Egri Népújság - napilap, 1926/2

1926-09-22 / 214. szám

oltár kőlépcsője, a kemény oltár­kő 60 éves régi ismerős, pepi ■zent ténykedéseinek munkás kegyelmi asztala. S amint fel­hangzott az őez jubiláns halk­énekszava, mintha 60 év ünnepi miséjének melege, áhítata, 60 év prédikációinak kegyelmet hintő szava, csendült volna vissza a messzi múltból. Az elhangzott ünnepi szavak a 60 éves munka e kedves ke­retének voltak szószólói. A megható templomi ünnepség Után a Giszt. Diákszövetség ne­vében Babocsay Sándor kor­mányfőtanácsos köszöntötte a jubiláns cisztercitát. Az egri kon- vent nevében Kürti Menyhért dr. perjel mondott szeretettől ihletett szavakat. A családi jel­legű ünnepi ebéden Werner Adolf dr. a Kend atyja köszön­tötte életében munkás, öregségé­ben mindenkinek kedves fiát, mire még üde szellemi frisse- Bégre valló, meghitt szavakkal mondott köszönetét a Rend köz­kedvelt nesztora. 2 ........ H evesvármegye milliárdos építkezése. Wälder Gyula tervezi a siket­néma intézetet, Tóbiás László a megyeháza javításait és kibővítéseit­Eger, szeptember 21. Hevesvármegye törvényatősá- gának építkezési bizottsága teg­nap délelőtt Isaák Gyula főis­pán elnöklete alatt a vármegye­ház kistermében ülést tartott. Az elnöklő főispán ismertette, hogy a font-kölcsönből milyen építke­zéseket óhajt a vármegye telje­síteni. Bejelentette egyúttal azt is, hogy a vármegye kölcsönfel­vétele ellen felebbezás adatott be. Dr. Búzás Endre vármegyei másodfőjegyző ezután előadta, hogy a 28 milliárd megyar ko­rona összegű font kölcsönből 18 milliárd útépítésre, 10 milliárdot pedig házépítésre fordítanak. A tizmilliárdból 6 milliárdot a si- ketnéma intézet felépítésére, 4 milliárdot pádig a vármegyeház rendbehozására és kibővítésére szántak. A siketnéma intézetre vonatkozóan a Wälder Gyula tervezési ajánlatát fogadták el. A vármegyeház építkezési ter­veit pedig lobiás László műépL téiüszel, az egri államépítéiózeti hivatal főnökének öccsével, ké­szítteti el a vármegye. Wälder Gyula 4 56, Tóbiás László pedig 4 35%-át kapja a bruttó költsé­geknek. Az előadó ezután javaslatot tett a gyöngyösi főszolgabíró részére lakás és hivatali helyi­ség biztosítására. Egy alkalmas házat erre a célra már találtak az Uri-utcában. Az ölszobás, psr­ÄGRI NEPÜJÖAí kettes,vízvezetékkel felszerelt ház 340 millióba kerül és megfelel egy főszolgabírói lakásnak, ezt a vármegye vásárolná meg, míg az udvaron a hivatalt 200 millió m■vm korona költségen a gyöngyösi járás építtetné. Az építkezési bizottság egy­hangúan elfogadta az előter­jesztéseket. A német-sziléziai városok fejlődése a háború után. (Első közlemény.) A » Verein für Kommunal­wirtschaft und Kommunalpoli- ' tik E. F* című németországi s egyesület szeptember l.-töl lO.-áig tanulmányutat rendezett a né­met-sziléziai városokba. A ta­nulmányút célja az volt, hogy a Németországgal barátságban levő külföld megismerje a háború utáni Sziléziát és azt a hatal­mas fejlődést, amely az uíőbbi években ott megindult. Huszonöt külföldi vett részt a tanulmányúton. Voltak németek Csehszlovákia németlakta vidé­kéről, ogy finn, egy észt; Ma­gyarországról Kecskemét, Ka­locsa, Hódmezővásárhely, Gyón gyös és Eger voltak képviselve. Különös köszönettel kell meg­emlékeznem dr. Salomon pol­gármesterről, a sziléziai városok egyesületének vezetőjéről és dr. Steinről a »Verein für Kommunal­wirtschaft und Kommunalpolitik E. V.« egylet vezőrtitkáráről, akik az egész tanulmányutat megszervezték és vezették. Kö­szönet illeti meg a német váro­sokat is, amelyek mindenütt szí­ves vendégszeretettel fogadtak berniünket. Utunk Prágán és Drezdán ker*ztül vezetett Görlitzbe, ahol a tulajdonképeni tanulmányút kezdődött. Meguéztük Görlitz, Liegnitz, Breslau, Hirschberg, Salzbrum, Waldenburg, Landeck, Neisse, Oppeln, Beutschen és Ratibor nevezetességeit. Szilézia hozzánk magyarok­hoz közel állott valamikor, er­ről tanúskodik a görlitzi és a braslaui városházán Korvin Má­tyás hollós címere, valamint a breslaui főszékesegyház egyik oltárán. A háború utáni években Szi­lézia sokat nélkülözött. Ma is nagy gazdasági problémákkal küzd. A német akaraterő azon­ban megtalálja a megoldást. Minden energia forrást felku­tatnak, vízerőtelepeket építenek mindenfelé, hogy a belföldi szük­séglet terén lehetőleg nélkülöz- hotövé tehessék a szenet és azt inkább csak a kivitelre fordít­hassák. Mivel a azenük nem el­sőrendű, nehezen tud verse­nyezni a jobb fajta más szenek­kel. így a bányák redukált üzemmel kénytelenek dolgozni és egyes helyeken nagyon nagy a munkanélküliség. A sziléziai szén igen jő kokszgyártásra, ezért óriási bokszgyárak vannak a bányavidékeken, — amelyek messze területeket ellátnak vilá- gitőgázzal. | Nagy probléma a lakásbérdes. Rengeteg sok a lakásigénylő, például Breslauban, melynek kö­rülbelül 600,000 lakosa van, 40 ezer ember kér lakást. Érdekesen oldották meg Né­metországban a lakásépítést. Az új lakbértörvény szerint minden 1918 előtt épült városi lakás után a békebeli bért tartozik a lakó megfizetni. A bérnek azon­ban cak a 40%-át kapja meg a házigazda, a további 30°/o-ot jó­léti intézmények létesítésére, a fennmaradó 30%-oí pedig új la­kások építésére fordítják. Mivel azonban a lakbérekből ekként befolyó 30-% nem fedezi telje­sen az új lakások építési költ­ségét, a hiányzó összeget bel­földi kölcsönből és -.az építtető hozzájárulásából pótolják. Ma­gánember nem igen építkezik. Miadenfelé a városok építenek, a legtöbb helyen nagy kiterje­désű egészen új városrészeket. Ennek nagy előnye, hogy a vá­rosok jövedelmi forráshoz jut­nak ée szépen biztosítható a ke­letkező új városrész egységes kiépítése. Az új telepek művészettel van­nak mindenütt megtervezve ás díszét képezik az illető város­nak. Nagyobb telepesek küiön középületeket, templomot, iskolát ctb. is kapnak. Á legtöbb he­lyen szabadon álló egy vagy két emeletes családi házak épül­nek. A teljesen beépített front­ban való építkezés ritka. Egy. szerűségre törekszenek, a fő, hogy a ház szolidan megépített, de olcsó legyen. Sehol semmi dísz, a helyes tömegelosztás a fontos. Érdekes, hogy minden­felé az élénk színeket kedvelik. A legélénkebb sárga, zöld ás kék színű házak egymás után sorakoznak és nem lehet elvi­tatni, hogy az élénk színre fes­tett házak fehér ablakkeretek­kel, piros háztetővel egész ked­veién hatnak. hz utak az új városrészeknél csak a legszükségesebb területre vaunak redukálva. Az épület azért szabad és levegő«, mert minden lakáshoz kert is tar­tozik. Igen nagy gondot fordítanak a németek az ifjú generáció ne­velésére. Az űj telepeken cíatla- kozóan hatalmas iskolákat épí­tenek. Megnéztük többek között a waldenburgi űj katholikus fiú és leány népiskolát. Azt láttuk itt, hogy a reális életre való ne­velést tartják a legfontosabbnak. A fiúknak nagy munkatermeik vannak, ahol fúrnak és farag­nak. A leányokat főzni is mosni | is tanítják. Már itt baleoltják a kis német gyerekbe a takarékos­ságot azáltal, hogy automatákat állítanak fel, ahová a megtaka­rított pénzecskéjüKeí berakhat­ják. Érdekes újítást láttunk itt fűtésnél, a központi fűtés helyi­ségénél ugyanis ellenőrizhető minden egyes tanterem hőmér­séklete. Áz iskolában fürdőttr- mek is vannak. A játéktermek nagyok, a város lsgutőbb egy erdőrészt is adott az iskolának. Alkalmunk voit megtekinteni a modern caecemővédö intézete­ket és kórházakat is. Rapcsák József v. műszaki tanácsos. Hevesvármegye közútai. — Alispáni jelentés. — Eger, szeptember 21. Hevesy Gusztáv vármegyei fő­jegyző Hevesvármegye kozmái­nak állapotáról a [következő al­ispáni jelentést olvasta fel: Tekintetes Törvényhatósági Bizottság ! A lefolyt évnegyedre vonat­kozó jelentésemet a következők­ben van szerencsém előterjesz- téni: Közutaink rendbehozatala a folyó évnegyedben megfelelő lé­péssel haladt előre. A fedanyag beszerzése körül ugyan nemi nehézségek mutatkoznak, mivel a magánkézben levő bányák a azomazéd vármegyei? és az ál- lamva*ut erősebb igénybevéiel folytán a vármegye réezéra szál­lítást alig képesek teljesíteni, &z apcvidóki kőbánya pedig jelen­leg még a vármegye teljes szük­ségletét fedezni nara képe#. Ily módon a tehergépkocsik foglal­koztatása körül kisebb zökke­nések néhány órás sőt félnapi üzemszünetek is léptek fel. A gőzhengerelés ennek ellenére akadálytalanú! folyt négy tör­vényhatósági és három állami gczhengerreJ. E téren csak az a nehézség mutatkozik, egy a hen­gerek megfelelő utánpótlás híj- ján nem végeztek folytatőiagoa munkát, hanem egv-egy útsza­kasz részbeni befejezte után oda iráoyíttatnak, ahol megfelelő mennyiségű kavics áll rendelke­zésre. A fent említett hengerek közül öt törvényhatósági és kettő Gyöngyös-Szécsény-pöstányi ál­lami úton dolgozik. Megfelelő időjárás mellett ezen út helyre­állítása még a folyó év szeptem­ber hő végéig, vagyis a hónap­ban befejeződik. A fenyegető pénzhiány fedezetére tett előter­jesztései eredményekópen Pénz­1926. szeptember Ö2.

Next

/
Thumbnails
Contents