Egri Népújság - napilap, 1926/2
1926-07-10 / 153. szám
Ára 2000, vasárnap 3000 koránt» Eger, 1826 július 10 szombat XLIIL évf 153 s%: Előfizetési di) postai szállítással: egy hóra 40.000 K, negyedévre 120.000 K, POLITIKAI HRPILR.P. Főszerkesztő t Dr. Óriás Nándor. Szerkesztőségi Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefonszám: 11. Ä faluból. Eddig a falut úgy tekintették mint a csendes nyugalom oázisát ahol az emberek egymást be« csüive, tisztelve élnek, ahol van mit aprítani a tejbe, ahol a hétköznapi szürke egyhangúságnak megvan a maga költészete. A forradalmak a falu charme- ját elhomályosították, szépségét berűtították, csendes nyugalmát megzavarták. A veszedelmes, tekintólyrombolő agitáció nem kímélte a falut. A köznépet a véres-szájú, üres fejű agitátorok az <urak> ellen uszították; minden baj, nyomor, háború okául — az űri osztályt állították; mint néprontőkat ostracismussal kiüldözték s a proletárt tették a kormányzat fejévé. Bár e szerencsétlen regime 4 havi véres munka után megbukott, a vészt- hozó eszmék, elvek hullámverései nem ültík el teljesen ; nagy időre van szükség, míg lehiggadnak az elmek, leüiíepedik az erkölcsi iszap, megtisztul a társadalom a salaktól. A jobb, a tisetúltabb felfogás már útban van. A nép kezdi belátni, hogy intelligencia nélkül helyes, okos, célhoz vezető társadalmi élet — képzeletben, papíron, szovjetrendeletekben megírva létezhet, ámde a valóságban — nem. Sőt olyanok, kik elvből állást foglaltak az úri rend ellen, erősen ügyeltek, hogy az intelligens elem csak szásaarányában legyen képviselve, a közéletben! mert felfogásuk szerint ez a helyes demokrácia: ma már kalapot emelnek as úrnak, meghajolnak tudása, becsületessége, arravalősága előtt én szerenc*é- nek tartják, ha törekvésüket j támogatja, a közügy tarén tévé- j kenykedik. Ha népünk ezen a tisztulási j folyamaton átesik, ha a lelkek szanálása megtörténik, akkor egybeforr a nemzet, egységes, keresztény, erős lesz. Erre az igazságra a vezér- szerapat játszók már reájöttek. Ha a csepp kivájja a követ s e tapasztalati tény leszürödik a legutolsók leikéig is, megindulhat a romok eltakarítása után az építő munka. Régente, a jobbágyság idején törvények, jogszokások biztosították a nemesség vezető szerepét. Ma, a demokrácia korában, saját keserű tapasztalata neveli reá az alsó rétegeket: intelligencia nélkül nincs teljes társadalmi élet. Ez a meggyőző erő, a józanság szemüvegén nézve — tartósabb, szilárdabb biztosítéka lehet a rendnek, mint hajdan a deres és a pandúr. S akik még most sem hajlanak, azoknak majd a fejébe veri a való igazságot a mindennapi élet — ökle. Dr. Csepela Lajos. tóm <m>m mm mmt mim. m> «*&&& Átlag 6 mázsás búzatermést várnak Hevesvármegyében. A pélyi próbacséplés 7 mázsát mutatott. — 5—6 százalékos a minőségi kár. — Már itt is jelentkezik burgonyavész. Eger, julius 9. Az Egri Népújság munkatársa ma délelőtt fölkereste Jesierssky Mihály vármegyei gazdasági felügyelőt, aki ez alábbi tájékoztatást nyújtotta a heves- megyei terméskilátásokról: — A legelső részletes becslésről eddig 38 helyről érkezett hozzám tudósítás és ezek alapján vármegyei átlagban katasztrális holdanként repcéből 41/2, búzából 6 rozsból 5'8, árpából 57, zabból 5'8 métermázsa termés várható. A minőségi kár az esős időjárás következtében 5—6 százalékos, ami azt jelenti, hogy az idén 80-as búza helyett 76-os búzánk lesz. Azaz nem lesz oly súlyos búzánk mint máskor. A szikes és homokos területeken, ahol nem dőlt meg nagyon a búza, ott úgyszólván semmi baj nine», ellenben a jő talajon fekvő megdőlt búzában a szép nagy kalászok dacára is megvan a minőségi kár. Az aratás nagyon szorgalmasan i folyik az egész vármegyében. A nép kinn hál a földeken és ■ minden percet fölhasznál, hogy minél előbb betakaríthassa terményeit ! Pélyen már próbacséplés ek is j történtek. Az eredmény : 7 má- I zea k. holdanként, ami ilyen I szikes talajon nagy «sző. ; A kapások és hüvelyesek álta- ! Iában a 2 es, azaz a jó minő- : ségi fokozatot mutatják. A ten- \ geri sínyli a sok esőt, melynek | következtében a burgonyánál a veszedelmes burgonyavész is több helyen jelentkezik Heves- megyében is. Legnagyobb csapás érte arány- j lag a takarmányt. A kedvezőt- j len időjárás miatt úgy a természete» mint a mesterséges takarmányunk rossz minőségű. Gejzír tünetek az egri melegvizforrásban. Miden jel arra mutat, hogy az egri melegforrások az őshajdan- ban, a történelmi korszakban, vagy még az előtt gejzírek voltak, melyek közül ma is a legerősebb az épülő uszoda és a meghagyott 5., 6. 7-ik számú tükörfürdő, melyek vize ma a legmelegebb is; ma mondom, mert, hogy hajdan miként volt, erről még csak hozzávetőleg sem lehet nyilatkozni ; a földalatti vis-utak ugyanis eltömődnek, be- iezápolódnak akárcsak a földfeletti vizmedrek és delták. Állítani azonban könnyű lévén, fel kell sorolnom azon tüneményeket, melyek a thermális források gejzir voltára engednek következtetni. Folyó hőnap 8-án délután 4 óra után az 5-ik és 6-ik számú Érseki Fürdő-beli tükörraedance gyönyörű, kékeszöld vize hirtelen sötéisavőszinüvé vált és a viz tetején korhadt faforgácsok, kátrányszerü barnamézgák, szenesedet: őszi barackmagvak, rásült, fejletlen gyümölcsburokkal úszkáltak egészen úgy, mint a megáradt patak szennyes hab jai fölött. A 7-ik számú medence vize lassan halavány, majd sürü savoszinüvé vált annyira, hogy a különben fenékig átlátszó vízben a fürdőző karjait sem látta. Mind a három medence vizszint- je 5—6 centiméterrel emelkedett is, a hőfoka pedig 30-ről 30 5-re. Ugyanezen tünet volt észlelhető a női uszodának fürdőépület- felé eső sarkában is. A fürdői alkalmazottak »lökésekének nevezik e tüneteket, melyek kismértékben é* ritkán az előtt is észlelhetők voltak; a földrengés után már többször és bár nem nem gyakran, de gyakrabban. Szintén mindennapos jelenség, hogy a nevezett tükör medencékben lágyállományu métzpöly- hők szállonganak fel időnként, néha sürü is, mint magam is észleltem, de ezek csakhamar feloldódnak. Kiváló jelenség volt azonban a folyó év íava«záa, március végén vagy április elején a mosodában felszökels, a mosodaszín tetejéig felhatolt kettős löketű, egy méter szélességű viz- oszlop, melynek szökése előbb 60 centiméter, majd 2 méter magas volt, szintén vízzavnrodás- aal, szennyezéssel ősszakötva ; a kidobott fakorhadék és tnumifi- kált őszi barackmag mennyisége igen sok volt. E tüneményeket vagy a mocsáriég (0A4)5 vagy vulkánikus tünemény, a gejzir okozhatja. Mocsárlégről, minthogy ősmocsár helyén terülnek el fürdőink, beszélhetünk ; a felvetődött korhadék is ezt látszik bizonyítani, a kátrányszerü nyálka a mélyben korhadó állati hús ist lehet, mely szintén termel mocsárléget (boly- gőtűz, lidércfény), mivel azonban a fénytünamenyeket a köz- tudat szerint soha senki sem látta, egészséges vizeink állandó bugyborékolásában pedig a gyilkos Methant (CA4 == bányalég, moceárlég) soha senkisem tapasztalta : egyébre, mint a vulkanikus eredetű gejzírekre nem lehet gondolni. Hol van ezek gázgyüjiö tartája, az öreg Eged, a fiatalabb Várhegy, Ostoros, Kisiálya körül, a »földrengés* perifériáján e valahol, a Magyar Középhegységek alatt-e, erre még szakember sem tudna felelni. v. k. m.
