Egri Népújság - napilap, 1926/2
1926-09-05 / 201. szám
Ára 2000, vasárnap 3000,feorox>% IIMUl—'flimilWBirwmHI—W—MWWBMMPJ Előfizetési díj postai szállítással i egg bóra 40.000 K, neggedévre 120.000 K. Eger, 4 926 szeptember 5 vasárnap XLIIí évf 201 az ■M3MMBHHC «íű«í<í;'í - ■HHBWIHHHHHHi POL1TIKÄI HÄPILHP. Főszerkesztő: Dr. Óriás Nándor. Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi ngomda. Telefonszám: 11. E* «sä A német mezőgazdaság haladásának titka. A legyőzőn; államok sorábsn tudvalévőén leghamarább Németország állt talpra. Ennek a gyors gyógyulási folyamatnak olyan tanulságai vannak, amelyek minden állam közgazdasági fejlesztésénél már is mintául szolgálnak. A legnagyobb tanulság pedig bz, hogy Németországot többi erötényezöi sorában a mezőgazdaság sikere vitte újabban legelőbbre. A német fizetési mérlegben igen nagy szerepe van annak a körülménynek, hogy Németország egyre jobban megkísérli, hogy belső nyersanyagszükségletét saját termelésével biztosítsa. A háború tanulságai indították arra Németországot, hogy mezőgazdaságának fejlesztésére még az eddiginél is nagyobb gondot fordítson és terméshozamának fokozásával elérje azs, hogy az ország élelmezését a német mezőgazdaság »okkal nagyobb arányban láthassa el, mint azelőtt. Ennek a sikernek volt egy igen fontos feltétele ős ez a német mezőgazdaság szelleme és a német gazdák hala- dási vágya. Ez a vágy eluat a legalsóbb gszdarétegekig is én ez az a motorikus erő, ami Németországot a bukás széléről visszavezeti a boldogság ösvénye felé. Az Országos Mezőgazdasági Kamara, amely Budapestről állandóan szemmel tartja nemcsak & belföldi, hanem a külföldi mezőgazdasági jelenségeket is, a német mezőgazdaság legutóbbi sikereinek tanulmányozására Porosz-Sziléziába küldte ki titkárát, Halács Ágoston dr.-t, akinek tanulmányújáról szóló jelentéséi most tettek közzé. E jelentésnek egyik legérdekesebb részlete az, amely a német őstermelés emberanyagáról, a német gazdatársadalom legszélesebb rétegeinek szellemi, erkölcsi értékéről számol be. A német mezőgazdaság szervezeteiben, mondja a jelentés, egyaránt becses anyag a tag és a vezető. A németek is panaszkodnak a földművesek elmaradottságáról, bizalmatlan természetéről és meg közelítésük nehézségéről. Císahogy ami Németországban bírálat tárgya, és javításra serkentő körülmény, az, a mi viszonyaink között már • magában véve is örvendetes \ haladásnak és fejlődésnek volna j tekinthető. A német földműves- j osztályban erősen ki van fej- i lődve az az erény, hogy hallgat ’ a jő szóra, hagyja magát vezetni ; és az irányitő tényezőket, akik j átvett helytelen mezőgazdasági művelési rendszerekhez, hanem maguk is követik a modernebb gazdálkodás irányát. Mezőgazdasági szakkérdésekben még a gazdasági iskolát sem járt öregek is igen nagy tájékozottságot tanúsítanak, s élvezet hallgatni, amikor ezek az egyszerű parasztemberek a központi felügyelet alatt végzett kísérleteik nagyszerű terméseredményeiről beszámolnak az irányító körzetek vezetőjének. A deresedö paraszt- gazda mellett, aki népiskolán kivűl más iskolát nem végzett, ott van a fia, aki már a föld- müvesiskoláből hazakerülve viszi be az új szellemet a gazdálkodásba. Ahol ezek tevékenykednek, ott lépten-nyomon találkozni lehet valami hasznos jő- vedelemszaparító újítással. A német apa ugyan még nem adta át a gazdaság vezetését a fiának, de engedi érvényesíteni a fiú nagyobb tudását s nemcsak megértéssel, de rendkívüli nagy érdeklődéssel is van fia minden változtatása iránt. Az természetes, hogy az ilyen földművesosztályt, amelyből kezd kiveszni pl. a mi embereink csökönyös bizalmatlansága, köny- nyebben lehet minden irányban felvilágosítani és vezetni, mert rendkívül megértő anyag. Halács jelentésének, amelyet most terjesztett az Országos Mezőgazdasági Kamara elé, az a nagy tanulsága, hogy a mezőgazdaság fejlesztését a legalsó rétegeknél kell elkezdeni a társadalmi vezetés és a szellemi művelődés alapjainak a gondos lerakásával. M. G. moez t&m&msm trass» Eger mint fürdőváros. *) a haladást és progressziót jelentik a maradi termelési rendszerekkel szemben, bizalommal követik. De magasabb a földmű- vesség általános műveltségi színvonala is pl. a mi népünk jelentékeny részével szemben. Visszatükröződik ez mindenben: gazdálkodásukban, háztartásukban, lakásukban, családi és társadalmi életükben és a velük való érintkezésben. Minden gazda majorja és ott levő gépei villanyerőre vannak felszerelve. (Sziléziának egy nagy központi áramfejlesztő telepe van, amely az egész or szagot ellátja árammal és igy minden egyes község rendelkezik villamossággal). Még a legelmaradottabb kisgazda udvarán is meg van oldva a ezsnnylá eltávolításának és értékesítésének problémája. A német gazdák háztartása olyan, hogy vetekedik a magyar középosztályéval Lakásuk tágas, 6—8 szobájuk van, s berendezésük kényelme». Számos 20 holdas kisgazdának van külön irodája, telefonnal, ahonnan gazda-íágá- nak ügyeit lebonyolítja. Jellemző, és sok mindent megmagyaráz, Halács jelentése ezerint, ha azt tanulmányozzuk, hogy a néraet földműves milyen egyesületekbe iratkozik be. Az egyik tanulmányozott községben egy 50 holdas gazda, aki életberendezősé- uél fogva az állaghoz számít, a következő egyesületeknek tagja : hadviseltek egyesülete, tornaegyesület, szarvasmarha törzskönyvező, méhészegyesület, tejellenőrző- és lótenyésztő egye Bitietek, sertéstenyéuztő szövetkezet, gazdakör, fogyasztási- és értékesítő szövetkezet, zöldség- értékesítő szövetkezet, cukor répa termelő szövetkezet, tűzoltó egyesület, talaj- é« növénykisér- ieü egyesületek. É* ezeknek az egyesületeknek a német gazdák nem kényszerből, hanem megértésből tagjai, mert azoknak hasznát is látják. A tejellenórző egyesületi tagság óta növekedett a tejhozam; a zöldségéríékesíső szövetkezetek révén a káposzta és uborkatermelée a legjövedelmezőbb kereseti ággá lett. A kisgazdák szövetkezeti cukorgyárai pedig elérték azt, hogy cukorrépájuk sokkal jobb áron értékesül, mint azelőtt. Ezek a tények mind jellemzők az ottani gazda- oeztály haladási vágyára és (szellemi színvonalára. A velük való érintkezésben ez a fejlett szellem annyira kidomborodik, hogy egyszerű külsejük ellenére is alig-alig nevezi őket valaki parasztoknak. A német mezőgazdaság haladásának még egy nagy titka van. Az öregebb gazdák nem ragasz ! kodnak csökönyösen az apáiktól Először lévén alkalmam, hogy e lap t olvasóihoz szólhassak, engedjék meg, hogy mindenek előtt bemutatkozhassam, mert ha az embsr egy társaságban először jelenik m?g, első kötelessége a bemutatkozás. Csak a hires mondabeli Gráliovagnak, Lohongrinnak, akiről Wagner operát írt, van megengedve, hogy három hosszú felvonáson keresztül énekeljen, anélkül, hogy baimutatkoznék. Lohengrin nemesük nam akar bemutatkozni, hanem egyenesen megtiltja a szeren esetlen Brabanti Elzának, bogy tőle megkérdezze, hogy kicsoda, szólván hozzá németül: »Nie sollst Du mich befragen Noch Wissens Sorga tragen Wer ich bin Und woher ich komm«. Miután én nem vagyok Grál- lovag, íőiem megkérdezhetik, hogy ki vagyok és honnan jövők. Da éti annyira udvarias akarok lenni, hogy megkérdezés nélkül is megmondom. Ráadásul még azt ia megmondom, hogy hová megyek. De ezt csak ügy tehetem meg, ha megengedik, hogy egy keveset magamról beszéljek. Tudom, hogy a társadalmi szokás szerint nem illik, hogy az ember saját magáról beszéljen. Ezt a felfogást ugyan nem osztom, mert én ellenkezőleg azt tartom, hogy sokkal jobb volna, ha mindenki saját magáról beszélne és nem másról, mert amig saját magáról beszél az ember, valószínű, hogy nem mond rosszat«. * A kiváló cikkírót olvasóközönségünknek ezennel mi is bemutatjuk, mint az elszakított Erdély egyik leg- ; tekintélyesebb orvosát, Torda városának tizenöt esztendőn át volt ország- ! gyűlési képviselőjét. Szerk. j Bocsánatot kérek, hogy kénytelen vagyok magamról beszélni, de éneikül a lap t. olvasói nem volnának tisztában azzal, hogy mi jogon beszélek ón, aki egyszer fürödtem az itteni uszodában, Egerről mint fürdővárosról. Ezt a jogot onnan merítem, hogy csekély 40 évig voltam fürdőorvos — fájdalom —ez idő szerint nem magyar Tátrában. Ezenkívül az országos balneolo- giai egyesület keretében több mint 30 éven át foglalkoztam a régi Magyarország forrásaival és fürdőivel, melyekről könyvet is irtani. Azt hiszem, ez a két körülmény megadja nekem a jogot ahhoz, hogy nemcsak frázisképen, hanem a szakember tapasztalatával felkiálthassak : > Boldog az a város, melynek ilyen fürdője van«. De itt nem szabad megállani. Ezt az ásványvizet, ezt az isteni adományt nemcsak ennek a városnak és környékének a lakói, hanem az egész megcsonkitott ország lakossága számára hozzáférhetővé kell tenni! Ez nemcsak üzlet, hanem egyenesen nemzeti kötelesség! Az embernek sir a lelke, ha arra gondol, hogy hány fürdőt és milyen fürdőket! veszítettünk el. A Magas Tálra fürdőhelyei, Pöstyént, TrencEén-Teplio, Korit- nica, Herkulesfürdő, a Nagyvárad melletti Püspökfürdő, az erdélyi részekben Borszék, Tusnád, Élőpatak stb., stb. Nincs hely, hogy valamennyit felsorol- jam. Mind idegen kézre került. Alig maradt nekünk valami. Becses ami megmaradt, a budai hévvizek, a Balaton, Párád, de kevés.
