Egri Népújság - napilap, 1926/2

1926-10-02 / 223. szám

2 A szállodaadó és a borravaló kérdése a szállodások nemzetközi kongresszusa előtt. Budapest, október 1. A szállodatulajdonosok nem­zetközi kongresszusa ma dél­előtt folytatta a tegnap megkez­dett tanácskozásokat. A szállo­dások ezúttal a ezálloda-adő és a borravaló kérdésével foglal­koztak. Néger orvos a pécsi egyetem szülészeti klinikáján. Pécsről jelentik : A pécsi egye­tem nagyhírű szülészen kliniká­jára a napokban exotikusan ér­dekes vendég érkezett Alfréd B. Xuma dr. néger orvos személyé­ben. A csokoládébarna, fiatal orvos fehér köpenyében már otthonosan j ár-kel a klinika fo­lyosóin és kórtermeiben, minden iránt élénk érdeklődést tanúsít és szorgalmasan tanul, hogy a szülészeti klinikán eltöltött há­rom hónap alatt bővüljön az ismeretköre és orvosi gyakor­lata. Alfréd B. Xuma Afrika legdé­libb pontján, Cape Townban látott napvilágot. Tizenkét éves koráig szüleinél lakott, akik gaz­dag farmerek voltak és a Fok­város mellett elterülő hatalmas földbirtokaikon gazdálkodtak. Alfréd Xuma tizenkőtéves korá­ban elszakadt a szülői háztól és Csikágőba ment. Ebbeu a ha­talmas metropolisban végezte el középiskolái tanulmányait, majd mini; végzett orvos a caikágói egyetemen nyert orvosi diplo­mát. Oklevelével a zsebében ta nulmányutra indult. Két óva járja már Európát, megfordult Európa leghíresebb egyetemein, majd Magyarországra jött, ahol félévig tartózkodik és valaaseny- nyi egyetemi várost felkeresi. Magyarországról Londonba uta­zik és egyben elbúcsúzik Euró­pától. Visszamegy Afrikába, ahol Johannesburg városában nyit rendelőt. Alfréd B. Xuaia dr. anyanyel- vén kívül tökéletesen beszél an­golul és meg tudja magát ér­tetni latinul. A délafrikai Bantu nemzetségből származik és a tixosa törzs nyelvét beszéli. A szülészeti klinikára úgy került, hogy Scipiades professzor ne­vére már a külföldi egyeteme­ken felhívták a figyelmét. A klinikán az angolul beszélő Sci­piades Elemér professzor, Tóth Sándor dr. tanársegéd éa Pei- szer Gyula dr. klinikai orvos kalauzolják éa látják el a szük­séges felvilágosítással. EGRI HE] 1926. október 2 Mozgalom indult meg az egész országban a törvényhatóságok időközi felfrissitésére. Az összes törvényhatóságok véleménye szerint megvan a jogalap a törvényhatósági bizottságok felfrissitésére és a névjegyzék kiegészítésére. A közigazgatási bíróság már 1920-ban kimondotta, hogy be kell tölteni a megüresedett bizottsági tagsági helyeket. Az egész országban élénk mozgolódás észlelhető a törvény- hatósági bizottságokban a bi­zottsági tagságoknak választás­sal való betöltése iránt. A törvényhatósági bizottságok ma a sajáthatározataikat sesatart­hatják teljes jogerajüeknek, mert azt nem olyan törvényhatósági parlament hozta, mely az egész törvényhatóság véleménye volna. Tekintettel arra, hogy a tör­vényhatósági bizottságokban megüresedett állásoknak válasz­tással való betöltése és a virili* ■ek jegyzékének évről-évre való kiegészítése már az ország tör­vényhatóságainak nagy többsé­gében végbement és csak né­hány törvényhatóság áll még a tizenhárom év előtti jogalapon, érdekesnek tartjuk bemutatni a törvényhatóságok véleményét er­ről a kérdésről. Rendkívül érdekes Székesfehérvár álláspontja, ahol az 1915. évi VI. törvénycikk értelmében évről-évre betöltik a megüresedett tagságokat. Állás­pontjukat támogatják 1920. év­ben hozott közigazgatási bíró­sági véleménnyel is. Székesfehér­vár válasza egyébként a követ­kező : Az 1925. évi VI t.c., valamint az 1924 évi 204. M. E. sz. ren­delet árleimében áhalánoe bi­zottsági tegválasztáat 1925. év óla Székesfehérváron nem tar- í toltunk. Az elhalálozás, vagy lemon­dás folytán időközbon megüre­sedett tagsági helyeket az 1915. évi VI. t. c. érteleiében az ott megjelölt módon évről-évre be­töltöttük, illetve betöltjük, mint­hogy az 1915. évi VI. t. c., a 204- 1924 M. E. sz. rendelet sze­rint jelenleg is hatályban van. Ezt egyébként egy esetből kifolyólag 1920. évben a m. kir. Közigazgatási Birőság is ki­mondotta. — Az értékkőpvieelők név­jegyzékének kiigazítására vo­natkozó törvényes rendelkezése­ket sem törvény, sem rendelet hatályon kivül nam helyezte és igy — am. kir. Közigazgatási Birőság álláspontja szerint is— minden törvényhatóság tartozott éa tartozik a névjegyzéket éven­ként kiigazítani ős az uj értéte- képvieelöket a törvényhatósági bizottságba meghívni. Hogy ez minden vitán felül áii, igazolja sz is, hogy a m. kir. Közig. Bi­rőság épp egy székesfehérvári panaszból kifolyólag 1922-ban és 1923-ban ismételten kimon­dotta, miszerint az értákképvi- selök névjegyzékének évenkénti kiigazítása alkalmával, az adó­alapok meghatározásánál az újabban bevezetett általános ke­reseti adói is figyelembe kell venni. Hasonlóképen vélekedik Baja városa is, ahol a tagsági képesség elvesz­tésével, valamint az elhunytak­kal megüresedő tagsági helye­ket minden év végével válasz­tással és a virilisok névjegyzé­kének a kiegészítésével teßzik teljessé a törvényhatósági bi­zottságot. Baja város szintén a törvényre hivatkozva végzi el a választásokat. Az 1925. VI. t. c. 2. szakasza ezerint az időközben lejárt bi­zottsági tagválasztások nem tart­hatók meg — az 1886. XXI. t. c. 33. szakaszában említett időközi választások kivételével, tehát akinek tagsági képessége elve­szett, valamint az időközben el­hunyt és laköszöut tagok helyei az év végével betöltendők. — Ez alapon töltötte be vá ksztás útjá.-i a törvényhatóság az időközben elhalt hat bizott­sági tag helyéi. A törvény értelmezésénél hasonló álláspontot foglal el Sopron városa is, amely az 1915. évi VI. törvény­cikknek olyan értelmezést tulaj­donít, hogy az egyenesen elren­deli a választások megtartását. Sopron felfogása egyébként a következő: — A törvényhatósági bízott ságb3n évenként megüresedett tagsági helyeket az 1886. XXI. t.c. 33. szakasza elapján addig nem töltöttük be, de mire! ezt az időközi választást a 204. M. E. sz. rendelat nem tiltja, sőt hivatko zik az 1915. évi VI. t. c.-re, amely ezeket a választásokat kifeje­zetten elrendeli, folyó év öazén az időközi választásokat meg­tartani fogjuk. — Általános választások az 1915. évi VI. t. c. életbeléptetése óta nem voltak és további tör­vényes intézkedésig nem fognak megtartatni. Debrecen városa sincs kétség­ben a törvény értelmezése felől és minden különös aggodalom nélkül egészíti ki évről-évre a megctonkulő törvényhatóságot. Győr városa rövid pár sorban szögezi le álláspontját és uz említett tör­vény alapján szintén jogosnak tartja a kiegészítést, amelyet maga is megtesz minden évben. Pécs városa visszanyúl 1886-ba és az akkor hozott XXI. törvénycikk 2. pa­ragrafusa alapján tartja állás­pontját jogosnak az évről-évre történő kiegészítésnél. Kecskemét törvényhatósága szintén az 1915. évi VI. t. c. alapján áll és igazítja ki a névjegyzéket. Franciaország szerződést köt Jugoszláviával. Páris, október 1. Nincsicn Jugoszláv külügy­miniszter ma délelőtt Páriába érkezett, ahol új francia-szerb szerződéskötésről tárgyal a fran­cia kormánnyal. A szerződést a hírek szerint néhány napon be­lül aláirják. A hatvani ékszerlopás bűnügye az egri törvényszék előtt. Ez óv június 7.-én éjjel Gör- csös András hatvani vendéglős lakásából betöréses lopás útján gyűrűt, pénzt, adókönyvet loptak el. A betörők ezután a vendéglő egyik falát kibontották és az igy nyert nyíláson behatoltak Spü­ler József ékszerész üzletébe, ahonnan 80 darab órát, külöm- böző arany és ezüst ékszereket vittek el. A betörés főtettesp, Szeműn Miklós a letartóztatása elölt megszökött és azóta nem kerül; elő. A bűnügyből kifo­lyólag Reisch Gábor izr. vailású miskolci cukrász, mint bűnse­géd és Weisz Gyula izraelita vailású 23 éves miskolci la­kos, mint orgazda, Szeli Ist­ván hatvani kovácssegéd pídig tulajdon elleni kihágás címén állott tegnap az egri kir. tör­vényszék B ollós-tanácsa előtt. A bíróság Reisch Gábort be­töréses lopás bűntettében való bünaegádi bünrászesség miatt 1 évi é-j 6 havi börtönre, Weisz Gyulát orgazdaság büntette miatt 10 hónapi börtönre, Szeli litvánt pedig tulajdon elleni kihágás miatt 14 mspi elzárásra ítélte. Az ítélet kiszabásánál a tör­vényizék enyhítő körülménynek vette, hogy az ellopott tárgyak egy része megkerült. A távbeszélő forgalom felvétele Tátraszéplak cseh szlovák központ­tal. A debreceni postaigazgatóság közli: A kereskedelemügyi m. k. miniszter f. évi október hő 1 »tői kezdve a távbeszélő forgalmat Eger és Tatranaká Polanka (Táíraszáplak) cish-szlovák köz­ponttal megnyitotta. Egy egy­séges beszélgetőt' díja 240 arany centimes.

Next

/
Thumbnails
Contents