Egri Népújság - napilap, 1926/1

1926-06-26 / 142. szám

Ára 2D 00, vasárnap 3000 korona Eger, 1926. június 26- szombat XLIIi évf. 142 sz. Előfizetési dij postai szállítással t •gg hóra 40.000 K, neggedévre 120.000 K. POLITIKAI NAPILAP. Főszerkesztő: Dr. Óriás Nándor. Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi ngomda. Telefonszám: 11. ■MHi WBMMHHMIH™ .. lirifflfflMM—M— A Levente intézmény minden jő magyar embernek a szivéhez van nőve, ezt támadni nemcsak hazafiat' lanság és esztelenaég, hanem gonosz bűn is. Ezen egyesület célja nyilván­való : lélekben, testben erős, jel­leme«, megbízható, ügyes uj ge­nerációnak a megteremtése, mely­re a haza és minden nemes gondolat és törekvés mindig szá­míthat. A romok felett uj életet építeni és a régi magyar hatá­rokat, dicsőséget és jólétet visz- szaállitani nem is lehet, csak szikrázó lelkű, erős akaratú, iz­mos testű uj nemzedékkel. Ezt az életrevaló uj intéz­ményt, a magyar jövő reményét, a mi dédelgetett, becézett ked­vencünket nemcsak védeni akar­juk, hanem minden munkájában és céljában előre segíteni, azért a vele kapcsolatos gondolatain­kat, észrevételeinket őszinte szív­vel közölni tartozunk. A leventeoktatőnál nem az a fontos, hogy legyen, hanem, hogy megfelelő legyen, olyan legyen, ki lelkében bírja és őrzi az egyesület minden célját. Egy ügyes, katonás, de lelkében és erkölcseiben gyenge ember, mint oktató, az ifjúságnak lelkét igen könnyen megmérgezhetnő s mű­ködése a Levente egylettel pont ellenkező célt szolgálhatna. In­kább ne legyen Levente-intéz­mény, mintsem rossz oktatóval. Ez többet ártana a hazának, mint használna. Mert akár hiszik, akár nem: elsősorban minden a leiken for­dul meg s nem a testi erőn és ügyességen. Csak egy példát! Mit érne a katonának nagy ka­tonai képzettsége és testi ereje, ha nem akarna harcolni, ha gyáva volna, vagy eszmék nél­küli, kénytelen-kelletlen harcoló volna, ha megbízhatatlan volna? A megbízhatóság pedig, min­den hadsereg első ereje és fel­tétele lelki tulajdonság, ezt nem lehet habt acht-okkal és céllö­vészeti gyakorlatokkal megsze­rezni. Erre nevelni kell az ifjú­ságot! És ezen munkához ne­velő kell! Azért az approbáciő százszoros pecsétjével kell el­látva lennie annak, kinek kezébe adja nevelésre a haza az ifjú­í ságát. Igaz, hogy a nemes em­berré nevelés elsősorban az Egyház feladata, mely ezen fel­adatának emberül meg is felel, azonban nincs módja ahoz, hogy nevelő munkájához többnyire a könnyüvérü ifjúságot teljes egészében odakényszeritse, igy amelyik ifjú ez alul ki tudja ma­gát vonni, úgy szeretnők, ha ugyanazon irányú Levente-neve­Budapest, junius 25. M. T. I. A nemzetgyűlés mai ülését llt12 órakor nyitotta meg Scitovszky Béla elnök. Bemutatja Apponyi Albert gróf levelét, amelyben a gróf, mint a Magyar - Amerikai Társaság elnöke, meghívja a nemzetgyű­lést a nevezett társaság által az az Északamerikai Egyesült Ál­lamok függetlenségi nyilatkozata kiadásának 150 éves fordúlőja alkalmából rendezendő emlék- ünnepélyre, amelyet a város­ligeti Washington-szobornál jűl. 4-én tartanak meg. Szükséges­nek tartja, hogy a jubiláris év­forduló alkalmával az Észak­amerikai Egyesült Államok kor­mányát a magyar nemzetgyűlés üdvözölje, s Washington szobrára a Ház koszorút helyezzen. — A Ház a felhatalmazást megadta. — Ezután Puky Endre mint az első bíráló bizottság, Nemes Ber­talan pedig mint a 3-ik számú bíráló bizottság elnöke teszi meg jelentését. Bárány Sándort, Nagy Vincét végleg igazolták és a Bozsik Pál képviselő mandátuma ellen be­adott panaszt a bizottság eluta sitotta. Áttérve a napirendre a Ház harmadszori olvasásban is elfo­gadta a magántisztviselők nyug­díj valorizációjáról szóló tör­vényjavaslatot. Scitovszky Béla elnök a Ház legközelebbi ülésére tesz javas­latot. Indítványozza, hogy a Ház bizonytalan időre napolja el ülé­seit. Hatalmazza fel az elnököt, hogy az ülés összehívására nézve saját hatáskörében intézked­hessél Egyszersmind tájékoz­lés alól ne tudná magát kivonni, sót éppen a Levente-intézmény adna módot ahoz, hogy az ifjú­ság szigorú egyházi nevelésben részesüljön. E két nagy nevelőnek együtt kell dolgoznia a lelkek nemesí­tésénél, hogy örvendve talál­kozhassanak majd azoknak csak e módon lehetséges és biztos diadalainál is. Kádár József. tatta a nemzetgyűlést, hogy a kormány október első felében kívánja foglalkoztatni a nem­zetgyűlést. Az elnök indítványához farkas István szólott fel. aki hivatko­zott az általános nyomorra, va­lamint a gazdasági élet válsá­gára, amely szükségessé teszi, hogy a nemzetgyűlés permanen- ciában maradjon. A nemzet­gyűlés az elnök javaslatát fo­gadta el. Az interpelláciős köny­vek felolvasása után az elnök megállapítja, hogy a nemzet gyűlés súlyos és nehéz időkben, hivatása magaslatán állva vé­gezte feladatát és a jól végzett munka jóleső érzésével megy szünetre. Az elnököt a nemzet­gyűlés tagjai lelkesen éljenez­ték. Az ülés 2 órakor ért véget. • Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban ; Hiszek Magyarország feltámadásában I* aeesßesigßssseeeßgiBSHissaEwa Az osztrákok Károlyi Mihályról. Becs. A Reichpost jelenti: Widale Emil nyugalmazott ez­redes tegnap több magasrangu volt katonatiszt jelenlétében elő­adást tartott azokról az esemé­nyekről, amelyek 1918 október 30-től kezdve 1919 augusztus 5 ig Magyarországon lejátszódtak.— Előadásában magyar nyelvű megsemmisítő kritikát mondott gróf Károlyi Mihályról, aki ügy kezdte meg pályafutását, mint egy délibábot kergető ábrándozó és úgy végezte be, mint valami rossz hazárdjátékos. Hasonló kritikát mondott a szovjet- politikusokról is. A siketnámák tornavizsgája. Hétfőn délután páratlan élve­zetben volt részük azoknak, akik a siketnéma intézet udvarán megjelentek. Amit ott láttunk, felülmúlta a tornavizsgák meg­szokott keretét és teljesítményét. Pedig fogyatékos, nagyrészt fej­letlen, tizenötévnél nem idősebb gyermekek tornáztak ott, akik megmutatták, hogy szeretettel, lelkes munkával mily csodás eredményeket lehet elérni. A jelenvolt közönség soraiban ott láttukKriston Endre püspököt, dr. Nagy János nemzetgyűlési képviselőt,Matuszka Mihály apát­kanonokot is. — A kivonuló fiú­kon a fogyatkozás semmi jele. Csupa elevenség, értelmes te­kintet, rugalmas, fegyelmezett mozdúlatok és állandó figyelem a vezénylő-tanárra. Könnyekig megható jelenet volt, midőn a siketnéma tornász­csapat térdreereszkedett s el­mondta a Hiszekegyet. Ugyanez megismétlődött, midőn precíz sza­badgyakorlatok után irredenta gyakorlatot mutattak be s fel­hangzott az erőteljes : Nem, nem, soha ! — Társasgyakorlatok, já­tékok, s már szinte cirkuszi produkció számba menő parter- torna gyors tempóban követik egymást. Ezután versenyek kö­vetkeznek, köztük egy eddig még nem látott verseny is, kézenjárás. A 32 növendéknek a fele áll ki a starthoz s alig marad le egy- kettő a cél előtt. A szemet gyö­nyörködtető zászlőgyakorlatokat pár pillanat alatt felépített, im­pozáns gúla fejezi be. Majd egymásután folynak a versenyek a korláton és a magasnyűjton. A 10—15 éves fiúk képzett tor­nászoknak is becsületére váló könnyedséggel, szabályos test­tartással csinálják a nehezebb- nél-nehezebb gyakorlatokat. Az egyik növendék hangosan, értelmesen mondja be a szerek­hez indúlő társai nevét és korát. Most még néhány bravúrosan felépített gúla következik s tré­fás menetben elvonúlnak előttünk mégegyszer a fiúk s megkezdő­dik a díjkiosztás. Leopold Rezső igazgató köz­vetlen szavakkal megköszöni a közönség meleg érdeklődését, ismerteti az intézet munkásságát A nemzetgyűlést elnapolták. Megkezdődött a honatyák nyári vakációja, vagy amint másképp mondják, az uborkaszezon.

Next

/
Thumbnails
Contents