Egri Népújság - napilap, 1926/2
1926-10-13 / 232. szám
Ára 2000, vasárnap 3000 korona. Eger, 1826. október 13 szerda XLIIí évf 232 s% Előfizetési díj postai szállítással» egy bóra 40.000 K, neggedévre 120.000 K. .POLITIKAI MÄPSLÄP. Főszerkesztő i Dr. Óriás Nándor. Szerkesztőség> Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi ngomda. Telefonszám: 11. Leszámolás. A szociáldemokrata párt, amelynek parlamenti képviselőire, sajtójára és politikai szellemére Vass József miniszter a salgótarjáni hazafias bányamunkás- ság előtt ráolvasta mindazokat a hibákat és bűnöket, amelyeket a nemzet ellen elkövettek és elkövetnek, s amelyekért még nem esett meg a jogos leszámolás, most Újpestről, egy népgyűlésről ad visszhangot a lelkiismeretére zúdult igazságok ellen. Az újpesti ezociálista munkásotthonból egy heti emésztés után felocsúdnak a népvezérek válaszadásra és refcontrát mondanak be, ahelyett, hogy politikájukról az elhangzott, élesen találó kritikát érdemében próbálnák megdönteni. Rekontrát hirdet a szociáldemokráciának az a kevés, de annál teletorkűbb demagógja, akikkel a párt a maga áilamdöngetó törekvéseit a nemzetgyűlésben képviselteti. Kémikus volna végigkísérni ezt a rebontra-játőbot ögyefo- gyott védekezésében, amelyben gondosan kerülik mindig az egyenes feleletet. Bölcsen és mélyen hallgatnak arról, amit Vass József a magyar érzésű, nemzethű és hazafias bányászpolgárság előtt róluk megállapított. Nem is kísérelték meg a feleletet arra vonatkozólag, hogy miért nem helyezkednek nemzeti alapra és kinek érdeke közölök a nemzeti államot erősítő társadalmi erőkkel folytonosan szembehelyezkedni, osztályelleaea gyűlöletük és állambomlaeztő izgatásuk eszközeivel. De nem feleltek arra sem, hogy miért termelnek ki maguk közül rágalmazó és gyalázkodó egyéneket, akik szerkesztőségükben megbújva, sajtójukat nem a nemzeti értelmű haladás, hanem az elnemzetietlenítés s a belbiztonság aláaknázásának szolgálatába állítják. Sőt vakmerőén ők is leszámolással fenyegetnek. Leszámolással, mely vágyaik szerint azonos lenne az 1919.»ik évi kommunista vérengzésekkel és hasonlatos az l918.-ik évi okíőbertutáni zöllesztéahez, rendbontáshoz és országpusztításhoz. Biztosítjuk őket és megnyugtatjuk magunkat, hogy eféle gya- i lázatosságra, holmi nemzetközi leszámolásra üt már többé magyarföldön sor nem kerül. Be van oltva a józan társadalom, be van oltva a magyar nép mó- telyes eszméik fertőző ragálya ellen, beoltottak bennünket ők maguk, amidőn a nemzetet és erkölcsöt meghazudtoló szellemük tehetetlen, vérengző politikájával meguiáltatták még a szót is, mely törekvéseiket megnevezi. A népgyűlőei rekoníra, amit Újpestről kiáltanék bele az őszi törvényhozás hangulatába s a közelgő idők forgatagába, vesztett játszmát fog rájuk hozni. Angliában a bányászsztrájk nemcsak az ottani, hanem az egész világkőzvél8mőny előtt kétségbevonhatatlanná s napnál világosabbá tette, hogy a kártékony sztrájkokkal s az államellenes munkabeszüntetésekkel dolgozó nemzetközi szociáldemokráciának forradalmiak a céljai s Moszkvából gurulnak a segélypénzei. Az angol törvényhozás a szakszervezetek revízióját követeli. A hatalmas britt-biroda- lomban szerzett tanulság intő példa legyen a magyar kormány számára is ! Felhívjuk nemzeti életünk hivatott vezéreit, állaotférfiainkat, hogy tántoríthatatlanul haladjanak tovább azon az úton, amelyet nevükben Vass miniszter salgótarjáni bejelentése kijelölt. M. S. usk«s* *9«**- üc'j®® mm 9» tMt m®» «wwk5> •**»»•* '«WS«# •mm* •> Még az ősz folyamán megkezdi építkezéseit a külföldi kölcsönből Hevesvdrmegye. A közigazgatási bizottság üdvözölte a hazatért belügyminisztert Eger, október 12. Hevesvármegye közigazgatási bizottsága ma délelőtt féltizenegy órai kezdettel tartotta meg rendes havi ülését a megyeház kistermében. Az elnöklő Isaák Gyula főispán indítványára a bizomág üdvözölte a betegségéből felgyógyuló és Magyarországra haza érkezett Rakovszky Iván belügyminisztert. Hevesy Gusztáv vármegyei főjegyző ezután felolvasta az alispáni jelentést, mely többek között így hangzik: Elsősorban is bejelentem, hegy a na. kir. kereskedelemügyi miniszter úr, a beadott felebbezés elutasításával, a bel-és pénzügyi miniszter urakkal egyetértőlég jóváhagyta a vm. törvényhatósági bizottságának a külföldi kölcsön felvételére vonatkozó határozatát. Ezen miniszteri ren- déikezéshez képest azonnal intézkedtem, hogy úgy a siketnéma intézet, mint az egyéb vármegyei építkezésekkel kapcsolatos tervek, az építkezési bizottság utasításának meg- felelőleg elkészíttessenek és teljes erőmmel igyekszem odahatni, hogy úgy a magas, valamint az útépítési munkálatok az őszi jó idő kihasználásával minél hamarább megkezdessenek. A f. év szeptember hő első felében, a törvényhatósági bizottság rendelkezése folytán Tóbiás József kir. műszaki tanácsos kíséretében az konolaszországi útügyi gresszuson vettem részt. Hiszem és remélem, hogy ez ott szerzett tapasztalatokat majdan a vármegye javára tudjuk értékesíteni. Mivel azonban a m. kir. államépítészeti hivatal főnöke saját jelentésében szakszempontokból is megvilágítva ismerteti utazásunk eredményét, ezen jelentéB keretében részletesebben nem foglalkozom azzal. A vízvezeték és a vizdljak. Hozzászólás a vízdíjak vitájához. Kaptuk a következő levelet: Igen tisztelt Szerkesztő Ur! Kötelességemnek érzem, hogy b. lapjának hasábjain folyó vízdíj vitához pár szóval én is hozzá szóljak, mint egyike azoknak, akik e kérdéssel kötelessegsze- rüleg a legintenzivebben foglalkoznak. Ugyanazt a célt tűzöm magam elé, mint a megjelent közlemények igen tisztelt írói: a megnyugtatást. Keresem a legigazságosabb eljárást, amelyet ők is kerestek, de nekem számolnom kell ;minden eshetőséggel, következménnyel s vigyáznom kell arra, hogy az üzem fenntartásához feltétlenül szükséges költség minimuma rendelkezésemre álljon. Két közlemény jelent meg, az egyik a vízmérőóra, a másik az általány-rendszer mellett foglalt állást. A tervezet, amelyet ismertetni fogok s amelyet az üzem megindulásakor kikerülni nem lehet, e kettőnek egyesítése. Nem szőlők e helyen a középületekről s a közintézmények helyiségeiről, mert ezek kell, hogy más elbírálás alá essenek. Mindenek előtt két dolgot óhajtok tisztázni: Az egyik : A vízdijak tekintetében egyelőre belátható időn belül nem tudjuk meg sem közelíteni azon városokat, ahol a vízvezeték a ha ború, vagy az azt követő katasztrófa előtt épült. E tétel azt hiszem különösebb indokolást nem igényel, mégis rámutatok arra, hogy ezen városokat mai szemmel nézve, vagy igen olcsó köicsönök terhelik, vagy már egyáltalán kifizettetett a vízvezetéket terhelő kölcsön a igy az üzem ennek amortizációjától, ettől a legsúlyosabb és legnagyobb kiadási tételtől mentes. A háború előtt és alatt évek hosszú során keresztül küzkö- dött a város tanácsa s a vízvezeték pár lelkes hiva annak létesítéséért. E küzdelem szizifuszi munka volt, mert a város képviselőtestületén következetesen megdőlt. Nem a város vezetősége az oka tehát annak, ha a most meginduló üzem, kénytelen lényegesen magasabb vizdijak- kal dolgozni. A második tisztázandó tétel: Egy nagy befektetéssel járó közegészségügyi intézmény megindulása éppen a töketeher miatt oktroj néjkül el sem képzelhető. Ha a bekapcsolási kényszer ■ ezenkívül bizonyos mennyiségű víz elfogyasztása biztosítva nincs, megépül a vízvezeték, de nem lesz bevétel az üzemben- tartásra. Ennek igazolására két magasállásu úriember nyilatkozatát is idézem. Az egyik azt mondotta: »Nekem nincs szükségem vízvezetékre, mert nekem van.« A másik igy nyilatkozott: »Csak vízmérőóra szerint lehet
