Egri Népújság - napilap, 1926/2
1926-08-29 / 195. szám
Ára 2000, vasárnap 3000 koron* Eger, 1926 augusztus 29 vasárnap XLII . évf. 195 m„. Előfizetési díj postai szállítással: egy dóra 40.000 S, negyedévre 120.000 K, POLITIKAI MÄPIL1P. Főszerkesztő: Dr. Óriás Nándor. Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Teiefonszám: 11. Mohács. Irts: Vitéz Jávor Ernő dr. vármegyei árva széki ülnök. 1526. augusztus 29.-én borzasztó szerencsétlenség zúdult árva nemzetünkre. Mint a kereszténység és Nyugat védőbástyája, a mohácsi «ikon hősi elszántsággal vetette magát a világhódító eszméktől ittas török had elő. Rövid, de szörnyű tusa után, az előbb még zöldelő, vidám madárdaltől hangos mezőből hős vértől pirosult néma gyásztér lett. S a magyar városok tornyaira kérkedve szökött fel a félhold ; Buda ormai Szolimán hatalmát nyögték; idegen lett a magyar saját hazájában. A 400 éves fordulón minden magyar sóhajtva köszönti nemzeti nagylétünk nagy temetőjét, hol egykor húszezer magyar vitéz nemzetünk dűze.virága, az ifjú királlyal és Tömöri érsekkel együtt halt hőéi halált a haza védelmében. A magyar nemzet emlékünnepet ül Mohácson. Ügy vélem azonban, hogy a gyásztéren lezajló ünnepben vajmi kevés lesz a gyász komor, sötét pompájából. Vakító fénynyel fog abba bele-bele villára- lani a méltatlanűl megcsúfolt, haregvó magyar lelkek lappangó tüzének lángnyelve, hogy végül is e lánynyelvek hatalmas lángtengerré: a trianoni Magyarország elkeseredett tiltakozásává egyesüljenek. Ma Mohács, 400 év távlatában csak egy szörnyű emlék. Élő, húsunkba vágó, szivünkbe markoló valóság az uj Mohács : Trianon. A Mohácsra való emlékezés is a trianoni sebeket szaggatja fel. Lelkünk a sötét jelen képétől viharzik, amikor Szent-Koronánk újra darabokra törve, országunk újra szétmarcangolva, köröí-körűl rab testvérek millióinak nyögése hallik, tönkre tett magyar életek további milliói halódnak lassú senyvedéssel! Nem húszezer, de sok százezer elnémult ajakról zeng felénk a harsány kiáltás: »Miért volt hát a legdrágább élet-áldozat?!» Ez a kérdés vár most feleletre ! Mohács és következményei is azt mutatják, hogy a magyart hosszú századokon át a történelmi szenvedés tisztította és emelte fel. Hiszen oly sok veszély után új nap fénylett reánk. S a későbbi kor költője nemzeti nagylétünk «hajdani» sírját már csak példakép állítja elénk. E példában, minden fájdalmassága mellett is, vigaszteli felelet rejlik a kérdésre. De Trianon után, a mohácsi emléknapon, más szavakkal is felelünk a kérdésre. Két ellenség szavaival. Vandervelde, a belga kormány tagja, 1916-banhallgatóinak tomboló lelkesedése mellett a következőket mondotta a szónoki tribünön : »Ha most békét kötünk, halottaink ellenségeinktől lakott földben pihennének. De mi nem akarjuk ezt! Mi vissza akarjuk hódítani halotteinkat!« Noshát, mi is szt mondjuk ! A tőlünk elrablóit földben a mi őseink, szüléink, teitvéreink ciontjai porladoznak. Mi is visz- sza akarjuk hódítani ha'ottain- bat, kik ellenségeinktől lakott földban pihennek! Amikor pedig 1871.-ben a győzelmes németek ElzászLotha- ringiát Franciaország testéről j i leszakították a a franciákat, a j versaillesi szerződés aláírására í kényszerííették, Vidor Hugó így j kiáltott fel kétségbeesésében: I »Ha ez a gazság megtörténik, ; Európának elmúlik a nyugodt álma és nem tér vissza mindaddig, míg Elzász-Lotharingia a németeké marad!« S beteljesedett. De mi is azt mondjuk: »Ha megtörtént velünk a trianoni gazság, Európának megszűnik a nyugodt álma mindaddig, míg a Magyar-Észak a cseheké, a Magyar-Kelet az oláhoké, a Magyar-Dél a szerbeké, a Magyar-Nyugat az osztrákoké lesz!« Tudjuk, hogy nincs megváltás kereszt és vérhullatás nélkül. De mi készen vagyunk mindenre, csakhogy Trianonra is — minél hamarább — mint nemzeti nagy- ' létünk »hajdani« sírjára emlékezzünk vissza. Ezt akarjuk dacos, elszánt, büszke akarással. Urunk-Istenünk előtt azonban alázatos szívvel esdeklünk, hogy sokat szenvedett nemzetünket mentse meg egy űjöbb Mohácstól s oly sok megpróbáltatással teli év után hozzon ránk víg esztendőt! 738.000 métermázsa búza, 150.000 métermázsa rozs, 180.000 métermázsa árpa és 57.000 métermázsa zab termett az idén Hevesvármegyében. Búzatermésünk jóval több a multévinél, de jóval kevesebb annál, amennyire számítottunk. — Minőség tekintetében is sok csalódás érte a gazdákat. — Hevesvármegyeben nagy átlagban 75 és fél kilogramm egy hektoliter búza súlya. Eger, augusztus 28. Az Egri Népújság munkatársa Jezierszky Mihálytól, Hevesvár- megye mezőgazdasági felügyelőjétől szerzett adatok alapján az alábbiakban tájékoztatja olvasóközönségünket az idei nyár vé gleges terméseredményeiről: Búzatermésünk vármegyei átlaga 6 4 mázsa katasztrális holdanként Ez annyit jelent, hogy Hevesvármegye búzával bevetett 115 ezer katasztrális hold területén 738 ezer* métermázea búza termett, tehát több mint egy mázsával nagyobb a kataszteri holdankénti átlagtermés, mint a múlt évben. Ez azonban ne tévesszen meg senkit, mert a. múlt évben még az ideinél is sokkal kedvezőtlenebb volt az időjárás a mezőgazdaságra. Az idén mennyiségileg sokkal jobb termést vártunk. A búza mennyisége nagy csalódásokat okozott. Nagy átlagban Hevesinegyében egy hl. idei búza 75 és fél kilót nyom, ami igen szomorú eredmény a megszokott 78—79 kilós búzáinkhoz képest. A rozstermés a múlt évi 48 métermázsával szemben az idén 6 mázsás átlagot mutat k. holdanként. A rozs- zsal bevetett 25000 khold területen tehát 150000 métermázea temjeit Hevesmegyében. Árpában az idén szintén 6 mázsás átlagtermésünk van a múlt évi 5 mázsával szemben. Hevasmegyében az idén 30 ezer khold árpaföldön 180 ezer mázsa árpa termett. Zab a múlt évben 38 mázsa, az idén 572 mázsa termett átlag kát. holdanként. Ez a 10505 khold zabföldön mintegy 57 ezer mázsa termésnek felel meg. A szemes tengeri az idén gyengébb termést hoz, mint a múlt évben. A múlt évi 10 és fél mázsás átlagterméssel szemben az idén csak 9 mázsás átlagra becsülik a hozamot. Általában a mélyebben fekvő hideg földeken nagyon rósz lesz a tengeri. Az Országos Orvos- szövetség hevesmegyei fiókszővetsége aug. 28.-án tartotta évi rendes közgyűlését, amelyen megválasztották az új tisztikart. És pádig, elnök: dr. özekkel Ferenc, vm. tiszti főorvos, örökös tiszteletbeli elnök : dr. Trindt Ferenc Jőztsef gyöngyösi kórházi főorvos, al- elnökök : dr. Horváth Gáza, kórházi főorvos, és dr. Korom Lajos poroszlói orvos, I. titkár: dr. Temesváry Istváa, egri járási tiszti orvos, II. titkár: dr. Sándor Imre körorvoe, pénztáros: dr, Bauer Soma ny. köror- vo», választmányi tagok: dr. Guttmann Vilmos, dr. Czigler Henrik, dr. Schvartz Sándor dr. Simkovits József éa dr. Karikás Eger város részéről, dr. Wiltner Sándor (Gyöngyös), dr. Kemény Jenő (Caány), dr. Surányi Ede (Kál) és dr. Sarló Alfréd (Egeresein) a vidéki orvosok részéről. Az Országos ‘Orvoeszöveíségi Központot a közgyűlésen dr. Petróczy pestmegyei fiőkszövet- ségi titkár képviselte, aki lendületes beszéddel köszöntötte a megválasztott tisztikart és ösz- szetartásra buzdította a kollégákat. zasiB!saE3iea»sKgB3esEB m gesis A Nemzeti Bank és Pénzintézeti Központ kibővíti a hitelkereteket. Budapestről jelenti az Egri Népújság tudósítója: Beavatott helyről származó hírek szerint a Nemzeti Bank és a Pénzintézeti Központ az egész vonalon a legnagyobb mértékben ki fogja terjeszteni a hitelkereteket. Gondoskodni fognak arról is, hogy a vidék hiteligényei teljes kielégítést nyerjenek. i Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban ; Hiszek Magyarország feltámadásában I»
