Egri Népújság - napilap, 1926/1
1926-01-22 / 17. szám
Ara 2000, vasárnap 3000 korona. Eger, 1926. január 22 péntek. XLIII évi. 17. sz. Előfizetési di) postai szállit&ssal: 1 POLITIKAI NAPILAP. «BB hóra «O.OOO’K, negBedévre 120.000 K. | Főszerkesztő: Dr. Óriás Nándor. Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefonszám: 11. A tizenkettedik órában végre létrejött a megegyezés kormány és ellenzék között. Örömmel vesszük ezt tudomásul s nem kérdezzük, hogy miért csak most és miért nem két nappal előbb. Senkinek sem teszünk szemrehányást a külföldi diplomaták és az ország színe előtt rögtönzött keddi skandalumért, amelyet egy kis önfegyelem árán bátran megspórolhattunk volna. Erről azonban több szó ezúttal ne is essék. Az ürömciepp dacára is élvezhetőnek véljük a parlamenti béke színborát, mert van okunk hinni, hogy tőkéje a jobb belátás közös szőlőhegyéből zsendült életre. Ennek a minden egyéni és pártönzés fölé emelkedő, iit-ott meredek, de a nemzet számára dúsan termő hegynek a rábeszélés szavával szeretnék még porhanyóbbá tenni minden göröngyét. Azoknak az ellentéteknek, melyek a csonka ország parlamenti pártjait, még inkább pedig a mögöttük állani látszó társadalmi rétegeket vagy csoportokat egymástól elválasztják, túlnyomó többsége nem áthidalhatatlan vagy legalább nem megkerülhetlek A mai magyar politikának, ha szigorúan a realitások talaján akar mozogni s nem me- réizkedik oly feladatok ingoványos területére, melyeknek megoldására erkölcsi és történelmi jogosultsága hiányzik, — úgyis csak a nemzeti lét mindennapi szükségleteiről való gondoskodás és azon előfeltételek megteremtése képezheti programm- ját, melyekből az események logikája szerint a történelmi Magyarország restaurációja felé kínálkoznak lehetőségek.. Ennek a magasztos célnak szolgálatában mindnyájan egyek vagyunk. A nemzeti alapon állő elemek: fenntartás nélkül. Az osztályharo jelszavának árnyékában tisztes polgári jólétről ál- modók: józan óráikban. A haladás litjánaké&iramának megszabása mindenesetre az előbbi, hasonlíthatatlanul népesebb s kétségkívül értékesebb tábor joga és kötelessége is egyben. A közös cél felé való igyek- vésben tehát magyar és magyar között csak taktikai ellentétek merülhetnek fel, mint elválasztó tényezők. Ezeknek zavaró hatását is ki kell azonban egyensúlyoznia annak a hazafias belátásnak és önmérsékletnek, melynek a politikai küzdelmek egész vonalán való érvényesülése ma fontosabb nemzeti érdek, mint valaha. Balog. Megalakult a 25 tagú parlamenti bizottság. A honvédalmi tárca költségvetés». Budapest, január 21. M.l.I. A nemzetgyűlés mai ülését 1/< 12 órakor nyitotta meg Scitovszky Béla elnök. Bejelenti, hogy a napirend első pontja értelmében megejti a szavazást a frankhamisítás ügyének megvizsgálására kiküldendő parlamenti bizottság megválasztására. Forgács Miklós jegyző egyenként szólítja fel a képviselőket a szavazásra, akik a szavazó lapot ez urnába dobják. Félóráig tart a szavazás, amelynek végeztével az elnök a szavazatok összeszámlálása végett az ülést felfüggeszti. Szünet után az elnök újból megnyitja az ülést és kihirdeti a szavazás eredményét. A frankhamisítási bűnügy politikai vonatkozású kérdéseinek megvizsgálására kirendelt parlamenti bizottság tagjai a következők : Almássy László, Berky Gyula, Bassenyey Zenő, Eckhardt Tibor, Erdélyi Aladár, Erődi-Harrach Tihamér, Farkas Tibor, Györki Imre, Hajós Kálmán, Hegymegi Kiss Pál, Haür István, Herczeg Béla, Nemes Bertalan, Eőrffy Imre, Peyer Károly, Platthy György, Rassay Károly, Rubinek István, Ruppert Rezső, Szabó Sándor, Szapáry Lajos gróf, Varga Gábor, Vázsonyi Vilmos, Wolff Károly és Zsitvay Tibor. A nemzetgyűlés ezután áttér a honvédelmi tárca költségvetésének tárgyalására. Rubinek István előadó ismerteti a tárca költségvetését. Rámutat arra hogy a költségvetés keretei a honvédségnek a modern technikai vívmányokkal való felszerelését és esetleges védekező háború vezetését is lehetetlenné teszik. A költségvetés alig elég arra, hogy a hadsereg hiányos felszerelését pótoljuk. A kiadás leglényegesebb tétele a legénység zsoldja. Összehasonlítja azután a költségvetést más államok hadügyi költségvetésével és kimutatja, hogy addig, mig más államokat hódító szándék vezet, minket teljesen leszereltek. Más államokban nem követelték a leszerelést és ezek egymással versenyeznek a hadseregük fejlesztése terén. Amikor az általános leszerelés eszméjével szemben a külföldi államok egymással versengve fegyverkeznek, akkor nekünk is legalább a megengedett szűk keretek között arra kell törekednünk, hogy megkíséreljünk egy védelmi háborúra való felszerelést. Majd a honvédelmi tárca keretében keresztül vitt status- rendezést ismerteti és kéri a tárca költségvetésének elfogadását. Ezután Szilágyi Lajos szólal fel: Elismerését fejezi ki azoknak a katonai csapatoknak, amelyek a legnagyobb önfeláldozással dolgoznak a békési árvíz-katasztrófa mentő munkála- latainál. (Helyeslés és taps a jobb oldalon és a középen.) — A trianoni szerződés lefegyverzésre vonatkozó pontjait végrehajtották és azokon a kormány túl is ment. Ugyancsak sző nélkül tűrik azt, hogy a szövetséges államok állandóan fegyverkeznek. A honvédség állandóan megengedett létszám alatt ven. Követeli a békeszerződésben meghatározott létszám teljes kiegyenlítését és az élelmezés és felszerelés kiegészítését. A kiképzés tekintetében túl sok az elmélet és kevés a gyakorlat. A vezetőség nem kíséri szemmel a hadi technika fejlődését és amellett elbocsátották a hadi tapasztalatokkal rendelkező öreg tiszteket és a legnagyobbrészt fiatal tapasztalatlan tisztek |ke- zében van az irányítás. Elvi ellensége a toborzási rendszernek, és föképen anyagi szempontból hive az általános védkötelezettsé- gen »lapuló ujjoncozásnsk. (Helyeslés és taps a polgári pártokon.) Magyarország pénzügyi helyzetében bámulatos javulás lett volna, ha a Népszövetség közbenjárásával megszüntetik a toborzási rendszert és a sokkal olcsóbb általános védkötelezett« ségi sorozást engedélyezték volna. Hibáztatja a hadügyminisztert azért, hogy a rokkantak koldulásra kényszerülnek ős hogy a hadikölcsönöket nem valorizálták. Egyik közbeszólásra válaszolva kijelenti, hogy nem ő volt, aki a demokratikus blokkot fel- bomlasztotta, hanem Kéthly Anna beszédében a hadseregről olyan dolgokat mondott, hogy az felháborította őt s kénytelen volt feloszlatni a blokkot. (Zaj a szociáldemokratáknál és a kormánypárton.) Barabás Samu felkiált: »Nővel mondatták el a szocialisták, mert a férfiak gyávák voltak hozzá !‘ Eckhardt Tibor: Peidl szerint csak vörös hadsereget lehet tartani. Szilágyi: A blokk felbomlása egyébként közkivánság volt. A magyar háborús plakátok voltak a legmérsékeltebbek, Londonból jelentik : A londoni hadimuzeumban most nyilt meg Németország, Ausztriáéi Magyar- ország úgynevezett háborús plakátjának kiállítása. A sajtó egyértelműig támadja a kiállítás rendezőit, kifejti, hogy az a gyűlölet, amely ezekről a plakátokról szól, rég kialudt már az illető nemzetek szivében és nem tartja összeegyeztethetőnek a kiállítás megrendezését Locarno szellemével. Minden lap egyhangúlag elismeri, hogy a legmérsékeltebb hanguak a magyar háborús plakátok. «Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban ; Hiszek Magyarország feltámadásában!«
