Egri Népújság - napilap, 1926/2

1926-10-03 / 224. szám

2 mBl NfiPtrJ&ÚJr 1926. október 3

vízmérő órák felállításával lehet igazságosan, pontosan megállapítani. A lakóhelyiségek után való díjszabásnak az lenne a következménye, hogy azok fizetnék a legkevesebb vízdíjat, akik a legtöbb vizet fogyasztanák, és legtöbbet fizetnének azok, okik a legkisebb fogyasztók. Ezen az alapon való fezámítás kétségtelenül megbosszulhatja magát, mert így a vízcsapokat akár éjjel-nappal állandóan nyitva hagyhatják és befog következni az az eset, hogy többszörösen nagyobb vízmennyiség lesz a tényleges szükségletnél elpocsékolva,

így kétségtelenül veszélyeztetni fogjuk fürdőink vízszükségletét, a mi uszodáink medencéinek a megtöltésénél feltétlenül kihatással lesz, amennyiben a me dencék megtöltésének mostani

6—7 órai időtartama a kétszeresére is emelkedhetik.

Erről — sajnos — már meggyőződtünk akkor, amikor artézi kutunk vizének yzabad folyást engedtünk. Kétségbeejtő volt a helyzet, amikor emiatt két uszodánk csak 12—16 óra alatt telt meg és a napi fürdőórák idejét veszélyeztve láttuk.

Eltekintve ettől a fontos körülménytől, a legnagyobb igazságtalanság volna u lakóhelyi- Bégek és tartozékaik után a vízdíjat megállapítani. Ilyen alap- számítás mellett egy kié, vagy akár nagyobb családtagú lakó, vegy háztulajdonos a házi szükséglethez felhasználandó legkisebb vízmennyiség igénybevétele dacára, többszörösen nagyobb vízdíjat fog fizetni, mint az, aki bár kisebb lakásban lakik, de kert ős különféle más vízszükséglete mellett többszörösen nagyobb vízmennyiséget fog fogyasztani; de csak egy elenyészően csekély hányadát fogja fizetni annak ez összegnek, amit a bár nagyobb lakás- sí i rendelkező, de a legkisebb vízmennyiséget fogyasztó lakó fizet.

Hogy ez így van, a legjobban igazolják a következő adatok:

4 szobás lakás vízdíja az első övezetben:

4 szoba után _ 800.000 korona.

e

lőszoba — — 200 000 «

cselédszoba — 200 000

konyha _ — 300 000 «

f

ürdőszoba — 600000 «

idozet- — — 500.000 «_

ö

sszesen 2,600.000 korona. Ezen összeghez az első övezetben a csatornázás létesítése után a tervezet szerint, papiroson 32% szennyvízcsatorna használati díj jönne, úgy, hogy evvel együtt egy négy szobás Iakástt a mostani számítás alapján papiroson még 800.000 korona terhelné, vagyis összesen évi 3,400.000 koronát kellene fizetni.

Már ez az összeg is elviselhetetlen terheket jelent úgy a háztulajdono«rr>, mint a lakókra. A lakásokat lényegesen megdrágítaná. A valóságban azonban ezen az alapon a vízdíjak lényegesen többet tennének ki, mert a szennyvíz csatornázás terhe nagyon is kedvezően van számításba véve.

Hogy mennyire igazságtalan a lskőheiyiségek szerinti vízdíjak megállapítása, a legjobban igazolják a tervezetnek az adatai,

amely szerint a második övezetben egy egyszobás lakás után, dacára annak, hogy kerlek öntözésére éa más célokra, különösen b nyári időszakban naponta több hektoliter vizet fogyasztanak, a vízdíj mindössze

125.000 koronát tesz ki, holott a vízfogyasztás a négyszobás lakás által elfogyasztott víz- mennyiségnek a ÍO—30-szorosát is kiteszi.

Igazságos vízdíj megállapí-ást kérünk. Ez pedig csak vízmérőórák alkalmazásával lehetséges. Mindenki annyit fizessen a vízért, amennyit tényleg elfogyasztott. Ez az igazság. így mindenki szívesen megfogja fizetni ez őt jogosan terhelő vízdíjat.

A vízdíjak megállapításánál a tervezet szerint, csupán a vízvezeték létesítésének a költségvetés szerint beállított 203/* milliárd korona összege lett számításba véve, amely összeg feltétlenül és lényegesen többsí fog kitenni. Ezt az események igazolni fogják. Ha a szennyvíz- csatornázás <SV2 milliárdos költségeit is számításba vesszük, a beruházási szükségletek tényleges összegével, — ami mint már több ízben megírtam, minimálisan 25 milliárd koronára fog emelkedni, — akkor meggyőződhetünk, hogy a moat, ni tervezet szerinti vízdíjak, úgyszintén

a szennyvízcsatorna használati díja is 50 — 80V»-al többet fog kitenni, ami a lakbéreket 30— 6O°/0-al megdrágítaná.

Hiszem, hogy a vízvezetéki szabályrendelet elkészítésénél a ivízvezetáki bizottság ezt az igazságtalan vízdíj megállapítást mellőzni fogja éa a vízdíjak árát vízmérő órák alapján fogja megállapítani a tényleges fogyasztáshoz mértan. Alig hiszem, bogy a képviselőtestület ezen szabályrendeletet más megállapítás szerint elfogadja.

Az ivóvíz céljaira szükségelt vízmennyiségnek a biztosítására vonatkozó ismertetést többen tévesen értelmezték. A javaslat szerint a város eziránt keresné meg a pénzügyminisztériumot, hogy a vízvezeték létesítésével a dohánygyár parkjának az öntözősára^a vízvezetéki vizet használnák fel és így a tárkányi forrásból fel nem használt nagyobb vízmennyiséget a közönségnek engedhetnék át ivóvíz céljaira. Ha így sem volna elég a közönség által kívánt ivóvíz mennyiség, akkor a lakosság kívánságához képset rendelné el a népjóléti miniszter egy hűiőgépezet berendezését, hogy ártézi vizünk ivóvíz céljaira lehűthető legyen.

Radii Károly.

A szőlősgazdák inségkölcsöne.

Dr. Lipcsey Péter kormányfötanácsos pesti útja.

Ismeretes, hogy az egri szőlősgazdák memorandumban kérték a nyáron a kormány segítségét. az idei satasztrőfális termés láttán Trak Géza polgár- mester adóelengedést és inség- kölcaönt kért a kormánytól. A kérést Isaák Gyula főispán i« messzem^nőleg támogatta. Dr. Lipcsey Páter ás társai viszont inségkolcsőoért forduba*?: Mayer földmivelésügyi mioiazterhaz. — Subik Károly indítványára Eger város közgyűlése az Ínség kölcsön ügyében feliratban kérte az inaégkölcsönt a kormánytól a tönk szélén álló egri szőlősgazdák részére.

Az Egri Népújság munkatársa ma délután felkereste Lipcsey Péter dr. kormányfőtinácsoHt, az Eger ós Vidéke Hitehzöveíke*

zet elnökét, aki a következőket mondotta :

— Budapesten most voltam a szőlősgazdák inségkölcsöne ügyében. Ez a dolog még kezdetleges stádiumban van. Illetékes helyen közölték velem, hogy nem éli az, mintha Tokaj- hegyaíja 30 milliárdot kapott volna már. A kormány az egész országban egyöntetűen oldja m;?g ezt a kérdést. Az inség- köicEÖn akció végrehajtását a pénzügyi és a földmivelésügyi miniszter, kra*bízta a miniszter- tanács. Túlzott reményeink nem lehetnek. Miután azonban Eger borzalmáé helyzetben van, azon munkálkodunk, hogy minél nagyobb összeg jusson holdanként az itteni szőlősgazdáknak ós mielőbb legalább előlegei kapjanak az inségkölcsönből.

'* ■ &•&%»•' M* •(4M 'aS.äWäs -• -íéaíst*

Lequeitiói emlékek.

A ki# király fönséges egyéniségéről mondok el egyetmást, amit kőt év előtti átéléseim idejéből őrzök a lelkemben értékéé talizmánként. Leiki, titkosan őrzött kincsemet csak azért hozom felszínre, mert vele szolgálatot vélek tenni annak az eszmének, amelyet a «Magyar Férfiak Szentkorona Szövetsége« zászlajára hímzett és amely zászlót délután kibontja a Fehérteremben.

1924 juoius havában három napig Lourdesbeo tartózkodtam huszad magammal. Űrnapját is ott töltöttük. Junius 21. én a grottaelőtti szószékről elzokog- tsm egy órás beszédemet, amelyről P. Koehler «üti emlékekében így emlékszik meg: «A Szűz- anya szobra felé fordulva ősztszekulcsoit kezekkel oly hangon, oly érzéssel mondotta beszédét a Páter, hogy rcindanyian térdre- huliva, hangos zokogásban törtünk ki. S velünk »írtak a kö- rülállő franciák éa spanyolok, mert ha nem is értették a magyar szót de jó szivük megértette bánatunkat. . .«

Ily hangulattal mentünk délután tovább, Lfqueitiő felé. Az egész úton úgy ereztem, hogy a magyarok Patronájáuak figyelő szeme Lequeitiőra tekint a legédesanyaiasabban.

Junius hő 23.-áu 10 óra táj- < ban P. Koeblar s én a királyi I kastély felé tartottunk audien- j dank «ieazközläse végett.

Őfelsége a királyné d. u. fél [ 7 órakor fogadott.

Dobogó szívvel, túláradó érzelemmel léptük át a külső ajtó küszöbét. A folyosó végén levő üvegajtó mögül egy hang, mely beleoyilal a lelkek mélyeibe: »Édesanyám, jönnek a magyarjaink!* s nyilván egy ifjúnak léptei hallatszottak . . .

Á hallban felálltunk félkörben. Megjelent fekete ruhában, négy gyermeke között, a komoly, nőies, édesanyái ideál, a mi Királynénk, jobbján Ottó királlyal Éljenzés, könnyezői, dicíio, csokorátödás követték egymást.

S Reám kerüli a sor.

j Miután a királyné kegyes kérdéseire : *hol tartózkodik ?• és «milyen az Érsek Ur Őexcellenciájának egészség állapota ?» megfeleltem, a kiskirály ragyogó tekintettől közbevág : tudom hol van Eger; Hevesmegye székhelye; Dobó István ott védte a várat! AJig fejezte be történelmi mondatát, már is egy igen érdekes kérdéssel ostromolt meg: Páter, hány franciscánus van Csonfcamagyarorszagon ?— Kőt- Ezáznyolcvan, Felség; de valamennyien, mint egy, áliuak a legüicnísmuB talaján és elszántan dolgozunk azon a fönségeít napon, amelyen Felséged elfoglalja a trónt . . . rövid idő alatt már két beszédet tartottam erről magam i t a nagy nyilvánosság előtt Egerben ... Aki* Felség nyilí tekintettel, barátságos szeretettel felém nyújtja jobbját, os^zecsepty sarkait s e szavak kíséretében szorította meg melegen kezemet : «köszönöm Páter, köszönöm.»

Érzelmeimből még fel sem ébredtem, midőn újabb kitüntetés ért. őfelsége a királyné óhajára nekem kellett megtartanom az esti liíániát a királyné kápolnájában. Ki» Félix és Róbert főhercegek minisztráltak. A ki* király a füstölőt hordozta. Mont igazi gyermek, de áhitaíos szent gy-. rmek, aki derékszögben törik meg a szeatostya előtt. Magyarul mondtuk a iorettöi litániát. Utána : Szent vagy Uraaiot énekeltük. Á!dá*>. A végén lelkesen hangzott fa 1! Isten áldd meg a magyart: így nem énekeltük meg sohassem. De a leglelkesebben Oltó király éne kelte ! . . . .

Hogy mit kívántam áldás alatt a airalyi családra, ezekuián elgondolhatja mindenki, de át- érezheti csak az, aki magyar, aki előbb Lourdesbeo zokogott s utána a kia Királlyal beszélt.

Ájtatoeaágunk végeztével külön kihallgatásra «szólít a Ki rályné. Jóságos Főpászsorunk- ről érdeklődött Királynénk. — Utolsó szava : * Páter, tiszteletemet, hálámat s kézcsókomat adja át Érsek Ur Őexcellenciájának.*

Véget ért a látogatásunk. A királyné gyermekeitől körülvéve még egyszer barátságosan búcsút int. A kis Király vissza fordul, lejíve, lendüléies mozdulattal kísérve mondja: »viszontlátásra Magyarországon!* e az után eltűnnek a lépcsőkön. ..Éa mi? Könnyezve, fájó «zívvel, vonszolva lábainkat, távoztunk — mélységes csendben ...

... Azóta mUden nap többször egy kia kastély felé nézek * annak fölséges lakóira áldást kérek az Űrtől! •

P Oalay Oswald, 0. F. M.