Egri Népújság - napilap, 1926/2

1926-07-28 / 168. szám

KÖRI NÉPÚJSÁG 3 1926. •uttfnaurött "»»«m» ci«w»m(MataanMi Egri diákok németországi tanulmányúton. Becker porosz kultuszminiszter egri látogatásának emléke. HÍREK Eger, 1926 juliua 28 -• Lapunk, melytől Eger felvirágoztatása érdekében már sok ügyes terv ás életrevaló gondolat indult ki, mínapában dobot ütött amellett, hogy a magyar Athénből magyar Grácot is lehetne teremteni. Fel­sorakoztatta Eger természeti kincseit, értékeit, igazolta arra- valóságát. Való igaz, hogy Eger éii környéke tele van fejlődési lehetőségekkel, lélekre, testre üdítően ható intézményekkel, minden köve és fája fölött szá­zados, kincsetérő hangulatok él­nek. Vannak azonban más félté telei i« a város fejlődésének, így első sorban a kereskedelmi élet. Egyik külföldi közmondás sze­rint lehet valaki nagyon becsü­letes ember és rossz muzsikus. Egerben is lehetnek igen tisz­tességes kereskedők, maga a kereskedelmi élet azonban még nincs kifejlődve a 30.000 lakosú város és vidéke • egyáltalán a mai kor igényeihez mérten. Az árak ugyan 50 százalékkal drá­gábbak, mint Budapesten, ellen­ben mennyiség, minőség és vá­laszték tekintetében igen gyön­gén álluns. Sokan fizikai fájdal mat éreznek, ha Egerben kény­telenek valamely árut beszerezni. Nemcsak a természeti szépségek­nek kell az idegent megfognia Eger számára, hanem az ipar­nak és kereskedelemnek is segí­tenie kell a város fejlesztésében, nehogy még az egri ember is is máa városba ránduljon ki vásárlás végett. Ha például magyar Grácot óhajtanak Egerből lé:e*íteni, eleve gondoskodni kell, hogy olcsón és bő választékban álljon rendelkezésre: a pepita Dadrág és sárga cilinder, a jő öreg Grác specialitásai. Kádár József. Személyi hir. A H^vesvárma- gyei kölcsön ügyében Hevessy Gusztáv vtn. főjegyző Buda­pestre utazott, ahol a pénzügy­minisztériumban folytat tárgya­lásokat. Az egri hölgyek megvendégelték a hadiárvákat. A Mans, egri nöl- gyei, Isaák Gyuláné díizelnök- nő, vitéz Csörgey Károlyié társ- elnökűő, Tóth Iraréné ügyvezető elnök nő, Staud Mária telepfel­ügyelőnő, Riedl Istvánná és több nemes szívű úrnő részvé­teiével, tegnap délután kakaős uzso nával éB kaláccsal vendé­gelték meg a halpiactéri iskolá­ban nyaraló árvákat. A csöpp­ségek hazafias dalokkal, rög­tönzött előadásokkal játékokkal köszönték meg a hölgyek aján­dékát. A msklári m kir. állami ovóda f. hő 25 ikén vasárnap délután 4 Órakor nagyszámú és hálás közönség jelenlétében fényesen sikerült ünnepélyt rendezett munkaanyagának pótlására. Az ünnepélyen szebbnél-szebb víg, Hirt adtunk már arról, hogy Becker porosz kultuszminiszter az általa feledhetetlennek mon­dott egri látogatás emlékére sti­pendiumot Ígért, hogy azon há­rom jelesen végzett egri diák a nyár folyamán Németországba tanulmányútra mehessen. Hazájába visszatérve rögtön meg is bízta Gragger Róbert berlini egyetemi tanárt, a »Ber­lini Magyar Intézet« igazgató­ját, hogy az egri diákok tanul­mányúját előkészítse. Gragger professzor az érsek- főpásztorhoz fordult, hogy az ifjakat a tanulmányútra kivá­lassza s egyben az Ígért stipen­diumot is folyósította. így ke­rült a három szerencsés ifjú, névszerint Veszprémy Béla (cisz­terci-rendi főgimnázium) Polgár Lajos (egri főreál) és Fass Béla (az egri róm. kath. fiú felsőke­reskedelmi) Németországba. A magyar fsuk ügyét, szinte atyai gondossággal annyira szi­vén viselő professzor már érte­irredenta és tanulságos szava­ltok, párbeszédek, énekek és jelenetek hangzottak el. A kö­zönségnek különösen Gedeon Jerne «Erdei jelenete» nyerte meg tetszését, a tündéreivel és törpéivel. Az ünnepély sikere Benedekné Szvoboda Janka és Blaskovits Gizella állami óvónők érdem«. A fiumei nemzetközi áruminta- vásár megtekintése. Augusztus l én nyílik meg a fiumei öru- mintavásár, mely eurőpú mé­rőiéinél, a jelentkező államok tarkaságánál fogva szenzációs­nak Ígérkezik. Magyarországon s vá»ár megtekintésére a már. igen sok esetben kitünően bevált csoportok szervezését tervezik. Az egyes csoportok 8 napos ki­rándulást tesznek augusztus fo­lyamán. A vásár megtekintésén kívül Abbáziát, Pólát, Velencét látogatják meg .Részvételi dij : gyorsvonat II., hajón I osztályú utazással 3millió korona, gyors­vonat III., hajón II. osztályú utazással 2 és fél millió korona. A részvételi díjban lakás, étke­zés, belépődíjas, borravalók, tehát mindenféle költség benn- foglaltatik. Az érdeklődők az egri Ipmestület Pyrker utcai irodájában nyerhetnek pontos és részletes felvilágosítást. Beleesett a szemétgödörbe.5zarvas László 16 éves egri földmíves legény tegnap délután a húspiac mellett földbe süllyesztett sze­metesláda szélén ült egy társá­val. Valami miatt behsjolt a ládába és féltestével a gödör fölött volt, mikor társa, nem tudni vigyázatlanságből-e, vagy rosszakaratból, meglökte a láda vasfedelét. A súlyos lemez reá- csapódott a szerencsétlen legény­re, ki elvesztve egyensúlyát, pár pillanatig a szemétláda pereme és födele közé szorulva kapá sitette is az érsekfőpásztort, hogy az egri fiuk vidám hangulatban s jó egészségben megérkeztek oda. Berlini tartózkodásuk ide­jére a Collegium Hungaricum- ban adott nekik szállást s ét­kezésükről is gondoskodott. — Egyben megadta nekik az úti- programmol is, mely szerint előbb Berlin nevezetességeit s múzeumait nézik meg egy ottani magyar kollégista kíséretében, majd tovább mennek s a rész­letes programm szerint Német­ország minden főbb nevezetes­ségét meg fogják látni. Az egri fiúk bizonyára gazdag tapasztalatokkal térnek vissza körünkbe s a sok külföldi emlék sem fogja velük feledtetni, sőt fokozni fogja a jóságos érsek- főpásztor iránti hála érzelmeit is, kinek jóvoltából az oly szépen sikerült egri «miniszterlátogatás» nekik annyi lelki és szellemi hasznot, Egernek pedig újabb dicsőséget szerzett. lődzott. Majd súlyánál fogva fejjel zuhant a gödörbe. A társa látva a veszélyt, nem hogy se gítségére sietett volna Szarvas Lászlónak, hanem elmenekült, Szarvas László pedig összetört arccal, vértől elborítva hevert a gödör fenekén. Kimászni nem tudott, mert erőtlen karjaival riem tudta felemelni a gödör fedelét. Szerencséjére a véletlen arra vezette az ügyeletes rendőr- őrszemet, aki hallotta nyöször­gést, s mikor felnyitotta a gödör fedelét és kihúzta a súlyosan sebesült fiút. Betámogatta az irgalmasok kórházába, ahol ápo­lás alá vették. Országos vásárok. Július 28.-án Nyírlugoson, Nyírmadán és Bics­kén, július 29.-én Hajdűdorogon és Letenyén, július 31.-én Apát falván és Mezőtúron, augusztus 1-én pedig Jánoshalmán, Jász- ahőszentgyörgyöo, Jász árokszál­láson és Tiszanánán lesz orszá­gos vásár. * Állatorvosi hir. Szén János állatorvos Füzesabony (Dor- Hiáudi-út 388. ®z.) központtal a következő községekben kezdte meg állatorvosi működését: Dór máud, Besenyőtelek, Kömlő, Tiszanáua, Kisköre, Erdőtelek, Kál, Kápolna, Kompolt, Puszta- szikszó, Kerecsend, Demjén, Nagytálya, Makiár, Szihalom, Mezőtárkány, Egerfarmos és Szemere. ^ * Uránia. Harry Piel egyik leg­nagyobb sikerű filmjének hol­napi bemutatására a jegyek már ma kaphatók a Moziíőzsdében. SZÍNHÁZ. Műsor. Szerda július 28-án : Miénk az éjszaka. Színjáték. Premiere. Csütörtök július 29-én : Ale­xandra. Operette. Premiére. — 25°/o os helyáremelés. Szelvény bérlet nem érvényes. Péntek július 30-án: folt,a mely tisztít. Dráma. Ez idényben elő­ször. Szombat jűl. 31-én : Alexandra Operette. Rendes helyárak. Vasárnap aug. 1-én : d. u. 372 órakor olcsó helyárakkal: Csó- kos asszony. Operette. — Este 8 órakor rendes helyárakkal: — Alexandra. Operette. Szelvénybőrlet — »Alexandra* operette csütörtök f. hő 29-ibi felemelt helyárú előadását ki­véve — az összes hirdetett elő­adásokra érvényes. A nóta vége. A magyar tárgyú, magyar le­vegőjű operettet, amely már ré­gen meghódította az egész ma­gyar vidéket, hétfőn este adta elő újból az egri Városi Színház. A főszerepet Tímár Ila (Vik- tus) játszotta, aki kellemes hang­jával nagyon jől énekelt. Ele­gáns toilettjei pompásan érvé­nyesültek. Szilágyi Marosa (Tusi) ügyesen és finoman játszott. Kü­lönösen a II. felvonásban volt megérdemelt nagy sikere. (Tánc­duett — Tamás Benővel). Egyik erőssége volt az előadásnak Tamás Benő, aki meleg, szívből fakadó humorral játszott. Króm- pachi István, a hódító, elegáns Sívó János szerepét nagy jel­lemző erővel alakította. Legsike­rültebb jelenete volt az I. felvo­násban, amikor búcsúzott a fa­lujától. Zengő orgánumával ismét nagyszerűen énekelt. Püspöki Rózsi és Gsolnakossy Gyula típusai voltak a jóízű magyar parasztnak. A darabot Remete Géza ízlésesen és stílszerűen rendezte. (b. á) Saltanova és Nikitin egzotikus tánca a „Nóta vége“ operettben. Mélyen rezgő tam tam, rikol- tozó kürtök, vadul szilaj dzsesz- muzsika zúg föl az orchesterbcl. Febeteképű, villogó fogú szmo- kingos néger óriás, a ciokoládé- kölyök pattau groteszkül tört mozdulatokkal a vörösen izzó lámpák elé. A zene erősbbül, benne lobog a folyók csobogása, a vízesések ordítása, a pampák titokzatos, nyomasztó levegője, ■ harci táncában repül elő a néger leány. Pillanatok alatt khaotikus gomolyban kering a pár. Erőművéizeli mutatványok, fantasztikusan bizarr kar és lábtorna, de mindezt átöleli va­lami étheri könnyedség. Nem csodáljuk, hanem élvezzük, mert tánc: táncművészet. A testek lágy ringása, az ütemekbe torzított mozdulatok sajátságos idegen- szerűségének villámgyors válto­zása bámulatba ragad, mely frenetikus tapsorkánban tör a reflektorok misztikus fényében mozdulatlan mosolygó Saltanova és Nikitin felé. e. m.

Next

/
Thumbnails
Contents