Egri Népújság - napilap, 1926/2

1926-10-13 / 232. szám

Ára 2000, vasárnap 3000 korona. Eger, 1826. október 13 szerda XLIIí évf 232 s% Előfizetési díj postai szállítással» egy bóra 40.000 K, neggedévre 120.000 K. .POLITIKAI MÄPSLÄP. Főszerkesztő i Dr. Óriás Nándor. Szerkesztőség> Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi ngomda. Telefonszám: 11. Leszámolás. A szociáldemokrata párt, amely­nek parlamenti képviselőire, saj­tójára és politikai szellemére Vass József miniszter a salgó­tarjáni hazafias bányamunkás- ság előtt ráolvasta mindazokat a hibákat és bűnöket, amelyeket a nemzet ellen elkövettek és el­követnek, s amelyekért még nem esett meg a jogos leszámolás, most Újpestről, egy népgyűlés­ről ad visszhangot a lelkiisme­retére zúdult igazságok ellen. Az újpesti ezociálista munkás­otthonból egy heti emésztés után felocsúdnak a népvezérek vá­laszadásra és refcontrát monda­nak be, ahelyett, hogy politiká­jukról az elhangzott, élesen ta­láló kritikát érdemében próbál­nák megdönteni. Rekontrát hir­det a szociáldemokráciának az a kevés, de annál teletorkűbb demagógja, akikkel a párt a maga áilamdöngetó törekvéseit a nemzetgyűlésben képviselteti. Kémikus volna végigkísérni ezt a rebontra-játőbot ögyefo- gyott védekezésében, amelyben gondosan kerülik mindig az egyenes feleletet. Bölcsen és mé­lyen hallgatnak arról, amit Vass József a magyar érzésű, nem­zethű és hazafias bányászpol­gárság előtt róluk megállapított. Nem is kísérelték meg a felele­tet arra vonatkozólag, hogy mi­ért nem helyezkednek nemzeti alapra és kinek érdeke közölök a nemzeti államot erősítő társa­dalmi erőkkel folytonosan szem­behelyezkedni, osztályelleaea gyűlöletük és állambomlaeztő izgatásuk eszközeivel. De nem feleltek arra sem, hogy miért termelnek ki maguk közül rá­galmazó és gyalázkodó egyéne­ket, akik szerkesztőségükben megbújva, sajtójukat nem a nem­zeti értelmű haladás, hanem az elnemzetietlenítés s a belbizton­ság aláaknázásának szolgálatá­ba állítják. Sőt vakmerőén ők is leszámolással fenyegetnek. Le­számolással, mely vágyaik sze­rint azonos lenne az 1919.»ik évi kommunista vérengzésekkel és hasonlatos az l918.-ik évi okíőbertutáni zöllesztéahez, rend­bontáshoz és országpusztításhoz. Biztosítjuk őket és megnyugtat­juk magunkat, hogy eféle gya- i lázatosságra, holmi nemzetközi leszámolásra üt már többé ma­gyarföldön sor nem kerül. Be van oltva a józan társadalom, be van oltva a magyar nép mó- telyes eszméik fertőző ragálya ellen, beoltottak bennünket ők maguk, amidőn a nemzetet és er­kölcsöt meghazudtoló szellemük tehetetlen, vérengző politikájá­val meguiáltatták még a szót is, mely törekvéseiket megnevezi. A népgyűlőei rekoníra, amit Új­pestről kiáltanék bele az őszi törvényhozás hangulatába s a közelgő idők forgatagába, vesz­tett játszmát fog rájuk hozni. Angliában a bányászsztrájk nem­csak az ottani, hanem az egész világkőzvél8mőny előtt kétségbe­vonhatatlanná s napnál világo­sabbá tette, hogy a kártékony sztrájkokkal s az államellenes munkabeszüntetésekkel dolgozó nemzetközi szociáldemokráciá­nak forradalmiak a céljai s Moszkvából gurulnak a segély­pénzei. Az angol törvényhozás a szakszervezetek revízióját kö­veteli. A hatalmas britt-biroda- lomban szerzett tanulság intő példa legyen a magyar kormány számára is ! Felhívjuk nemzeti életünk hi­vatott vezéreit, állaotférfiainkat, hogy tántoríthatatlanul haladja­nak tovább azon az úton, ame­lyet nevükben Vass miniszter salgótarjáni bejelentése kijelölt. M. S. usk«s* *9«**- üc'j®® mm 9» tMt m®» «wwk5> •**»»•* '«WS«# •mm* •> Még az ősz folyamán megkezdi építkezéseit a külföldi kölcsönből Hevesvdrmegye. A közigazgatási bizottság üdvözölte a hazatért belügyminisztert Eger, október 12. Hevesvármegye közigazgatási bizottsága ma délelőtt féltizenegy órai kezdettel tartotta meg ren­des havi ülését a megyeház kis­termében. Az elnöklő Isaák Gyula főispán indítványára a bizomág üdvözölte a betegségéből felgyó­gyuló és Magyarországra haza érkezett Rakovszky Iván belügy­minisztert. Hevesy Gusztáv vár­megyei főjegyző ezután felol­vasta az alispáni jelentést, mely többek között így hangzik: Elsősorban is bejelentem, hegy a na. kir. kereskedelemügyi mi­niszter úr, a beadott felebbezés elutasításával, a bel-és pénzügyi miniszter urakkal egyetértőlég jóváhagyta a vm. törvényható­sági bizottságának a külföldi kölcsön felvételére vonatkozó határozatát. Ezen miniszteri ren- déikezéshez képest azonnal intézkedtem, hogy úgy a siketnéma intézet, mint az egyéb vármegyei építkezésekkel kapcsolatos tervek, az építke­zési bizottság utasításának meg- felelőleg elkészíttessenek és tel­jes erőmmel igyekszem odahatni, hogy úgy a magas, valamint az útépítési munkálatok az őszi jó idő kihasználásával minél hama­rább megkezdessenek. A f. év szeptember hő első felében, a törvényhatósági bizott­ság rendelkezése folytán Tóbiás József kir. műszaki tanácsos kíséretében az kon­olaszországi útügyi gresszuson vettem részt. Hiszem és remé­lem, hogy ez ott szerzett tapasz­talatokat majdan a vármegye javára tudjuk értékesíteni. Mivel azonban a m. kir. államépítészeti hivatal főnöke saját jelentésében szakszempontokból is megvilá­gítva ismerteti utazásunk ered­ményét, ezen jelentéB keretében részletesebben nem foglalkozom azzal. A vízvezeték és a vizdljak. Hozzászólás a vízdíjak vitájához. Kaptuk a következő levelet: Igen tisztelt Szerkesztő Ur! Kötelességemnek érzem, hogy b. lapjának hasábjain folyó vízdíj vitához pár szóval én is hozzá szóljak, mint egyike azoknak, akik e kérdéssel kötelessegsze- rüleg a legintenzivebben foglal­koznak. Ugyanazt a célt tűzöm magam elé, mint a megjelent közlemények igen tisztelt írói: a megnyugtatást. Keresem a legigazságosabb eljárást, ame­lyet ők is kerestek, de nekem számolnom kell ;minden eshető­séggel, következménnyel s vi­gyáznom kell arra, hogy az üzem fenntartásához feltétlenül szükséges költség minimuma rendelkezésemre álljon. Két közlemény jelent meg, az egyik a vízmérőóra, a másik az általány-rendszer mellett foglalt állást. A tervezet, amelyet is­mertetni fogok s amelyet az üzem megindulásakor kikerülni nem lehet, e kettőnek egyesí­tése. Nem szőlők e helyen a köz­épületekről s a közintézmények helyiségeiről, mert ezek kell, hogy más elbírálás alá essenek. Mindenek előtt két dolgot óhajtok tisztázni: Az egyik : A vízdijak tekintetében egyelőre belátható időn belül nem tudjuk meg sem közelíteni azon váro­sokat, ahol a vízvezeték a ha ború, vagy az azt követő ka­tasztrófa előtt épült. E tétel azt hiszem különösebb indokolást nem igényel, mégis rámutatok arra, hogy ezen vá­rosokat mai szemmel nézve, vagy igen olcsó köicsönök ter­helik, vagy már egyáltalán ki­fizettetett a vízvezetéket terhelő kölcsön a igy az üzem ennek amortizációjától, ettől a legsú­lyosabb és legnagyobb kiadási tételtől mentes. A háború előtt és alatt évek hosszú során keresztül küzkö- dött a város tanácsa s a vízve­zeték pár lelkes hiva annak lé­tesítéséért. E küzdelem szizifuszi munka volt, mert a város kép­viselőtestületén következetesen megdőlt. Nem a város vezető­sége az oka tehát annak, ha a most meginduló üzem, kénytelen lényegesen magasabb vizdijak- kal dolgozni. A második tisztázandó tétel: Egy nagy befektetéssel járó közegészségügyi intézmény meg­indulása éppen a töketeher miatt oktroj néjkül el sem képzelhető. Ha a bekapcsolási kényszer ■ ezenkívül bizonyos mennyiségű víz elfogyasztása biztosítva nincs, megépül a vízvezeték, de nem lesz bevétel az üzemben- tartásra. Ennek igazolására két magasállásu úriember nyilatko­zatát is idézem. Az egyik azt mondotta: »Nekem nincs szük­ségem vízvezetékre, mert nekem van.« A másik igy nyilatkozott: »Csak vízmérőóra szerint lehet

Next

/
Thumbnails
Contents