Egri Népújság - napilap, 1926/2
1926-09-23 / 215. szám
Ára 2ÖÖÖ, vasárnap 3000 koron* Eger, Í926 szeptember 23. csütörtök XL1K évf. 215 s* Előfizetési díj postai szállítással: egy dóra 40.000 K, neggedévre 120.000 K. POLITIKAI NAPILAP. Főszerkesztő: Dr. Óriás Nándor. Szerkesztőségi Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefonszám: li. OMMisere» iflHHIHHMBaMBHHI Görbe hegyek koszorúja veszi körül Eger városát. Fátlan, árnyáktalan dim- bek-dombok, amelyek között a gyakorlott turista is eltéveszti a világtájat. Nagyszerű szőlőtermő föld borítja ezeket a tufadombokat, de jaj annak a gyalogosnak és annak a kocsinak, amelyik esőzéskor közéjük téved. Más városokat a villák és ligetek koszorúja veszi körül. Eger környékén nyáron az izzó nap érleli a szőlőt, ősszel járhatatlan sártengerré változik minden, télen népteien és kihalt a táj. Görbe hegyeken egy-két kocsiút vezet jobbra-balra erős emelkedéssel fölfelé s meredek lejtővel lefelé. A szomszédos völgyek természeti gazdagságát nem igen tudja Eger kinasználni. A szállítási nehézségek miatt a nyers- termények és természeti kincsek a vasúti fővonal felé gravitál- nak. Az úttalanság miatt villa- építtető nyugdíjasok, üdülést kereső gazdagom nem építkeznek sem Eger környékén, sem a Bükkben és a Mátrában. Az úttalanság legyőzése bármilyen áldozatokkal, előfeltétele annak, hogy az ország egyetlen megmaradt szép hegyvidékéből azokat a gazdasági előnyöket tudjuk a megye számára biztosítani, amibő gazdasági előnyöket a turisztika fellendülése, az idegenforgalom ide irányítása jelent. Amidőn a magyar földrajzi tanárok tavasszal Egerben tartották meg évi kongresssusukat, Cholnoky Jenő egyetemi tanár a Vár kálvária-dombjáról magyarázta Eger és környékének geológiai struktúráját, közbeve- tőleg megjegyezte, hogy a mai Eger számára idegenforgalom és a nyugdíjasok városává alakulás, valamint a környék szépségének gazdasági kamatoztatása szempontjából akkor nyílnának kedvező kilátásai, ha a felcémeti fensíkon.a Berva-völgy szájánál, az erdőkoszorúzta Bükk lábánál épült volna. Miután a történelmi Egert nem lehet amerikai módszerekkel egy méterrel sem elmozdítani helyéről, nem pedig hét kilométerrel eltolni, ; nem marad más hátra, mint más ) megoldást választani, i Az ilyen megoldások közzé í sorozható volna az, ha a várme- gye áldozatokat nem sajnálva jó kövezett utakat építene, azokba az irányokba, amelyek mentén természeti szépségek vízbőség stb. alapján várható a nyaralók letelepedése. Ezen helyek telkeinek árai most fixiroztatná- nak, hogy az útépítés által beálló telekérték emelkedés értékemelkedési adó által részben a vármegye útépítési alapja javára biztosítható lsgyen. Az utak portalanítása egy másik fontos gond volna, az ezen utakon való közlekedés, olcsó autóbusz forgalom megszervezését Eger városa vehetné magára, mert a város fogja a fejlődő forgalom hasznát látni. A kezdet után önmagától adódnának és kínálkoznának a többi feladatok amelyek megoldásától függ Egernek és Hevesvármegyének jövője: úgy gazdasági megizmosodása, mint kulturális fejlődése is. Dr. Pálosi Ervin. A német-sziléziai városok fejlődése a háború, után. (Második közlemény.) Anémet nép nagy zenekedvelő. Görlitz-ben egy hatalmas hangversenytermet láttunk, ugyanitt az átépítés alatt levő városi színházat. A színház a lehető legmodernebb berendezésekkel van ellátva. A színpad teljes egészében ós részleteiben is sülyeszthetö, illetve emelhető. Hátterül nem a nálunk alkalma- zol* kulisszák és a menyezetről lecsüngő vássondarabos kzoI- gáínak, hanem a szinpad mögött félhengor alakban állítható elő a levegő háttér, amelyre igán komplikált szerkezettel soksok reflektor vetíti a féoyt. így az olasz kék égtől kezdve a lagvőszesebb vörös vagy ibolya színig a csalódásig hűen mindenféle ég szín a színpadra varázsolható. Megnéztük egy-két város tűzoltóságát is. Itt büszkén mondhatom, hogy felszerelés tekintetében az egri tűzoltóság semmivel sem áll mögötte a német tűzoltóságoknak. A németeknél kötelező tűzoltói szolgálat van bevezetve, de mindenki megválthatja a szolgálatát évente 10 márkával. Az így befolyó pénzből azután könnyűszerrel fenn tudják tartani a tűzoltóságot. Különösen a háború óta igen sokat áldoznak a németek sportcélokra. Hatalmas stadionokat építenek modern uszodákkal. A sportts-1 lepek nincsenek magas kerítéssel elkerítve, mint nálunk szokás. Mindenki nézheti a sportolókat. Nem elsősorban mint bevételi forrást tekintik a sporteseményeket, hanem magáért a sportért sportolnak. Bár Drezda nem tartozik Sziléziához, de mert átutazóban alkalmunk volt megtekinteni, itt itt ismertetem az új verseny- uszodáját. A hatalmas Grosser Garten előtt sport pályák mellett fekszik a 100 méter hosszú és 30 méter széles medence, melyből egy harmad rész a nemúszók részére van fenntartva. Körülötte lépcsősen van kiképezve a nézőtér, amely napfürdőzésre is szolgál. Semmiféle magasabb építménye nincsen, amely a kilátást vagy a szabad levegőt elfoghatná. A vizet, mely átlag 16° C. hideg, a városi vízvezetéki hálózat szolgáltatja. Érdekes újítás, hogy a kabinok mögött külön ruhatár épült. Minden kabin hátsó falán egy kinyitható ablak van a ruhák beadására, így a kabin hamar felszabadulhat. Hogy sáros lábbal senki be ne mehessen a medencébe, köröskörül vízzel telt beton vályút készítettek. Nagy szeretettel ápolják a németek a parkjaikat. Sokat áldoznak fásításra. Liegnitz város például nagy területeket szerzett meg az utóbbi időben csupán azért, hogy a parkjait kiterjeszthesse és újabb ligeteket létesíthessen. Szép fasorok, sétányok vannak minden városban. Az utak gondozottak. Nagy tért hódit a belsőkátrányozással készülő makadámburkolat. A gyalogjárdáknál a cementlapburkolatokat kezdik alkalmazni. Nagy gondot fordítanak a temetőkre. Mint mindenütt, itt is bizonyos rendszert tartanak be. Külön vannak a családi sírboltok, külön az egyes sírok. Szép fasorok, sövények díszítik a temetőt, az újabb részeknél pedig sokszor egész franciaparkszerü kiképzések vannak. Igen el van terjedve a halott- égetés. Több krematóriumot láttunk. Egy helyen alkalmunk volt végignézni a temetési szertartást is. A kápolnaszerű helyiségben a ravatalon áll a koporsó, az orgona szól. A koporsó lassan sülyedni kezd, a mozgása alig észrevehető. Sü- lyed, sülyed lefelé, mig a ravatal helyén levő üreg elnyeli. Ekkor virágot szórnak reá, mintha a sírba szórnák és az üreg nyílása lassan becsukódik. Rövid idő múlva megkapják a hozzátartozók az urnát a halott hamujával. Szilézia szép régi emlékei mellett megtekintettük a modern technika egy-két nagyszabású alkotását is. Megnéztük a Bobarvölgyben épült hatalmas völgyzárőgátaí, amely Európa legnagyobb vőlgy- zárőgátjai közé tartozik. A fal msgaseága 60 méter, 50 millió köbméter vizet tudnak itt tárolni. A víz 10 ezer lóerős turbinatelepet hajt. Megnéztük a breslaui hires Jahrhundertshallet. A hatalmas vasbeton kupolát a békében főleg üzleti szempontból építették vásárok céljára. Breslau most elvesztette Oroszországot és Lengyelországot mint piacát éB a Jahrhundertshalle csodás épülete kihasználatlanul áll. Megtekintettük a teknika legújabb csodájának a rádiónak egyik iegnagyobb adóállomását is Breslauban. Nehéz szőnyegekkel és drapériákkal vannak az előadó termek burkolva. Nagy termek szolgának a zenekarok részére. Külön gépházban van-
