Egri Népújság - napilap, 1926/2

1926-08-12 / 181. szám

Ára 2000, vasárnap 3000 feorcm#

Eger, 1926. augusztus 12 csütörtök. XLXIi évf 181 az

Előfizetési díj postai szállítással: egy hóra 40.000 K, neggedévre 120.000 &POLITIKAI NAPILAP.

Főszerkesztő: Dr. Óriás Nándor.

Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefonszám: 11.

ibewwp iwwnwpwi»'

Zichy Gyula érsek megemlékezése a Mohácsnál elesett Tömöri kalocsai érsekről.

tartunk, pedig a végek végén ég már nemzeti létünk aprőcika gyertyája.

Elhamvadó tüzőt készek vagyunk-e új életre kelteni a lelkünk melegével? Ezen múlik minden. C. J.

Bizalmi szavazat

talán soha nem röpködött annyi a légben, mint manapság. És a bizalmatlanság soha annyira mélyen npm gyökeredzett az emberi lélekben, mint ma. Az elmúlt évek rettenetes marakodása a szeretőiben való hitet is kegyetlenül megtépázta. Véres, sáros tagjainkat fájdalommal tapogatva, most még képtelenek vagyunk felejteni. És nem tudunk emelt fővel, tiszta lelkiismerettel, őszintén, nyiltan, a jő- szándékuak napsugaras tekintetével nézni egymás szemébe.

Nemcsak a nemzetek vannak így, az ellenségesek és a szövetségesek. Azok, amelyek egymással harcban álltak s azok amelyek egymás oldalán küzdöttek. Ugyanazon egy ország népét is régen kikezdte már a belső meghasonlás, győzteseknél és legyőzőiteknél egyaránt. Lappangó és nyílt ellentétek állítják szembe a társadalmi osztályokat.

Magyar földön, a kicsire ieol- vadt, talpalattnyi magyar szigeten is csak így van. S amint szétpattant az infláció szappanbuborékja s meztelen valóságában meredt reánk az élet, a maga olykor szinte elviselhetetlen terheivel: lassankint egyre mélyebb és mélyebb lesz a szakadék, mely a külömböző társadalmi osztályokat, rétegeket, érdekcsoportokat egymástól elválasztja. Hozzájárul mindehhez, hogy a viszonyokból eredő ellentéteket az egyelőre háttérbe kényszerített forradalmi erők mesterségesen is kiélezni igyekeznek. Legfőképen pedig az úgynevezett úr s az úgynevezett proletár között válik mindinkább áthidalhatatlanná a tátongó mélység. A »nadrágot« polgár az egyik, a vagyontalan mezőgazdasági és ipari munkáselem a másik oldalon ridegen és baljős- latűan méregetik egymást. Az »urak« egyrősze vajmi keveset tanult, az alsó osztályok prole- tártömege még ennél is kevesebbet felejtett az utolsó évek sokatmondó eseményeiből.

Végül pedig, hogy teljes legyen a káosz, önmagában is meghasonlott s már-már atomizálódásnak indult a vezetőszerepre hivatott értelmiség. Szét- I

Kalocsa, augusztus 11.

Az ez időszerint Párádon tartózkodó Zichy Gyula gróf kalocsai érseknek legutolsó körlevele most került nyilvánosságra. A főpásztor a közeledő mohácsi gyászünnep alkalmával pásztorlevelet adott ki, amelyben meg emlékezik nagynevű elődjéről, Tömöri Pál kalocsai érsekről, aki Mohácsnál, mint a magyar sereg fővezére esett el. A p4sz- torlevél Toroorit méltató része igy szól:

— Augusztus 29.-én lesz négyszáz esztendeje a gyászos emlékű mohácsi csatának, amelyben nagynevű elődöm, Tömöri Pál kalocsai érsek, a magyar sereg élén küzdve, Magyarország és a kereszténység védelmében életét áldozta. Egyénisége, melyet a valóságtól eltérően mutatott be a romantikus történetírás, az újabb kutatások és történeti értékelés során mély tiszteletet parancsolőan áll előttünk.

— Mint várnagy Erdélyben, országos dolgokat intéz és vitézségének számos próbáját adja. 1512-ben a budai udvar követnek küldi, hogy I. Szelim szultán trőnralépésekor újra megkösse a békét. Figyelmét a világi életről már országos szereplése közban többször a belső életre fordítja, de egy ideig még ingadozik, az út nem egészen világos előtt. Menyasszonyának elvesztése, az udvar részéről jövő súlyos mellőztetés végre megérlelik elhatározását. Isten segítségével dönt, vagyonát végrendeletig elhagyományozza és tényleg fel is osztja s 1520. végén a sz. Ferencrend újlaki zárdájába lép.

— A török veszedelem közben fenyegetővé válik, az országot irányitó emberek felismerték a

feladatot, mely a nemzetre hárul : védekezni a török ellen. A király a tiszta jellemű Tomorira gondol s rá akarja ruházni az országos főkapitányságot, a kalocsai érseki méltósággal együtt. Tömöri vonakodik, kolostorát nem akarja elhagyni, mire a király kérelmére VI. Hadrián pápa az engedelmességi fogadalomra hivatkozva, megparancsolja neki, hogy kolostorát elhagyva az érseki ezeket elfoglalja, ami 1523. májusában meg is történt. De egész hátralevő életében a Rend tagjának érezte magát, szigorú szabályait megtartotta, durva ezőrruhában járt és udvarában maga körül két rendtársát tartotta.

— Főkapitányi működését önzetlenség jellemzi. Élete ettől kezve nem egyéb, mint az országért és kereszténységért való egyetlen hatalmas erőfeszítés. Érseksége vagyonából felszereli a végvárakat, beléjük zsoldosokat helyez. Ameddig lehet, a török átkelését a Száván akadályozza. Munkájában a pápai követen kívül senki sem támogatta. Amint Szolimán megindulásának hírét veszi, szóban, írásban a pápa ős a király előtt sürgeti a védelem szervezését. Katonái hősiesen elpusztulnak a végvárakban, ő maga folytonos harcok között kénytelen visszavonulni.

— Csapatai Moháéinál egyesülnek a király, a főurak és a nemesség hadaival,# a főurak sürgetésére vállalja a fövezéri méltóságot, a csatát sürgető elemek nyomására megütközik a törökkel, legjobb tudása szerint vezeti a harcot, elől jár a küzdelemben, abomladozó sereget bátorítja s a futók rendbeszedésén fáradozva, elesik a sürü tömegben. Vele pusztult az ifjú királyi

sok főpap, zászlósur és főnemes, valamint több ezar magyar vitéz. Valóban méltó, hogy a 400 éves évfordulón kegyeletesen emlékezzünk meg a hősi halált halt királyról, Tömöri érsekről s mindazokról, akik a mohácsi síkon, mint a kereszténység és az ország oltalmazői igyekeztek gátat vetni a török áradatnak.

IV. Karoly

emlékünnep Tihanyban.

A IV. Károly király Tihanyi Országos Emlékbizottság f. hő 15-őn, vasárnap Tihanyban kegyeletei emlékünnepélyt rendez tragikus sorsú királyunk magyar földön töltött utolsó napjai emlékére. Az ünnepség vasárnap délelőtt 11 órakor a hatalmas emlékharang beszerelésével kezdődik. Az ezt követő tábori mise alatt szólal meg először a »Károly« harang. A mise után Széchenyi Emil gróf, az emlék- bizottság elnöke tart emlékbcszé- det, majd IV. Károly király szobájában a pannonhalmi főapát által elhelyeztetett emléktáblát fogják leleplezni. Részvételi jegyek a Nemzeti Összetartás Társasköre titkárságánál (IV. Vám- ház-körút 2., József 83—80.) kaphatók. A titkárság felkéri a résztvenni szándékozókat, hogy jegyeiket augusztus 12 ig vegyék át, hogy módjában legyen a résztvevők zavartalan utazásáról, elhelyezéséről és ellátásáról idejében gondoskodni. Az ünnepségre, — melyen bárki réaztvehet — a Déli Vasút Társaság bármely állomásáról, a Máv. vonalán Budapestről, Győrből, Kaposvárról, Pécsről, Székesfehérvárról, Szigetvárról, Veszprémből, Szombathelyről és Zalaegerszegről 50 százalékos kedvezményű tértijegyekkel lehet utazni. A Déli Vasút által adott kedvezmény augusztus

12—1-8-ig, a Máv. állomásairól pedig egy napig érvényes. Azonkívül a Máv. 3 napi érvénnyel a Budapestről ioduíő azemély- 88 gyorsvonatokra 30, illetve 40 százalékos kedvezményű tértijegyeket is bocsát ki.

iäsrsasass

«Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban ;

Hiszek Magyarország eltfámadásábani»

hulló elemeit összefogni s történelmi hivatásának tudatára ébreszteni valóban itt volna az utolsó óra. Miközben a politika vérengző tigrise jóllakottan fet- reng, bizonyára a legalkalmasabb volna elkezdeni a munkát. Mert csakugyan a kezdet kezdeténél