Egri Népújság - napilap, 1926/2

1926-08-29 / 195. szám

Ára 2000, vasárnap 3000 koron* Eger, 1926 augusztus 29 vasárnap XLII . évf. 195 m„. Előfizetési díj postai szállítással: egy dóra 40.000 S, negyedévre 120.000 K, POLITIKAI MÄPIL1P. Főszerkesztő: Dr. Óriás Nándor. Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Teiefonszám: 11. Mohács. Irts: Vitéz Jávor Ernő dr. vármegyei árva széki ülnök. 1526. augusztus 29.-én bor­zasztó szerencsétlenség zúdult árva nemzetünkre. Mint a ke­reszténység és Nyugat védőbás­tyája, a mohácsi «ikon hősi el­szántsággal vetette magát a vi­lághódító eszméktől ittas török had elő. Rövid, de szörnyű tu­sa után, az előbb még zöldelő, vidám madárdaltől hangos me­zőből hős vértől pirosult néma gyásztér lett. S a magyar váro­sok tornyaira kérkedve szökött fel a félhold ; Buda ormai Szo­limán hatalmát nyögték; idegen lett a magyar saját hazájában. A 400 éves fordulón minden magyar sóhajtva köszönti nem­zeti nagylétünk nagy temetőjét, hol egykor húszezer magyar vitéz nemzetünk dűze.virága, az ifjú királlyal és Tömöri ér­sekkel együtt halt hőéi halált a haza védelmében. A magyar nemzet emlékünnepet ül Mohá­cson. Ügy vélem azonban, hogy a gyásztéren lezajló ünnepben vajmi kevés lesz a gyász komor, sötét pompájából. Vakító fény­nyel fog abba bele-bele villára- lani a méltatlanűl megcsúfolt, haregvó magyar lelkek lappangó tüzének lángnyelve, hogy végül is e lánynyelvek hatalmas láng­tengerré: a trianoni Magyaror­szág elkeseredett tiltakozásává egyesüljenek. Ma Mohács, 400 év távlatában csak egy szörnyű emlék. Élő, húsunkba vágó, szivünkbe mar­koló valóság az uj Mohács : Trianon. A Mohácsra való em­lékezés is a trianoni sebeket szaggatja fel. Lelkünk a sötét jelen képétől viharzik, amikor Szent-Koronánk újra darabokra törve, országunk újra szétmar­cangolva, köröí-körűl rab test­vérek millióinak nyögése hallik, tönkre tett magyar életek to­vábbi milliói halódnak lassú senyvedéssel! Nem húszezer, de sok százezer elnémult ajakról zeng felénk a harsány kiáltás: »Miért volt hát a legdrágább élet-áldozat?!» Ez a kérdés vár most feleletre ! Mohács és következményei is azt mutatják, hogy a magyart hosszú századokon át a törté­nelmi szenvedés tisztította és emelte fel. Hiszen oly sok ve­szély után új nap fénylett reánk. S a későbbi kor költője nemzeti nagylétünk «hajdani» sírját már csak példakép állítja elénk. E példában, minden fájdalmassága mellett is, vigaszteli felelet rejlik a kérdésre. De Trianon után, a mohácsi emléknapon, más szavakkal is felelünk a kérdésre. Két ellen­ség szavaival. Vandervelde, a belga kormány tagja, 1916-banhallgatóinak tom­boló lelkesedése mellett a követ­kezőket mondotta a szónoki tri­bünön : »Ha most békét kötünk, halottaink ellenségeinktől lakott földben pihennének. De mi nem akarjuk ezt! Mi vissza akarjuk hódítani halotteinkat!« Noshát, mi is szt mondjuk ! A tőlünk elrablóit földben a mi őseink, szüléink, teitvéreink ciontjai porladoznak. Mi is visz- sza akarjuk hódítani ha'ottain- bat, kik ellenségeinktől lakott földban pihennek! Amikor pedig 1871.-ben a győ­zelmes németek ElzászLotha- ringiát Franciaország testéről j i leszakították a a franciákat, a j versaillesi szerződés aláírására í kényszerííették, Vidor Hugó így j kiáltott fel kétségbeesésében: I »Ha ez a gazság megtörténik, ; Európának elmúlik a nyugodt álma és nem tér vissza mindad­dig, míg Elzász-Lotharingia a németeké marad!« S beteljese­dett. De mi is azt mondjuk: »Ha megtörtént velünk a tria­noni gazság, Európának meg­szűnik a nyugodt álma mindad­dig, míg a Magyar-Észak a cse­heké, a Magyar-Kelet az oláhoké, a Magyar-Dél a szerbeké, a Ma­gyar-Nyugat az osztrákoké lesz!« Tudjuk, hogy nincs megváltás kereszt és vérhullatás nélkül. De mi készen vagyunk mindenre, csakhogy Trianonra is — minél hamarább — mint nemzeti nagy- ' létünk »hajdani« sírjára emlé­kezzünk vissza. Ezt akarjuk dacos, elszánt, büszke akarással. Urunk-Istenünk előtt azonban alázatos szívvel esdeklünk, hogy sokat szenvedett nemzetünket mentse meg egy űjöbb Mohács­tól s oly sok megpróbáltatással teli év után hozzon ránk víg esztendőt! 738.000 métermázsa búza, 150.000 méter­mázsa rozs, 180.000 métermázsa árpa és 57.000 métermázsa zab termett az idén Hevesvármegyében. Búzatermésünk jóval több a multévinél, de jóval kevesebb annál, amennyire számítottunk. — Minőség tekintetében is sok csalódás érte a gazdákat. — Hevesvármegyeben nagy átlagban 75 és fél kilogramm egy hektoliter búza súlya. Eger, augusztus 28. Az Egri Népújság munkatársa Jezierszky Mihálytól, Hevesvár- megye mezőgazdasági felügye­lőjétől szerzett adatok alapján az alábbiakban tájékoztatja ol­vasóközönségünket az idei nyár vé gleges terméseredményeiről: Búzatermésünk vármegyei át­laga 6 4 mázsa katasztrális hol­danként Ez annyit jelent, hogy Hevesvármegye búzával bevetett 115 ezer katasztrális hold terü­letén 738 ezer* métermázea búza termett, tehát több mint egy mázsával nagyobb a kataszteri holdankénti átlag­termés, mint a múlt évben. Ez azonban ne tévesszen meg senkit, mert a. múlt évben még az ideinél is sokkal kedvezőt­lenebb volt az időjárás a mező­gazdaságra. Az idén mennyisé­gileg sokkal jobb termést vár­tunk. A búza mennyisége nagy csalódásokat okozott. Nagy át­lagban Hevesinegyében egy hl. idei búza 75 és fél kilót nyom, ami igen szomorú eredmény a megszokott 78—79 kilós búzáink­hoz képest. A rozstermés a múlt évi 48 métermázsával szemben az idén 6 mázsás átla­got mutat k. holdanként. A rozs- zsal bevetett 25000 khold terü­leten tehát 150000 métermázea temjeit Hevesmegyében. Árpában az idén szintén 6 mázsás átlag­termésünk van a múlt évi 5 mázsával szemben. Hevasme­gyében az idén 30 ezer khold árpaföldön 180 ezer mázsa árpa termett. Zab a múlt évben 38 mázsa, az idén 572 mázsa termett átlag kát. hol­danként. Ez a 10505 khold zab­földön mintegy 57 ezer mázsa termésnek felel meg. A szemes tengeri az idén gyengébb termést hoz, mint a múlt évben. A múlt évi 10 és fél mázsás átlagterméssel szemben az idén csak 9 mázsás átlagra becsülik a hozamot. Ál­talában a mélyebben fekvő hi­deg földeken nagyon rósz lesz a tengeri. Az Országos Orvos- szövetség hevesmegyei fiókszővetsége aug. 28.-án tartotta évi rendes köz­gyűlését, amelyen megválasztot­ták az új tisztikart. És pádig, elnök: dr. özekkel Ferenc, vm. tiszti főorvos, örökös tiszteletbeli elnök : dr. Trindt Ferenc Jőztsef gyöngyösi kórházi főorvos, al- elnökök : dr. Horváth Gáza, kór­házi főorvos, és dr. Korom La­jos poroszlói orvos, I. titkár: dr. Temesváry Istváa, egri já­rási tiszti orvos, II. titkár: dr. Sándor Imre körorvoe, pénztá­ros: dr, Bauer Soma ny. köror- vo», választmányi tagok: dr. Guttmann Vilmos, dr. Czigler Henrik, dr. Schvartz Sándor dr. Simkovits József éa dr. Karikás Eger város részéről, dr. Wiltner Sándor (Gyöngyös), dr. Kemény Jenő (Caány), dr. Surányi Ede (Kál) és dr. Sarló Alfréd (Eger­esein) a vidéki orvosok részéről. Az Országos ‘Orvoeszöveíségi Központot a közgyűlésen dr. Petróczy pestmegyei fiőkszövet- ségi titkár képviselte, aki lendü­letes beszéddel köszöntötte a megválasztott tisztikart és ösz- szetartásra buzdította a kollé­gákat. zasiB!saE3iea»sKgB3esEB m gesis A Nemzeti Bank és Pénzintézeti Központ kibővíti a hitelkereteket. Budapestről jelenti az Egri Népújság tudósítója: Beavatott helyről származó hírek szerint a Nemzeti Bank és a Pénzinté­zeti Központ az egész vonalon a legnagyobb mértékben ki fogja terjeszteni a hitelkereteket. Gon­doskodni fognak arról is, hogy a vidék hiteligényei teljes kielé­gítést nyerjenek. i Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban ; Hiszek Magyarország feltámadásában I»

Next

/
Thumbnails
Contents