Egri Népújság - napilap, 1926/1
1926-06-19 / 136. szám
Ára 2000, vasárnap 3000 Soron» Eger, 1826 június 18 szombat XLIIL évf 136 sa Előfizetési dl) postai szállítással > •gp hóra 40.000 K, negyedévre 120.000 R. i ya"w.MMaM!Pvu mm POLITIKAI NAPILAP. Főszerkesztő: Dr. Óriás Nándor. Mérföldkő. Midőn az ország és a nemzet életének, fennmaradásának, haladásának kérdéseiről kell véleményt alkotnunk, a tények felismerésén és nem a politikai pártok felfogásán nyugszik az igazságos ítélet, amit a tisztánlátás, a félreértések eloszlatása és az objektiv tzámszerüség hoznak meg. A genfi népszövetségi ülésszak, mely Magyarország pénzügyi és gazdasági biztonságára döntő kihatással volt, kardinális ugrópont a hitelkérdés számára, melynek hatásait máris látjuk a külföldi pénzpiacokon, a magyar kölcsönkötvények rögtöni árfolyam-emelkedésében és ugyanakkor bizonyság az ország és nemzet iránti politikai bizalom tekintetében is. Az eredmény köztudomású: egészséges költségvetés, megingathatatlan valuta, végrehajtott takarékossági elvek és mindehhez az előírt kikötések komoly betartása együtt hozták meg a külhatalmak egyhangú megállapítását arról, hogy a magyar nép becsületes és szavahihető, hogy az ország gazdasága hitelképes ás társadalma áldozatos, hogy kormánya képes volt népszerűségét kockáztatva, felvenni a küzdelmet kishitűséggel és rosszakarattal szemben, u hogy az életerő birtokában tényezője lettünk a középeurőpai konszolidációnak. Nem tagadhatjuk azonban, hogy roskadozunk az ország talpraállítása érdekében vállalt terhek alatt. A kíméletlen és sokszor igen igazságtalan adókivetések, az ál- lamigépezetnek egy kissé túllassú alkalmazkodása a megváltozott gazdasági viszonyokhoz, az új célkitűzésekben mutatkozó túlzott józanság és szárazság, mely a csontjainkból is majdnem kiszárítja a velőt, mind olyan momentumok, amelyeket az állami szanálás végén, de a magángazdaságok szanálásának kezdetén nem szabad figyelmen kívül hagyni. A magángazdaság talpraáilí- tásának nagy munkájában, a gazdasági reformok és alkotások, a nemzet egységét újra megteremteni hivatott szociális reformok mellett el kell némulnia minden terméketlen pártharcnak, meg kell szűnnie a nemzet idejével való pazarlásnak. Csonkamagyarország népének gazdasági talpraállítása aligha Eger, 1926. junius hó 18. Horthy Miklós kormányzó születésnapját egész Eger városa ünnepelte. Már csütörtökön este zászlődífizbe öltöztek a házak. Csütörtökön este zenés takaródéval, pénteken reggel zenés ébresztővel járult az ünnep fényéhez a katonazenekar. Ma délelőtt 9 órakor a vármegyei laktanya udvarán tábori misét mondott Török Kálmán prépostkanonok. Itt nemcsak a helybeli honvédség tisztikara és legénysége jelent meg ünnepi díszben vitéz Csörgey Károly állomáspa- rarcsnokkal az élén, hanem ott láttuk városunk egyházi és polgári előkelőségeit is: Kriston Endre püspököt, Isaák Gyula főispánt, Okolicsányi Imre alispánt, Trak Gáza polgármestert, Magyary Pál min. tan. pénzügy- igazgatót, Horváth Gyula dr. rendőrtanácsost, dr. Szabó Gyula egri járási főszolgabírót *tb. Az Egri Dalkör a tábori mise alatt egyházi énekeket adott elő. — Szentmise után Török Kálmán préposlkanonok a következő beszédet mondotta. Vitéz katonák, magyar testvérek! Az emberi szívnek természetes kívánsága az, hogy egy-egy emelkedettebb érzését ünneplésen szereti megnyilvánitani. S miként a caalád életében ünnepül virrad a gyermekekre az atya, vagy édesanya név- és születésnapja: úgy a nemzet nagy családjában is méltán vallunk ünnepül oly alkalmat, mely az ország vezérlőinek egy-egy kiemelkedőbb életeseményére ébreszti fel a közérzelmeket. A vezérlők sorában is első lővén kormányzónk nemes személye, nagyon természetes, hogy az ő születésnapjának mai al# fejezhető be nehány év alatt. Évtizedek megfeszített munkájára van szükség és minden társadalmi osztály egyetértő összefogására. — p. e. — kalma ünneplő érzéseket ébreszt kebleinkben. Ez a tiszteletadás a polgári erények követelménye, mely elsősorban tiszteletre és hálára kötelez azok iránt akik a nemzet közjavának előmozdításán és megőrzésén önfeláldo- zőan fáradoznak. E tiszteletadás ma parancsoló kötelesség is, mert társadalmi és állami életünknek legnagyobb szüksége és támasztéka az alapjaiban megrendült tekintélytisz- telet megszilárdítása. A kormányzói méltóság tisztelete pedig annál fontosabb, mert az ország kormányzója mint ezidőszerint legfőbb állami tekintélyünk, megszemélyesítője legbecsesebb nemzeti javainknak ; miért is az ő tisztelete mérője annak, hogy az általa képviselt erkölcsi javak értékelésében miképen gondolkozunk. Midőn a magyar királyi honvédség e családi ünnepén az államfőt megillető tiszteletadásra a .figyelmet felhívom, nyomatékosabban kell ezt a kötelességet hangsúlyoznom a katonákkal szemben, akik az államfőben hadurukat is tisztelik. Ha a legfőbb állami tekintély kormányzói minőségében és méltóságában az ország és nemzet legbe- csesebb javainak megszemeiye- sítője : akkor, mint hadúr e javaknak megvódelmezője. Meg- védelmezöje, katonák, jáltalatok és veletek, akikre ezzel a hivatással a legszentebb hazafiul kötelesség hárul. A mBgyar nemzet történelmének legszentebb lapjai beszél-, nek a magyar katona hűssgéről és vitézi erényeiről. S ha van dicsekedni valónk a múlttal, úgy ezeréves küzdelmeink számtalan emléke beszél arról, hogy izünSzerkesztóség s Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi ngomda. Telefonszám: 11. felen ostromolt hazánk védelmében, Istentől támogatva, a magyar katona fegyve volt a legnagyobb erősségünk. A magyar katona hősi vitézségét egy világ bámulta ; erről zengte lag- S7ebb dalát költőink kara s a magyar vitézség homlokára fonódott legszebb koszorúnk. .. . Midőn rablőkeselyüink az ezeréves országnak csak véres csonkját hagyták meg nekünk, ennek a magyar katonai vitézségnek még a hire, neve is mint hazajáró kísértet riasztja álmaikat ... s rettegve gondolnak arra a bosszulángra, aminő csak egy gazul megrablott, meggyalázott nemzet fiainak szivében loboghat... Ez a rossz lelkiismeret még a legkisebb katonánk árnyékában is támadó sereget lát s a trombitaszóban, dobpergésben rohamozó mozdulások dübörgését véli hallani. A magyar kír. honvédségnek hazafias kötelessége az ellenségben ezt a félelmet ébren tartani s katonás virtussal arra töre- rekedni, hogy benne a haza a régi magyar vitézség méltó utódait lássa, akik ha kell, ha annak ideje elérkezik, diadalmasan hordozzák meg zászlóinkat ezeréves országunknak elrablott részein, ahonnan ma siralom, rablánccsörgés, jajszó jut el hozzánk a sirő szelek szárnyán. Erre a nagy feladatra csak az igazi hazaszeretet képesít; szeretető annak a földnek, mely szült és ápol s takarója drága halotteinknak. Azért ha igaz magyarok vagytok, tekintsetek vezérlő csillagaitokra emlékez- zetekhonszerető Árpádra, szt. István kardjára és keresztjére ; emlékezzetek szt. László csatabárdjára, a Hunyadiak, Zrínyiek, Rákőcziak vitézi tetteire és arra, hogy apáitok híven és bátran viaskodtak velők száz csatákon, hogy »zent örökségül maradjon ránk az ősi föld. Hazaszeretet nélkül, összetartás nélkül, ami véres csonkul maradt is belőle, a vijjogó keselyük prédája lehet. . . s akkor meghalt a magyarok hazája . .. nagy sirbalommá lesz az ezeréves ország, melyhez cdatüzhetik egy halottnemzet keresztjét, de — a feltámadás reménye nélkül! De el ezzel a sötét gondolat•.*>*»tmmi, anew*' $ssm4MS»«h«««s A kormányzó születésnapját tábori misével ünnepelte meg az egri helyőrség. Török Kálmán prépost-kanonok ünnepi beszéde.
