Egri Népújság - napilap, 1926/1
1926-06-25 / 141. szám
Ára 2000, vas&ra&D 3000 korona Eger, 1926 június 25. péntek XLIIí évf. 141 sz ..—■— wmtmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmm amm&p.&&&, ———m rumiam mi mii E lőfizetési dij postai szálUtásselj POLITIK AI MÄP1LÄP #9B hóra «o.ooo k, aegnedévre 120.000 K. Főszerkesztő: Dr. Óriás Nándor mmeammm •rmemxc^&tasmnumMKm Szerkesztőségi Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi ngomda. Telefonszám: 11. Nem tanultak! Az októbristák, a radikálisok és a szocialisták nem okultak semmit. Ugyanolyan dokirinérek, ugyanolyan gyülölfcödők és ugyanolyan korlátoltak, mint azelőtt. Ez a baloldal a Cserkész Szövetség által kért segély megszavazása ellen foglalt állást a főváros közoktatásügyi bizottságában. A legfontosabb kifogás az volt, hogy a cser- készmozgalom felekezeti színezetet öltött s a cserkészcsapatokba zsidó gyerekeket nem vesznek fel, zsidó csapatokat a szövetség igazolni nem akar. Aki ismeri a cserkészek célját, az eleve tudja, hogy menynyire alaptalan a felekezetieike- dés vádja. Baden-Powel tábornok, mikor jó pár esztendeje életre hívta a cierkészmozgal- mat, tulajdonképpen egy olyan ifjúságot akartelsősorban Angliának nevelni, amelynek testi kiképzése semmiben sem marad el a lelki kiválóságok mögött. »Ép testben ép lélek«, ebben foglalhatnék össze röviden a •serkészmozgaíoin célját s hogy mennyire jő alapokon indult meg a munka, azt bizonyítja az az óriási elterjedetíság, amelynek az egész világon örvend a cserkészet. Az úgynevezett nemzetközi nagy táborozásokon úgyszólván nincs földrész — s ezt a sző szoros érteimében kell venni — amely ne képviseltetné magát csapattal. Ami pedig a cserkészet nemes intencióit illeti, ehhez nemcsak kritika, de még sző sem férhet. A nemzeti erények és hagyományok tiszte- letbentartása mellett, arra nevelik *a fiukat, hogy mindenkiben testvért lássanak és szinte második természetükké teszik a kölcsönös segítség gyakorlását. Kérdjük tehát, miért kellett a baloldalnak a leventemozgalom után most ezt a mozgalmat is támadni? Vájjon azt jelenti ez, hogy minden szervezkedés, amely nem a marxi alapon, nem az osztályharc alapján indul küzdelembe. eleve rossz és kritizálandó? Lehet, hogy a következetes baloldali gondolkodás ezt parancsolja. De ez nem azt jelenti, hogy azok, akik igy gondolkoznak, eltalálják az igazságot. A cserkészet szűkebb példájánál maradva, kérdezzenek meg akármilyen munkavezetőt, kiknek tanoncai valamely cserkészcsapat tagjai, hogy mennyit csiszol a fiúk magaviseletén az a szellem, amelyet oktató tisztjeiktől nyernek ? Kár bizonyos segélyek megtagadásával ennek a mozgalomnak útjába állni, amelynek célkitűzései, ideáljai sokkal nemesebbek, semhogy bárki joggal kritizálhatná őket. Igaz, a magyar közmondás szerint, lehet a kákán is csomót keresni, de az olyan embert, aki ezt megteszi, nem igen szokták komolyan venni és megmosolyogják. A közoktatásügyi bizottságban a cserkészmozgalom ellen intézett támadás lehet politika, de, hogy a társadalom óriási többségének elítélő véleményével találkozik, az minden kétségen felül áll. L. P. Ünnepélyes díszközgyűlést és rendes közgyűlést tart szombaton Eger város képviselőtestülete. Gróf Bethlen István miniszterelnököt és gróf Klebelsberg Kunó kultuszminisztert díszpolgárokká választják. Eger, 1926. junius 24. A városi képviselőtestület június hő 26-án délután 4 órakor ünnepélyes díszközgyűlést tart, melyen gróf Bethlen István miniszterelnököt és gróf Klebelsberg Kunő kultuszminisztert díszpolgárokká választják. A díszközgyűlést rendes közgyűlés követi, melynek tárgysorozatában többek között a kővetkező pontok szerepelnek: Előterjesztés a város tőrvény- tixmm tmetsn* * hatósági joggal való felruházása tárgyában. A polgármester határozata a vízvezetéki munkálatok műszaki vezetésénél a hatáskörök megállapítása tárgyában. Nemeesek Aurél I. oszt. jegyző előterjesztése ;községi bírósági végrehajtói és becsüli állás létesítése és betöltése iránt. A m. kir. államrendőrság egri kapitányságának előterjesztése közrendészeti szabályrendelet al kotása tárgyában, stb. lots A vízvezetéki munkálatok műszaki vezetéséről. Eger, 1926. junius hó 24. A szombati közgyűlés Eger város legnagyobb és közegészség! szempontból a legfontosabb kérdésnek, a vízvezetéki munkálatodnak műszaki vezetéséről, illetve megbízatásáról fog tárgyalni és állásifoglalni. Mivel a vízvezeték és csatornázás megoldásának, illetve kivitelének ős a munkálatok műszaki vezetésére vonatkozó megbízatások a legnagyobb körültekintésre köteleznek, kénytelen vagyok ezzel a kérdéssel a nyilvánosság előtt már most aggodalmaimnak kifejezést adni azért is, mert nem akarom ebben a nagy horderejű kérdésben a szombati közgyűlésen a képviselőtestületet az egész vízműnek létesítését teljes egészében érintő felszólalásommal huzamosabb ideig lekötni. A vízvezeték céljaira kijelölt első kút fűráiának a megkezdése után egyik cikkemben aggodalmamnak adtam kifejezést, hogy nem jól indúltunk. Erre vonatkozólag egyik szakértőnk előtt észrevételeimet meg is tettem, de mosolygott. Ma, amikor a kút fúrásának befejezése után, annak idején nagyon is helytálló aggodalmaimat és álláspontomat a bekövetkezett események sajnos teljes egészében igazolták, — már nem mosolyognak. A vízvezeték létesítőiének kiindulásától, mint bizottsági tag is, kötelesnégszerűen minden munkálatot megfigyeltem. Nagy hiba volt, a mikor Sréter Zoltán a kút fúrásának a helyeit kijelölte és azt a kijelentést tette, hogy a megjelölt helyeken vagy igen bő forrásra akadunk, vagy egyáltalában nem találunk vizet, az előbbi esetet valószínűnek jelezve, mégis egy 50 cm bő- ségű kút fúrását határoztuk- el, holott elég lett volna egy 25—30 cm. bőségű is. Egy másik még nagyobb hiba volt a 42 cm-es fúrásbőség, aminek a következménye az lett, bogy a fúrást minden oldalról bővíteni kellett, hogy az 50 cm átmérőjű csövet beleereszthessék. Az oldalfűrá- sok eredményezték, bogy a vas- csövön kívül származott nyílásokon az erős nyomású víz feltört, amit mint tapasztaltuk, sem beton, sem más különféle anyagokkal elszigetelni képtelenek vagyunk, úgy, hogy ez a vízfeltörés még tok bajt fog okozni. Áttérek a vízvezetéki munkálatok műszaki vezetése ügyében támadt súlyos aggodalmaimra. Legyünk őszinték és állapítsuk meg, hogy lehetetlenség egy nagyszabású vízvezeték és csatornázás létesítésének a kivitelét úgy házilag, minden felelősség nélkül foganatosítani. Alig hiszem, hogy bárhol az országban egy vízmű megépítését így valósították volna meg, mint ahogy mi akarjuk és gondoljuk a kivitelét keresztülvinni. Ä képviselőtestület kiküldött egy 36 tagú bizottságot. Ez egy tanácsadó testület. Tárgyalga- tunk sok mindenről, hol Pazár István megbízottunkkal, hol ő nélküle. A városi tanács megbízása alapján Ringelhann Béla villanygyári igazgatónk intézkedik, dolgoztat. A munkálatokkal nem haladunk semmire, hogy miért, nem értem. Hogy ki felelős egyes intézkedésekért és a munkálatok foganatosításáért, azt igazán nem tudom. Annak azonban biztos tudatában vagyok> ha valami baj lesz, akkor a vízvezetéki bizottság tarthatja a hátát, mert erkölcsileg igenis a vízvezetéki bizottságot terheli kizárólag a felelősség. Ez egy lehetetlen helyzet. Ez így nem mehet. Itt intézkedni kell. Mert ha a vízművek megépítésére, mondjuk, akár egy Becsey Antalnak, vagy bárkinek adtunk volna megbízatást, az
