Egri Népújság - napilap, 1926/1

1926-06-27 / 143. szám

Ára 2000» vasárnap 3000 korona Eger, 1826. június 27. vasárnap XLIIf. évf. 143 sz Előfizetési di] postai szállítással: tgp hóra 40.000 K, neggedévre 120.000 K. POLITIKAI NAPILAP. Főszerkesztő: Dr. Óriás Nándor. Szerkesztőségi Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi ngomda. Telefouszám: 11. Gond és verejték. A magyar csűr újból meglelik áldással, de a gond redője megint odagyüremlik a gazdák homlo kára. Méltán aggódhatnak a gaz­dák. Kívül ellenséges vámpolitika készül agyarát oldalunkba döfni. Bent hanyatló árak, nyomorgó közgazdaság, amely vásárolni és fogyasztani nem tud, s amely attól reméli megújhodását, hogy — a gazda vásárol majd tőle. Ez egy nagy körforgás, amely­ben a pénz a gazdához, s onnan vissza a kereskedelemhez és az iparhoz vándorol, de amely az idén elakadozni látszik. Ami a kivitelt illeti nem szabad el­felejtenünk, hogy körülöttünk mindenütt] ellenséges szomszéd­ság áll lesben, ami pedig azon túl esik, az egy szegényedő Európa, amely a fogához veri a garast, és amelynek üres zsebét az idén még katasztrófában olcsó árakkal sem lehet meg­közelíteni. Számolni kell tehát azzal, hogy a termést az idén lassúbb tem­póban tudjuk értékesíteni. — A szegényebb belső és külsőpi*c nem bír felvenni egyszerre nagy tételeket, hanem csak kisebbeket. Ez maga csak látszólagos baj volna, sőt éppen az volt a hibás mód, ahogyan az értékesítést eddig csináltuk. Mindig rejlett abban bizonyos ámitás, mikor azt hirdették egyes helyekről gazdáinknak, hogy a magyar termés kétheti korábbi érését aknázzuk ki a gyors piacra dobálással. Ezt olyan érdekek szokták sugalmazni, amelyek a gazdáéval ellentétesek. Ennek 8z eredménye, hogy ősszel, mi­kor a magyar gazdának minden­felől a gyors eladást prédikálják, a magyar tőzsdei búza-ár nívója két holland forinttal süllyed a csikágői jegyzés alá, tavasszal pedig, mikor a gazdánál már nincs készlet, ugyancsak két hollandi forinttal lendül fölibe Csikágőnak, az amerikai fő­gabonapiacnak. A mai értékesítési tempó tehát nem egyenletes árra, hanem ár­hullámzásra vezet. A gazda rend­szerint a hullámvölgybe kerül, a hullámhegyre föllendülni mások szoktak. Pedig a gazda érdeke nem az, hogy ilyen hullámhegy legyen s azon bárki kizsákmá­nyolhassa a fogyasztást. Az egyenletes árnak azonban az a nyitja, hogy az eladás is egyenletes legyen! Ám mit csi­náljon a gazda, mikor fölös pénze nincs, megtakarítása aratásig az utolsó fillérig visszaszivárog az üzembe, s az aratás költsége, meg a súlyos közterhek, szerve­zett pénzügyi csapatok gyanánt rohanják meg ősszel. Hogyan védekezzen ezek ellen a gazda, mikor lenn a vidéken szervezett pénzügyi sztratégia tartja nyilván, hogy hol vannak a gazdák eladősodva, hol szo­rítják meg velük szemben a hitelt és hogy hol kerülnek na­gyobb tömegű adók behajtásra? Mindez prés, amelynek pénzügyi hatása árút dob a hombárokból a piacra. Ezt már készen várják, sőt lesitr. S az áralakulást is eleve megcsinálják hozzá a tőzsdén, kivált most a határidő üzlet alatt, amikor halljuk, hogy a legelső hét forgalma (bár nagyobb kész­letek már sehol sincsenek az országban) egymillió mázsa ga bonára rúgott! Búzából alig Díszközgyűlés Eger város képviselőtestülete szombaton délután 4 órakor díszközgyűlést tartott és egy­hangú lelkesedéssel díszpolgá­rokká választotta meg Bethlen István gr. miniszterelnököt és Klebelsberg Kunó vallás- és köz- oktatásügyi m. kir. minisztert. 7rak Géza polgármester ünne­pélyes szavakkal nyitotta meg a díszközgyűlést, melyen csak­nem teljes számban megjelen­tek a képviselőtestület tagjai, Kálnoky István dr. városi ta­nácsos olvasta fel a diszpolgá­Királd község határában há­rom nappal ezelőtt hatalmas felhőszakadás volt. A hegyekről a völgykatlanba zuhanó víz­áradat a patakokat annyira meg­fogunk az idén 7 —8 millió má­zsát piacra adni, de a budapesti tőzsde játékosainak boszorkány- üstjében a jelek szerint 70—80 millió mázsátfognak megforgatni. Ez ellen védekezni kell a gaz­dáknak. Adópolitikánkat és az adóbehajtás tempóját csak úgy lehet változatlanul hagyni, a mai rendszer alapján, ha a gazdák­nál támadó űrt nem terménnyel, hanem pénzzel, állami hitelekkel is ki lehet tölteni. Amerika ta­valy, mikor a csikágői jegyzés nem felelt meg a farmerek ér­dekének, megfelelő mezőgazda- sági hitelt folyósított búzaváltők ellenében, s ez a tény tette világ­uralkodóvá a csikágői gabona­jegyzést. Stabilitást adott neki. Nálunk is kell találni valami megoldást, mert a gazda türel­mesen viseli a terheknek őt illető részét, de nem kér a túlterhek- nek abból az áthárításából, amit a mai bonyolult modern gazda­sági rendszer tesz lehetővé a szervezettebb gazdasági érde­kek részéről a szervezetlenekkel szemben. M. G. a városházán. rok megválasztására vonatkozó lelkes indítványokat, melyeket a városi tanács, illetve az állan­dó választmány egyhangú lelke­sedéssel ajánlott elfogadásra. Trak polgármester a dísz- közgyűlés tüntető tapsai és él­jenzése közepett hirdeti ki a határozatot, mely szerint gróf Bethlen Istvánt és gróf Klebels­berg Kunőt Eger város dísz polgárainak sorába iktatja és az erről szőlő díszokleveleket küldöttség útján juttatja az új díszpolgárokhoz. duzzasztotta, hogy azok kiön­tötték, a hegy tövében lévő földeket elárasztották és mindent elsodortak hullámaikkal. Meg­rongálódott körülbelül 2 kilo­méter hosszúságban a völgyben keresztülhúződő vasúti töltés is. Egyes helyeken az egész alap­építményt 2—3 méterrel eltolta a víz eredeti helyéről. Másütt kimosta a sínek alól a földet, úgy, hogy a talpfák a levegőben lógtak. Két teljes napig szüne­telt a vonatközlekedés. Még át* szólással sem lehetett Putnokről Egerbe jutni. Az egész völgy­katlan egy tenger volt. A M. Á. V. mindent megtett, hogy a forgalmat helyreállítsa. Különvonatok szállították az egész megyéből a pályamunká­sokat. Éjjel, nappal szakadatla­nul dolgoztak a pályatest kija­vításán. Két napi megfeszített munka után sikerült az első vo­natot keresztülvinni a völgyön. A forgalom azóta teljesen za­vartalanul folyik tovább. Az árvíz megölt két pásztor­gyereket is, akik az egri érsekség királdi juhtenyésztésén szolgál­tak. Az áradat teljes erővel zú­gott le a hegyeken, mikor há­rom pásztorfiű a patak partján levő akolba zárt állatok meg­mentésére indult. Sikerült is ne­kik elérniök az aklot és kien­gedték az állatokat. Ebben a pillanatban újabb vizáradat csapott le és elragadta a három juhászt, juhaikkal együtt. Az egyik juhásznak sikerült egy deszka-szálat dkapni. Két óra hosszáig hányta-vetette a víz, míg végre szárazra került. A csendőrség a másik két pásztor­nak, a Holló fiúknak, csak a holttestét találta már meg. ök a patak örvényeibe kerültek és ott lelték halálukat. Tanítók gyűlése. Az »Egri Főegyházmegye Rk. Tanítóegyesület« egri, központi köre f. hő 24-én délelőtt tartotta ez évi rendes gyűlését a líceum­ban, a tanítóképző I. oszt. ter­mében. A gyűlést Veni Sancte és ünnepi mise előzte meg, ame­lyet a líceum kápolnájában Ma- tuszka Mihály apát, kanonok mondott. A gyűlésen mint vendég, je­len volt Rusztek Károly, Heves­vármegye kir. tanfelügyelője is. A gyűlést a kör elnöke, Ma- tuszka Mihály apátkanonok nyi­Gróf Bethlen István miniszterelnök és gróf Klebelsberg Kunó — Eger város új díszpolgárai. «ess -wins sw« « ■«» mm» uw« «««« -»w issssssssss««» Két napig nem volt vasúti közlekedés Eger és Putnok között. Királd környékén katasztrofális árvíz pusztított. — Két kilométeres szakaszon elmosta a vasúti töltést, — Három pásztorfiút a juh- nyájjal együtt elsodort az ár.

Next

/
Thumbnails
Contents