Egri Népújság - napilap, 1926/2
1926-07-06 / 149. szám
Ára 2000, vasárnap 3000 korona Eger, 1926 július 6. kedd XLIK évf 149 %% Előfizetési di) postai szállítással: «99 hóra 40.000 K, neggedévre 120.000 K. POLITIKAI NÄPILÄP. Főszerkesztő: Dr. Óriás Nándor. Szerkesztőség: Eger, Licenm. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefonszám: 11. grammjának megvalósítására rendelkezésére áll a szükséges idő, mert gyakori kormányváltozások esetén az ország közművelődésének egységes átgyúrása nem menne olyan könnyen, mint mikor egy széleskörű koncepció végrehajtására az eszközök ugyanannak a férfiúnak a kezében vannak. Céltudatos vezetés alatt folyik a magyar kultúra várának szakadatlan építése, melynek eredménye nem is sok idő múlva az analfabetizmus teljes megszűnése s Magyarország műveltségi nívójának hatalmas arányú emelkedése lesz. S. S. ’&*******&<» mm A jogfolytonosság, a gazdasági erők fokozása és a szociális bajok orvoslása a Keresztény Gazdasági és Szociális Párt programmja. Zichy János gróf beszámolója. Sopron, július 5. Vasárnap a sopronmegyei Lövő községben Zichy János gróf, a kerület képviselője, a Keresztény Gazdasági éa Szociális Párt elnöke, beszámolót tartott. A keresztény politika illusztris vezérét gróf Károlyi József, Ernszt Sándor prelátus és Czettler Jenő kisérték többek között, beszámolójára. Ernszt Sándor prelátus ünnepi szentmisét mondott a helyi templomban. Utána tartotta meg beszámolóját Zichy János gróf: Megválasztása alkalmával elmondotta már, hogy célul tűzte ki magának a keresztény alapon álló pártok egyesítését. Ez a cél sikerűit is. Pártja egységesebb minden más pártnál és ha a kormány mai pártja annak részekre tagoltsága miatt nem tudna ellenállni egy, a keresztény gondolattal ellenkező akciónak, a Keresztény Gazdasági és Szociális Párt azonnal közbelépne és w <ea«i numumm iiMwwi» ii rmmm «no« megakadályozna minden balra- tolődást. Nem akar minden áron részesülni a hatalomban. Pártjának három fő programm- pontja. I. A jogfolytonosság. 2. A gazdasági erők fokozása. 3. A szociális bajok orvosiása. Igen nagy elismeréssel emlékezik meg a kultúrpolitikai -célkitűzésekről, melyeket a mai kormányzat megvalósítani igyekszik, de int, hogy felesleges szellemi proletárokat ne neveljünk, ha nem tudunk róluk gondoskodni A gazdasági erők fokozására gondoskodnia kell a kormánynak jó kereskedelmi szerződésekről, egészséges vám - és adópolitikáról. A szociális bajok orvoslására viszont a leghathatósabb módszernek tartja a szociális igazságok érvényesítését. Több ezer főnyi lelkes hallgatóság ünnepelte a beszámolót tartó képviselőt, valamint az utána felszólalókat. >•*#» «***» Megkezdődött az aratás. A megdőlés nem ártott a gabonának. — Terméskilátások Hevesmegyében. Ä kultúránk. Aki figyelemmel kíséri azt a fáradhatatlan, nagyarányú kul- túrmunkát, amelyet a kultusz- miniszter esztendők során át végzett és végez országunk szellemi nívójának fenntartása és felemelése érdekében, méltán tarthatja őt a magyar kulpira legelső és leghivatottabb őrének. Kezdve a legalcófokű népoktatástól fel egészen az egyetemekig, az egészséges reformoknak egész sorozatát valósította meg, vagy legalább is vette tervbe, s tette ezt hivatottsággal, a kultúra iránti igaz és mély szeretetből. Mióta Trianon országunkat kegyetlenül megcsonkította s a jómódú Magyarország helyett kicsi és szegény csonka ország lettünk, százszor inkább kell minden alkalmat megragadnunk, amikor a békeszerződés és az ellenőrzés szűk keretei között is megmutathatjuk, hogy amit velünk tettek, az a legszörnyűbb igazságtalanság volt s hogy nemcsak őrí jogaink, de a kultúráiét terén felmutatott eredményeink miatt is követelhetjük magunk számára a helyet Európa művelt nemzeteinek sorábanjAz iskola tulajdonképen a nemzet- nevelés igazi műhelye. Ha jő alapokra van fektetve, ha kellőleg képzett tanszemélyzet látja el az oktatás munkáját, többet tehet az ország nagyságáért és felemelkedéséért, mint akármi- féle hadsereg. Egy olyan nép, amelynek minden tagja rendelkezik a műveltség nélkülözhetetlen elemeivel s amelynek sorait nagy költők, nagy tudósok és nagy politikusok díszítik, a nemzetek között folyó hatalmas versenyben le nem maradhat, vele mindig ssámolni kell s meg kell adni részére a műveltségnek kijáró tiszteletet. ft A kultuszminiszter hatalmas iramú munkájáról, amikor arról a közvéleménynek nyilatkozatot tesz, vezérlő motívumok gyanánt mindig ezek a szempontok csil lannak ki, figyelmeztetve a legkisebbet és legnagyobbat az egész magyar népre kötelező erőfeszítés szükségességére, a kultúra mindenható voltára. Szerencsé, hogy a kultuszminiszter proA földmivelésügyi minisztériumban kijelentették, kogy tegnap az ország minden részében megkezdődött az aratás. A megdőlés nem ártott a gabonának. Hevesvármegyében, mint velünk közük, a túlságosan sok csapadék a gabona aratását egy héttel késlelteti. Mélyen fekvő helyeken árvíz kár volt mintegy 4—500 k.-holdon. A 7 mőtermá- zsa átlag termés-kilátás 20 százalékkal ciökkent. — A talajerőben levő szántókon a gabona fekszik, a gyom ezeket túlnőtte, ezek beérése kétséges ezért a minőségi kárt 8 százalékra tehetjük. A jó repce-termés csökkent, még minőségileg is, mert a csép- lésre az idő alkalmatlan. Az idő jobbra fordultával — ha szél is lesz — javul a kilátás. A kapás növények szépek Kanadában éheznek akicsábított emberek. Egy Kanadába kivándorolt magyar keserves levélben számol be azokról a tanúságokról, amelyeket a maga kárán okulva, szerzett Kanadában, ahová lelkiismeretlenül sok ezer magyart csábítottak ki az utóbbi időben. A levél beszámol azokról a csalódásokról, amelyek keservesen sújtják az odavándorolt magyarokat. Óva inti mindazokat, akik abban a reményben, hogy ott munka árán bizton megélhetnek, ki akarnak vándorolni. Sok ezer magyar honfitársával már két hónapja tartózkodik ott kereset nélkül. — A farmerek, ha egy bevándorlót fel is fogadnak mezei munkára, a végletekig kihasználják, úgy hogy egy-kőt hónap után agyondolgozva kénytelen elhagyni állását, sokszor bér nélkül. Lassanként igy felélik a magukkal vitt pénzüket és még ruhadarabjaikat is kénytelenek eladni, hogy éhen ne haljanak. Némi munkára egész évben csak szántás és aratás idején van kilátás, de ezen az időn kívül a bennlakók a legnagyobb kíméletlenséggel bocsátják el az igás- baromként megdolgoztatott idegen munkásokat. Vitézi értekezlet. F. hő 4.-én d. e. 9 órakor a vármegyeházán vitéz Zalán Antal tábornok, a hevesvármegyei vitézek székkapitánya, vitézi értekezletet tártait az egri vitézek részére. A vitézi összetartozandőság szép példáját igazolta ez az összejövetel, amelyen a vitéz tábornok a vitézek kötelességeiről s a Vitézi Rend szervezetéről szólt, s behatóan ismertette a vitézeket érdeklő fontosabb rendeleteket. Végül vitéz Veszprémy Dezső, leánygimnáziumi igazgató az egri vitézek hadnagya meleg szavakkal köszönte meg maga és vitézei nevében a székkapitány értékes tanácsait és utasításait, valamint a hozzá tartozó vitézek érdekében kifejtett áldozatos munkásságát. «Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban ; Hiszek Magyarország feltámadásában!«
