárizmusi. Mint John Síu-tri Mill iskolájának éles szemű tanítványa, saár a világ­háború kitörésének az okát is abban látja, hogy a kormányok kizárták a külügyi politika irá­nyításából a parlameatárizaiuít, mert a diplomáciát — a nyílt és titko* szerződések megkötésé! — teljesen átengedték felelőtlen, sót sokszor tehetségtelen, kor­rupt és dilietáns »államférfiak­nak.« Több száz millió ember sorsá­ról — írja keserű őszinteséggel — tizenöí-husz ember döntött, a parlament, sőt a kormányok tudta ét megkérdezése nélkül. S idézi vaját példáját, hogy : se mint olasz külügyminiszter, se mint olasz miniszterelnök nem tudta a »Hármas Szövetség« tar­talmát, — tehát se azt, hogy Olaszország mire kötelezte ma- gáti Szövetségeseivel szemben : bo azt hogy mit várhat Szövet­ségeseitől egy európai feonflag- ráciő esetén. A polgári szabadságok elha- nyatlása, ahogy ezt Nitti fényes dialektikával bebizonyítja, már a háború előtt megkezdődött, a háborúval együtt járó kivételes intézkedések pedig megadták neki a kegyelemdöfést. Föítáma- dáaát nem hozták meg a háború után támadt különböző forra­dalmak se, mert ezek nem a sza­badság és a demokrácia ne­vében törtek ki, hanem szükség­szerű következései voltak : — egyfelől az igazságtalan és ke­gyetlen békeszerződéseknek, más felől a háború által lefojtott in­dulatok és általános elkeseredés reakciójának. A kibontakozás? . . . Nem a Népszövetség, sőt nem is Locar no, — mondja Nitti — hanem a revízió ős az »Európai Egyesült- Államok« szövetsége : egyelőre gazdasági, majd később politi­kai alapon. Mert, ahogy Bismark mondotta : »gazdasági szövetség politikai együttműködő* nélkül el sem képzelhető« ... Ezt azon­ban meg kell előznie az igaz : ságtalan békeszerződések gyöke­res revíziójának, hogy a szen­vedett méltánytalanság érzésé­ből fakadt gyűlöletet fölváltsa a megnyugvó kibékülés. Énéi- kül nincs és nem is lesz nyuga­lom Európában és semmiféle hatalom nem állíthatja meg a kontinenst a gazdasági züllés lejtőjén. Bizonyos, hogy ez a könyv, — mely az olasz, francia, angol é* német kiadással egyidejűleg jelenik meg magyar nyelven — sokkal kevesebb polémiának for­rása lesz a világsajtóban, mint Nittinek előző könyvei. Már csak azért is, mert nsgy része azok­nak a fejtegetéseknek és jósla­toknak, melyekkel Európa jele nét és jövőjét megrajzolta, sző- ről-szóra beteljesedett, amióta előbbi könyvei megjelentek. Po­litikai éleslátásának és elfogu­latlan kritikájának ezek a frap páns bizonyságai adnak nagyobb súlyt és nyomatékot mostani kö tétének, amelyben a pártokon íölül álló államférfid higgadt ítéletével állapítja meg a vég­zetes gazdasági válságban ver­gődő Európa veszedelmét, de egyúttal rámutat azokra az esz­közödre io, amelyekkel végzetes betegségéből kilabolhat. Nitti könyvét Zigány Árpád fordította, az ára 40.000 korona és az Egri Kér. Sajtószövetkezet könyvkereskedésében kapható. Közgazdaság. A pénteki hetipiacon nagy kínálat mellett ingadozók voltak az árak. A tejpiac árai nagy felhozatal mellett olcsób­bodtak, míg a tojás, zöldbab és a paradicsom drágult a műit hét óta. A legélénkebb forgal­mat a termény- és a baromfi­piac csinálta. A terménypiac árai: Búza mázsája 320—25 ezer K, rozs mázsája 210—15 ezer K, árpa snáz«ája 200—210 ezer K, I Szenzációs SURÁNYIREGÉNY kezdődik a I NAPKELET októberi számában. Mutatvány ingyen. Budapest, i, Döbrantei-utca 12.

Next

/
Thumbnails
Contents