Egri Népújság - napilap, 1926/2

1926-09-01 / 197. szám

Ára 2000, v&särnap 3000 körönt* Eger, Í926 szeptember 1. szerda XLIIí. evf 197 sx .Mre«i>i»»ri«wiiiaiiiiw'iiiimn——m—üm—mmsmmmmi Előfizetési di) postai szállítással: egg hóra 40.000 &, negyedévre 120.000 K. POLITIKAI MÄPSLÄP. FőszerkmíS) Dr. Óriás Nándor. Szerkesztőségi Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefonszám: 11. Moschee - Párizsban. Franciaország a mohamedá­noknak mecsetet emelt Párizs­ban. A templom ünnepélyes fel­avatásán részt vett a marokkői szultán, Doumergue elnök, a kor­mány és a hivatalos személyek. Az elnök magasztalta a lelki- ismereti szabadságot, mit minden alattvaló a francia területen él­vez, hol mindenki egyenlő. — <A demokrácia emlékoszlopa e törvény . . . Szent út, amelyen Franciaország halad —összefűzi keletet nyugattal.»] A marokkói bábszultán dythi- rambusokat zengett hódítóinak, hazája «barátjainak,» akik a mo­hamedánizmust hazájukban tisz­telik, s otthont építenek neki fővárosukban. A köztársaság így hódol a mo- hasnedamzmusnak. Hódol, mert fél a keleti óriástól. A francia az egyik kezében ostort tart, a másikban moscheét. A ma­rokkói szultán a moscheét vá­lasztotta. a szirisiak az ostort. Megvédik damaszkuszi mosoheé- jukat. A köztársaság régi elve: kezes­bárányként kezelni a mohame­dánt. Lavigerie bíbornok és a fehér atyák művét szisztemati­kusan izolálták Afrikában. A so­kat emlegetett keleti protektorá­tus — csak cím maradt, — hisz keresztényekről, katolikusokról volt sző. A republikánus szívhez közelebb fekszik a pogány, mint a keresztény. És odahaza hogyan fest Dou­mergue demokráciája? Elkonfiskált templomok, szét­szórt szerzetesek, szerzetesnők, elhagyott kolostorok, paplakok, árván maradt kór-és árvaházaki a prefektusok és polgármesterek jogfosztó Ítéletei és e felháborító tények ellen tiltakozó katolikus százezrek tömeges felvonulásai mutatják, hogy a respublikának kétféle mértéke van. Mással mér a pogányoknak, mással a kato­likusoknak. A mohamedánoknak mecsetet épít államköltségen, avatásán megjelenik hivatalosan a hatalom, a katolikusoktól el­veszi templomaikat, kolostorai­kat, meúzumokat, üdülő telepet alakít belőlük. A vallás és lelkiismereti sza­badság megcsúfolására az esküt kirekeszti a törvényhozásból, a vallást az iskolából, eltiltja a körmenetet, a szenvedő emberi­ség őrangyalait, az önfeláldozó betegápolőkat kiűzi a kórter­mekből, a szerzetes iskolákat elvilágiasítja. Az 1901. és 1914. évi törvény tehát csak a katolikusokat köte­lezi és a mozlimeket nem. Az igazság és a szabadság lábbal taposása a jobb érzésű szocialista sajtót is nyugtalanítja, így a Victoire egyik száma el­ítéli a kormányrendeletet, mely a Creuseban lakó, 100 év óta letelepedett betegápolő apácákat kiűzi otthonukból, dobra üti ko­lostorukat. Pedig ez áldozatos lelkek a világháborúban 1500 beteg katonát ápoltak, virrasz- tottak éjjel-nappal, ragályos, hagymázos betegekkel küzköd- lek éveken át. Jutalmuk — a kiűzetés. Hol itt az igazság? Vagy a I francia demokrácia még nem tart ott, hogy az áldozatos élet — bár i hazafias, keresztény kötelesség, I jutalma mégsem lehet a kiűzés. Sub pondere ereseit palma. Az ellenség átkozott nyomása már szüli eredményeit. Lille, Rennes, Nantes, Montau- ban, Clermont—Ferrand, stb. ka­tolikusai hatalmas felvonulások­ban emelik fel tiltakozó szavukat, pártfogás alá veszik az üldözött igazságot. A harcterek hős ái- dozárjai ligába egyesülve köve telnek jogot a mélyen megbán­tott, megsértett egyháznak. Sajnos! Az egykés Francia- ország nem kíméli fiait, leányait, vérvesztésre ítéli önmagát, pedig a hitelét vesztett frank nadálya már sápadtra fogyasztotta arcát. Megalázása talán jobb útra te relendi kormányzó fiait. . . saját i kárán tanul a kevély. Dr. Csepela Lajos. pengőre rúgtak. A népszövet­ségi kölcsön számlán még 103.802,782 pengő a rendelke­zésre álló egyenleg. A postánál a bevétel 6.569,754 pengő volt s 5.976,627 pengő a kiadás. A távbeszélő főállomások száma 58,142, a rádióvevő be­rendezések száma 48,590. Az államvasutaknál a júliusi teljesítmény 2 627,709 vonat kilo­méter. A bevétel 20 879,929 pen­gőt, a kiadás 16.959,373 peDgőt tett ki. A nsgykereskddelmi index aranykoronában számítva az élelmezés terén 1.14, az ipar te­rén 1.30. Egy négytagú család önfenntartási költségeinek index­száma papirkorona alapon 14.823 aranykoronás alapon 103, Szeptember 19.-én j avatják fel az egri jegyzöinternátust. Az egri jegyzöinternátust szeptember 19.-én avatják fel és adják át annak a nemes ren­deltetésnek, melynek fontossága ezt az intézetet úgyszólván a semmiből létrehozta, megvalósí­totta. Áz ország mir. den jegy­zője ünnepel ezen a napon. Itt lesznek a csonkaország minden vidékéről a »falu jegy­zői« hogy tanúi legyenek a Jegy­zők Országos Árvaház Egyesü­lete által épített internátus fel­avatásának, melynek programm- ját később közölni fogjuk. Letartóztatták a kispesti szövőgyár építőmérnökét és pallérját. Budapestről jelentik: Kispes­ten tegnap a selyem-szövőgyár építésénél katasztrófa történt. Az épülő gyár teteje beomlott. A romok alól eddig 8 munkást halva, kettőt pedig súlyos, élet­veszélyes sebekkel húztak ki. Ma délelőtt a budapesti rendőr­kapitányságon a szerencsétlen­ség ügyében kihallgatták Bálint Lászlót, a kispesti szövőgyár építő mérnökét és az építést vezető pallért. Kikallgatásuk után mindkettőjüket előzetes le­tartóztatásba helyezték. <**«*»• «>.■*&» ISKÜ»» aíf.'ev« •fiMMtMS&ft« • «**■* rmv* mä,US-4> (ttfetgMM *'-3’ Pénzügyminiszteri jelentés Magyarország pénzügyi helyzetéről. A népszövetségi pénzügyi fő­biztos havi jelentései helyett most a magyar királyi pénzügy­miniszter ad ki havi jelentése­ket az ország pénzügyi helyze téröl. Az első pénzügyminiszteri jelentés, amely julius hónapról számol be, ma került nyilvános­ságra. Ebből megtudjuk, hogy a júliusi állami bevételek 51.2 millió peDgöt tettek ki, vagyis az előirányzatot 1.75 millió pen­gővel meghaladták. Kedvező a magyar királyi postának és a magyar királyi államvasutaknak julius hónapja is, mert az üze­mek jelentős felesleggel zárultak. Julius hónapban sikerült 2 250,000 angolfont kölcsönt szerezni a vármegyék útépítési és más cél­jaira. A kölcsön a londoni pia­con bocsájtatott ki igen nagy sikerrel. Az jjország külkereskedelmi forgalma az 1926. év első felé­ben ajjmult évhez képest fejlő­dést mutat. Úgy a behozatal, mint a* kivitel lO'/o-kal emelke­dett. A Magyar Nemzeti Bank tény­leges jegyforgalma júliusban 28.9 millió pengővel emelkedett. A váltőtárcának a termés ér­tékesítésével kapcsolatosan várt emelkedése azonban elmaradt, júniussal szemben 3.6 millió pengővei csökkent. A bank érc és deviza készlete 6.6 millió pen­gővel emelkedett. A magyar királyi postataka­rékpénztárnál a betevők száma 1333 mai gyarapodott és összes számuk a hó végén 1.252,263 volt. A betétek összege is jelen­tősen emelkedett. Általában nem csak a postatakaréknál, de a legnagyobb budapesti intézetek­nél is a betétek emelkedése 6—8°/«-ot tesz ki. Emelkedett a tőzsdén jegyzett értékpapírok árfolyama is. A jelentés 14 mellékletet tar­talmaz, amelyek teljes részletes­séggel közlik az állami igazga­tásra vonatkozó számszerű ada­tokat. Megtudjuk, hogy julius hóra 59.799.911 pengő kiadást irányoztak elő, amivel szemben a bruttó kiadáB 59.313 257 pen­gőt tett ki. A bevételek 51.164 560

Next

/
Thumbnails
Contents