Egri Népújság - napilap, 1926/2
1926-09-04 / 200. szám
JäGKI NÉPÚJSÁG 1926. izeptember 4 mtmmmmwmmmrnnmvmirmmmm .m.. M i újság? — A kormányzó Rakovszky Iván belügyminiszternek betegsége miatt további (szabadságot engedélyezett és ez időre Csáky Károly gróf honvédelmi minisztert bízta meg a belügyminisztérium vezetésével. — A kispesti építkezési katasztrófa áldozatait csütörtökön délután temették el nagy részvét mellett. Budapest és kör nyékének gyártelepein a gyász jeléül 10 percig szünetelt a munka a temetés idején. — Am. kir. honvédelmi minisztérium épületének egyik irodahelyiségében feltörték az Íróasztalok fiókjait. Kár nincs. A tetteseket nyomozzák. — A gyulai rendőrség jelenti, hogy Strausz István 6 éves fiú holttestét borzalmasan összeron* csolva találták meg. Az irtózatos bűncselekmény elkövetésével egy 20 éves fiatalembert gyanúsítanak. — Az Erdélyi Magyar Párt kalotaszegi gyűlésén elhatározták, hogy a magyar képviselők lemondanak mandátumukról, ha az oláh kormány nem tartja be a velük kötött paktumot. — A máramarosi havasokban elszaporodtak a medvék és nagy kárt tesznek a marha-állományban. Heltay Hugó volt színigazgatót a rendőrség őrizetbe vette. A nyíregyházai kereskedők jelentették fel. — Heltay azt hiszi, hogy faireenósról van szó. Heltay Hugó volt nyíregyházai színigazgatót tegnap őrizetbe vették. A volt színigazgatótól a múlt évben koncesszióját megvonták és így egy kisebb társulattal a felvidékre ment, hogy ott túrázzon. Pár nappal ezelőtt érkezett vissza feleségével és kis gyermekével Sátoraljaújhelyre. Ott lakásán tegnap detektívek jelentek meg. Letartóztatták és a nyíregyházai kir. ügyészségre kísértés. Heltay Hugó ellen közel 10 hőnap előtt a nyíregyházai kir. ügyészség köröző levelet adott ki. Többen hitelezési csalás címén feljelentést adtak be ellőne. Részben ezért, részben — mert párviadal vétsége miatt rá rótt büntetését még nem töltötte le — adtak ki Heltay ellen köröző levelet. Ma, vagy holnap döntenek további fogvatartása vagy sza* badlábrahelyezése felett. Új szélhámosságokra adott alkalmat az életmentők jutalmazása. Egész konzorcium alakult Budapesten álöngyilkosokból és áléletmentökböl. Budapest, szeptembér 3. A főkapitányság megszigorította az életmentők jutalmazását, mert az utóbbi időben rendkivűi sok visszaélés történt életmentés címén. Az életmentők jutalmazása új szélhámosságokra szolgáltatott alkalmat. Egész konzorcium alakult a Dunaparton lebzselő elemekből a rendőrség kijátszására és az életmentési jutalmak jogosulatlan felvételére. A konzorciumnak egy nő tagja «mm» *•vmena ■■ is volt, aki balelépett a Dunába ruhástól, társai utána rohantak és eljátszották az öngyilkosság, illetve életmentés jelenetét, utána pedig váltig bizonyították az előkeresett rendőrőrszemnek, hogy a vizesruhás nő öngyilkos akart lenni, de ők kimentették. így ; legtöbbször föl is vették a \ jutalmat. De most a fővárosi rendőrség véget vet az ilyen visszaéléseknek. ow unom. iát*«» im* a® Erdély és Bukarest a »Berliner Tageblatt« cikke a két Romániáról. Ezen a héten minden éjjel Velcsey István és az Irgalmasrend gyógyszertára tartanak szolgálatot. A »Berliner Tageblatt« izea- záciős cikkben foglalkozik Románia belső helyzetével. A német világlap, amely egyébként állandóan támadja a jelenlegi oláh rendszert, amely körülményt szükségesnek tartjuk leszögezni, cikkében a következőket írja: A cikk Románi% mai helyzetével foglalkozik és azzal megállapítással kezdődik, hogy szomszéd államunk tulajdonképen két részből áll: Bukarestből és Erdélyből. Az egyik rész mindössze egy város, a másik rész azonban egy egész ország. Már maga ez a megállapítás is pontosan meghatározza Romá nia mai viszonyait — mondja a cikk. A háború előtt ez a nagy város valóban elég erős volt arra, hogy az aiájarendelt országra ráerőszakolja az akaratát, a helyzet azonban megváltozott és Bukarestnek ma alkalmazkodnia kell a megváltozott viszonyokhoz. Az ár ellen senki sem usz- hatik, ha létét és pozícióját továbbra is fenn akarja tartani. Ez az áramlás pedig nem észak felé irányul, hiszen ott Románia legádázabb ellensége, Oroszország van, sem pedig dél felé, mert ott Románia másik nagy ellenségével, Bulgáriával találja magát szemközt. A belgrádi szomszédság Bzintén csak látszólag barátságos, mart hiszen nincsen messze az idő, hogy Szófia és Belgrad komoly kapcsolatba kerül egymással és akkor a szláv tengerben igen megnehezedik Bukarest helyzete. Az ár nyugati irányú Bukarest ma kétakkora országnak fővárosa, mint a háború előtt. Az új terület lakosságának szelleme és kuitúrsja merőben ellenkezik Ó-Roasáuia szellemével és ezt a kérdőét csak regionális utón lehetne megoldani. És épen ez az, amitől Bukarest urai félnek. A Kárpátoktól délre, a dúsan termő román Alföldön, tunyaság és szenny és rendetlenség uralkodik, a városokban és falvakban semmittevő, munkakerülő nép lakik. Az emberek majdnem egész idejüket korcsmákban, kávéházakban és a mulatóhelyeken töltik, ügy, hogy az ember szinte csodálkozva kérdi, honnan szerzik ehhez a szükséges pénzt. A Kárpátoktól Északra, szép Erdélyben, régi városok emelkednek, a tiszta falvakat kulturált emberek lakják, akik minden idejüket a természettel vívott nehéz küzdelemmel töltik el.. Itt meg kell dolgozni az eredményekért, a földdel harcolni kell, hogy teremjen és mégis jólét uralkodik ezen a tájon. Ezt a két, merőben ellentéte* országrészt akarja Bukarest egymással ösz- »zehangolai. De ez nem msgy olyan egyszerűen és ezt jól tudják Bukarest urai, igy elsősorban Bratianu Jonei, aki annak idején ki is jelentette, hogy Erdélyi nem az erdélyiek akarata, hanem a román fegyverek ereje kapcsolta Romániához. A fegyveres erő, a hatalom az tehát, emelyre Bukarest jövő létét alapítja. — A történelem azonban nem tűri el az ilyen alapításokat és a történelem már is jelentkezik az erdélyiek tiltakozásában. A tiltakozó erdélyiek pedig nemcsak magyarok, vagy szászok, hanem románok is, akik azt követelik, hogy a birodalom súlypontja a Kárpátok innenső ol dalára kerüljön és a vezetés Romániában, de Erdélyben mindenesetre az ő kezükbe jusson. Ekkora ellentétek mellett, fejezi be cikkét a német lap, csak egy ut van: a kompromisszum, nem pedig a centralizmus, amelyet Bukarest erőszakol. Ha ezt Bukarest nem látja be, akkor halálra ítéli Romániát. Világszerte csökken a szociáldemokrata szervezett munkások száma. Az Amszterdami Internacioale néven ismert nemzetközi szak- szervezeti szociáldemokrata szövetség a szakszervezeti mozgalomról érdekes adatokat tett közzé. A szakszervezet hivatalos adatéi szerint világszerte csökken a szervezett szoc. demokrata munkások száma. 1921- ben 46,273.000 1922 ben 40.128.000 1923-ban 36.439.000, 1624-ben pedig 36,062.000 szervezett munkás volt a világon. Abból, hogy miíyen szervezetekhez tartozik ez a 36 millió munkás még jobban kitűnik a szociáldemokraták térvesztesége. A szociáldemokrata internationale a fönti számból 17,702.000-81 vallhat magáénak ; 7,733.000 munkás kommunista, 2,112.000 munkás keresztény szocialista szervezetekhez tartozik, 8,442 000 egyéb jobbára nemzeti irányú szervezetek tagja, 2000.000 faicista, 471.000 üzindikalitta. Államok szerint 8.100.000 szervezett munkás él Németországban. 6640.000 Oroszországban, 5,531.000 Angliában, 3,306.000 az Egyesült államokban, 2,234.000 Olaszországban. Millión felül szervezett munkás van még Francia és Csehországnak és Ausztriának. A többi államokban a szervezett munkások száma millión alul van. Nem sok eredménnyel kecsegtet az idei vadász-szezon. A hirtelen beköszöntött szeptember magával hozta az igazi vadász szezont. A szép őszi napok derűjét ki is használták a vadásztársaságok nimródjai és napszám durrog a putka a határ minden részén. — Munkatársunk látogatást tett a vadásztársaságok tagjainál, érdeklődve, milyen előjelek ,után vágnak neki a szezonnak. És bizony nem a iegkecsiegtetőbb reményeket hallotta. Eger környékét négy vadász- társaság bérli, az Egervidéki-, az Egri-, az Egri vízeninneni- és az Egri vízentúli-vadásztár- saság, egyenként 20—30 taggal. Ezzel szemban a vadállomány nagyon, de nagyon silány, különösen az idén. Fogoly, fúrj alig akad puskacső elé, nyúl az egri hatarban talán lesz annyi, mint tavaly, de roppant nehez elejteni őket, mivel a sürü, gazos kukoricásokba annyira beleveszik magukat, hogy semmi módon ki nem zavarhatok onnan, hacsak a fülére nem tapos a vadász. — Novaj és a környező falvak vidékén a rengeteg rókáról és ragadoző-madárről panaszkodnak, melyek mérhetetlen károkat
