Egri Népújság - napilap, 1926/2
1926-09-21 / 213. szám
Ára 2000, vasárnap 3000 köre. na, § Eger, 1926 szeptember 21. kedd. XLXI évf 213 sa, egfl Előfizetési díj postai szállítással: hóra 40.000 K, neggedévre 120.000 K. POLITI&ÄI MÄPILÄP. Föszcrkcsstő i Dr. Óriás Nándor. Szerkesztőségi Eger, Licenm. Kiadóhivatal: Líceumi ngomda. Telefonszám: 11. M Hl Venti Settembre emlékoszlopa felé robogott pompás autóján a cézár s bizonyára az Unita Italiára gondolt és a vőrösingesekre, akik ott, a Porta Pián keresztül törtek be Rómába az ötvenhat esztendő előtti szeptember huszadikén. Diadalmámorban úszott akkor a'fiatatolasz állam, mint ahogyan ma is a fellegeket verik imperialista álmai, melyeknek első magvetője maga a Duce. Szeptember húszadika táján azonban, verő- fényes őszi délelőtt az emlékoszlop mellett bomba robbant és megtorpant a százhúsz lóerős diadalszekér. A Gondviselés megmentette a nagyszerű államfér- fiút nemzete számára s csak egy pár névtelen kisember ontotta vérét a robbanás nyomán. A bomba fénye azonban belecikázott a nagyvilágba s gondolatokat ébresztett a lelkekben. Két emberöltő előtt hogy lehanyatlott Róma falairól a pápai zászló, sokan ujjongó reménységgel várták a pápai hatalom alkonyulását. Egy hosszú félévszázad eseményei azóta keményen rácáfoltak a dőre ábrándosra: a Vatikán foglya ma is a iegnagyobb tekintély s legelső hatalom széles e világon, mint ahogyan Egyháza is legnagyszerűbb tömörülése az emberiségnek, mert letéteményese a legmagasztosabb gondolatnak. Eltévesztett múltjának vergődéseiből megtanulta és jől tudja ezt immáron Mussolini s egyházbarát politikát folytat. Tudják-e azonban szerte a világon a duodec mussolinik és fiők-im- porátorok, akik előtt az Úrnak valamely szerény rangfokozatú szolgája reprezentálja a kétezeréves egyházat?! Nyilvánvalóan ignorálják ezt a tényt Mexico- ban és a Massaryk-Benes-féle Eldorádóban, de vájjon megértik és méltányolják-e Szent István földjén? Méltányolják-e légióké- pen azok a tényezők, melyeknek a társadalmi irányítás szerepe s az államhatalom kezelése a feladatuk ? A letűnt liberális korszak csö- kevényeként bizony még itt is lappanganak az állami omnipo- ténciának elkésett lovagjai, akik a görbe paragrafust nagy előszeretettel hegyezik ki a katho- likus egyház ellen s akik jobb ügyhöz méltó buzgalommal igyekeznek keresztezni az egyházias szellem terjesztésére irányuló kísérleteket. Figyelmen kívül hagyják ezek a jő urak, hogy a vallásos érzés erősbödése ma világáramlat, mellyel szembe- szállani épen olyan vétkes, mint oktalan kieérlet. Szem elől tévesztik, hogy az erkölcsösei szemben a jogszabályok betűjére hivatkozni, szociális gondolatokat, morális alappal birő törekvéseket a polgári törvények •ötét benyílóiból elgáncsolni: bűn a nemzet ellen. A bomba, mely anarchista kezéből repült a nagy Banito kocsijára, vájjon észretéríti-e törpelelkű utánzóit: hol keresendő az államhatalom igazi ellensége s merre keilend fordítaniok ma is az egyháznak szegezett fegyvereiket ?! »»■« ao< ttotS'ttw SOt* * Az egri Jegyzőmternátus felavatása. Eger, szeptember 19. Nagy éa bensőséges ünnepség keretében avatta fel vasárnap délelőtt egri int^rnátuaát a Jegyzők Országos Árvabáz Egyesülete. Az országos jellegű ünnepen a kormányzót vitéz Révy Kálmán, a VII. vegyes dandár parancsnoka, a kormányt Kószó István dr. belügyi államtitkár, nemzetgyűlési képviselő, a népjóléti minisztert pádig dr. Weis István miniszteri osztál ytanácsos képviselte. Az előkelőségeket délelőtt a pályaudvaron Isaák Gyula főispán, Okolicsányi Imre alispán éa Trak Géza Eger varos polgármestere fogadták. Délelőtt 10 órakor a ferencesek templomában tartott csendes mise után az ujjonnan épült, impozáns külsejű, Jegyző Inter- nátus udvarára vonult a közönség, melynek soraiban ügy a megye, mint a város társadalmának minden számottévő tényezőjét ott láttuk. Dr. Szmreesányi Lajos egri érsek az egyház szertartásai szerint megáldotta az új épületet, majd klasszikus szavakkal méltatta a jegyzői karnak az épület létrehozása körül kifejtett érdemeit. Az Egri Koszorús Dalkör ezután Husäthy Zoltán karnagy vezetése alatt elénekelte a Magyar Hiszekegyet. Doboss Gábor, a Jegyzők Országos Árvaház Egyesületének elnöke ünnepi beszédet mondott. Szabó Gyula ny. makiári főjegyző, az új in- ternátus igazgatója ismertette az internátus történetét: 1906-ban plakult mpg a Borsod- Gömör és Heveavármegyei Jegyzők Egri Tüpintázete, mely a Dobó utcában bérelt helyiségben 12 tanulót látott el. A következő évben már a Káptalan utca 20. szám alatti emeletes házat bérelte ki az egyesület, mely okkor már 27 tanulót gondozott. 1909—1910. évtől állandó és szembetűnő emelkedést mutat az intézmény Breznay Imre tanulmányi igazgató, a pedagógiai tudásáról, bő tapasztalatairól és vallásosságáról ismert tacítő- képezdei tanár irányítása és felügyelete alatt. Két év múlva 41-re emelkedik a tanulók létszáma. 1912-ben már arról gondolkozott az intézmény vezetősége, hogy saját házat emeljen az in- ternátus céljaira. 1913-ban 60 ezer koronát adott a belügyminiszter e célra, Hevesvármegye 15 ezer, Borsodvármegye 10 ezer, Gömör vármegye 5 ezer koronát szavazott meg, Eger város pedig ingyen telket adott. Minden készen állt a nagy terv megvalósításához, mikor az internátus eszméjének leglelkesebb harcosa, Jászberényi Miklós me- zötárkányi főjegyző, váratlanul elhunyt. 1914. augusztus elejére volt kitűzve az egri Jegyzőin- termátus épületére hirdetett versenytárgyalás megtartása, mely azonban, miután megtörtént a hadüzenet, eredménytelenné vált. Pedig ekkor már dr. Szmreesányi Lajos egri érsek is segítségére sietett a jegyzőknek, s a város tulajdonát képező vásártéri telek helyett, amely CBak 191 □ öl volt, adományozta azt az 553 □ területű telket, melyen most az új internátus felépült. A nagy háború roppant anyagi nehézségek elé állította az egyesületet. A felszerelés leromlott, a tőke elfogyott, 1919—20- ban már meg sem nyithatták az internátust. 1920—21.-ben végső kísérletképpen mégegyszer megnyitották az internátus kapuit, de a magánosok nagylelkű adakozása mellett is csak nehezen tarthatták fenn. így érlelődött meg az a gondolat, hogy a Jegyzők Országos Árvaház Egyesületének adják át az intézményt. Ez 1921 augusztus 21.-én meg is történt. 1922-ben 38, 1923-ban 41, 1824-ban 48, 1925-ben 54, a mostani tanévre pedig 75 tanulója van az internátusnak. Húsz év küzdelmes munkájának eredménye tehát a mai ünnepély, felavatása annak az épületnek, mely a jegyzők emberbaráti törekvéseit hirdeti. Brogli József a Jegyzők Országos Árvabáz Egyesületének igazgatója költői lendületű beszédében kiemelte, hogy az egyesület jól választotta meg székhelyét, mert Eger dicsőséges történelmi múltja mély hatást tesz az intézet növendékeinek lelkére. Gyökössy Endre, az ismert jegyző-poéta, a Petőfi Társaság tagja alkalmi költeményét szavalta el. Ezután dr. Kószó István államtitkár a kormány nevében, Isaák Gyula főispán Bethlen István gróf miniszterelnök és Mayer János földmí- velésügyi miniszter nevében, dr. Weis István miniszteri osztálytanácsos a népjóléti miniszter nevében, Kürti Menyhért dr. kir. tankerületi c. a főigazgató, a gimnázium, reáliskola, kereskedelmi iskola, tanítóképző és polgári iskolák tanári karának nevében üdvözölte az uj intézményt. Doboss Gábor egyesületi elnök zárőszava után az Egri Koszorús Dalkör a Himnuszt énekelte el. A vendégek ezután megtekintették az épületet.
