Egri Népújság - napilap, 1926/1
1926-06-17 / 134. szám
Ára 2000, vasárnap 3000 komim Eger, 1 926 június 17. csütörtök XLIIL évf. 134 bz Előfizetési dij postai szállítással j *9B hóra <0.000 K, neggedévre 120.000 K. POUTíEá? H&PiLAP. Főszerkesztő: Úr. Óriás Nándor. Kiadóhivatal: Líceumi ngomda. Telefonszám: 11. Műveltség és jólét. Mezőgazdaságunk súlyos fel- j adatok elé van állítva. A jövő kérdései méltán tölthetik el aggodalommal. Európa oly helyén, ahol mindenütt a haladás versenyével kell lépést tartani, beillesztve felfelé törekvő ambiciózus államok közé, s szemben állva egy olyan uj európai vám- politikai irányzattal, a mely még az iparos államokat is a mezőgazdasági védővámok felé tereli : földmivelésünkneb nagyon össze kell szsdnie magát. Nagy küzdelem vár a magyar őstermelésre, s ezt nemcsak magáért vívja, mert hiszen sorsa egy az országával. A mezőgazdaság erősödése az ország felemelkedését jelenti, hanyatlása pedig ennek ellenkezőjét. Az európai versenyben nagy tehertöbblettei indul a magyar mezőgazdaság. A termelés feltétele, az olcsó hitel és a forgótőke egyaránt hiányzik e ez a körülmény már előre sokat le- ' csip a magyar gazdák iparko- dásának eredményéből. Egyetlen mód van rá, hogy a pénzügyihátrányokat kiegyensúlyozzuk: a magyar mezőgazdaság kulturális főlénye és versenyképessége. Ezen a ponton a siker reménye biztat. A magyar nép kulturképességét nem nyirbálhatta meg Trianon. A földmivelésügyi kormány feladata azokat a kész kulturális, gyakorlati és elméleti értékeket munkába állítani, amelyek gyümölcse a földmivelés termelő munkájának emelése. A földmi- velésügyi kormány a legjobban mérlegelheti, hogy mezőgazdaságunk mily irányú nevelésével mozdítsa elő azt a termelő munkát, mert ennek eredménye fogja a legközelebbi évtizedekben el dönteni külkereskedelmi mérlegünk egyensúlyát. Ha ezt az egyensúlyt mezőgazdaságunk nem bírná biztosítani, akkor nincs hatalom és kormányzati ügyesség, amely itt jó pénzt és ezen alapuló ipari, kereskedelmi, sőt társadalmi eredményeket tudjon biztosítani. A magyar ember és a magyar föld ezer év őta ismerik egymást, de még nem ismerik eléggé. Mennyi tudás, ismeret, haladás halmozódott fel ezen a téren, anélkül, hogy egy-egy Bzerány erecskén kívül e tudomány nagy eredményei a Nyugatról hozzánk is átszivárogtak volna. Hogy halad a Nyugaton a földismeret, a jó növényvédelem, az állategészségügy, a szövetkezeti gondolat ! Meg kell nyitni a Nyugat ismereteit a magyar mezőgazdaság irányában. Hadd hömpölyögjön ide hozzánk a mezőgazdasági tudás, amire boldogabb népek már eljutottak és gyarapítsa azt a vagyont, amit nekünk a meghagyott termőföld jelent.-iSMS«® A kormány - beavatkozás a mezőgazdasági termelés menetébe csak ügy lehet teljes, ha kiterjed az egész mezőgazdasági iskola-probléma irányítására, a tananyag megállapítására, s szakembereket léptet azokba a pozíciókba, ahol az. agrár nevelés irányát megszabni hivatottak. Bismarck mondta: a 70-es évek porosz győzelmét a franciákon a német iskolamesterek nyerték. A magyar mezőgazdaság győzelmét a jövő gazdasági háborújában egyedül CBak az agrár nevelés «Schulmeister».ei biztosíthatják. M. G. «awwBiSN*»» ■"««*.',1 <*#* Genfi tárgyalásairól nagy beszámolót tartott a miniszterelnök a nemzetgyűlés mai ülésén. »Mindenkinek a bírálatát elfogadom, csak azokét nem, akik hozzájárultak az ország leromlásához« — mondotta Bethlen István gróf a szociáldemokratáknak. Budapest, június 16 M. T. I. A nemzetgyűlés mai ülését 11 órakor nyitotta meg Scitovszky Bála elnök, úgy a kormánypárt, mint az ellenzéki padsorok nagy érdeklődése mellett. Herceg Béla a mentelmi bizottság, Szabó Zoltán a kivándorlási bizottság jelentését terjesztette be. — Az elnök bejelenti, hogy a népszövetségi ügyekben Peyer Károly, Ruppert Rezső, Pakots József, Szilágyi Lajos és báró Szterényi József jelentkeztek felszólalásra és kaptak arra engedélyt. Mielőtt azonban erre áttérnének, Bethlen miniszterelnök kíván felszólalni. Bethlen gróf: A szokásnak megfelelően, visszatérve, megteszi jelentését a genfi tárgyalásokról. Szükségesnek tartja felszólalása alkalmából, hogy eloszlasson bizonyos félreértéseket, amelyek a genfi határozatok jelentőségéről a közvéleményben már elterjedtek. A mostani tárgyalásoknak célja az volt, hogy a szanálási idő leteltével megállapítsák azt, hogy Magyarország az egész vonalon megfelelt kötelességének. Második feladata volt az, hogy levonassanak a megállapítások konzekvenciái; likvidálják azt a tervezetet, amely a szanálási Programm véghezvitele érdekében fennállott; elsősorban a magyar pénzügyek feletti ellenőrzést, továbbá, hogy likvidálják azokat a kérdéseket, amelyek a likvidáciőval kapcsolatosak. E tárgyban három kérdést kell kiemelni: Először meg kell állapítani azt, hogy kik a bizalmi férfiak, akik a hitelezett őszszegre felügyelnek, mikép fogják működésüket kifejteni; másodszor a jegyzőkönyvben megszervezett úgynevezett párisi kontroli-bizottság miképpen fog a kormánnyal a jövőben érintkezni és végűi a megállapítandó kérdések csoportja a kölcsön megmaradt részére vonatkozott. Mielőtt azonban e kérdések taglalását megkezdené, ismerteti azt a memorandumot, amelyet a Népszövetség elé terjesztett annak az igazolására, hogy az ország az egész vonalon eleget tett vállalt kötelezettségének. Felsorolja a kormánynak az elmúlt 2 és fél évi működésének teljesítményeit. Összefüggő képet ad arról, amit a pénzügyi és gazdasági szanálás ügyében a kormány és az ország tett. Éppen ezért szükségesnek tartja, hogy a közvélemény erről tudomást szerezzen. A memorandum kiterjeszkedik azokra is, amelyek a szanálási' létszámcsökkentést szükségessé tették. — Ismerteti az 1922—1923. években fennálló pénzügyi nehézségeket, az 1923 elejétől 1924 április végéig tartó részben diplomáciai, részben pénzügyi tárgyalásokat, amelyek lehetővé tették a külföldi kölcsön felvételének segítségével a szanálás keresztülvitelét. Részletesen foglalkozik a memorandum a szanálási programm végrehajtásával, azokkal az intézkedésekkel, amelyeket a kormány a kiadások csökkentésére tett. Az állami bevételek vonatkoznak a tisztviselők terményekben! ellátásának megszüntetésére. Ismerteti a tisztviselők létszámának csökkentését, a 38.000 tisztviselőt kitevő létszámapasztást. Rámutat arra, hogy a kormány új alapokra helyezte a községek, városok, vármegyék költségvetését és egy egészen új adórendszer alapjait vetette meg és újjászervezte az egész adminisztrációt. Ismerteti azokat az adőengedményeket, amelyekkel a kormány ez adőterheken igyekezett csökkenteni, a kötött forgalomról a szabad forgalomra való áttérést, a kiviteli és behozatali tilalmak megszűntetését, a legnagyobb kedvezmény alapján megkötött tarifális szerződéseket. Hasonló akciót folytatott a kormány abból a célból, hogy az állami üzemek hasznot- hajtókká tétessenek. Ez az akció sikerrel járt. A memorandum olyan tömegét sorolja fel az intézkedéseknek, amelyekre a parlamentáriz- mus történetében alig van példa. (Helyeslés, taps a kormánypártban. Nagy zaj és ellentmondás a baloldalon.) Bethlen: Ne feledjük el, hogy 1918-ban legyőzött állam voltunk, amelyben forradalmat csináltak (állandó zaj és ellentmondások a baloldalon), amely züllésbe vitte az országot, úgy gazdaságilag, mint pénzügyileg, amelynek következménye volt az idegen megszállás. Propper: Ne feledkezzünk meg a háborúról sem. Bethlen: Mindenkinek a bírálatát elfogadom, csak azokét nem, akik hozzájárultak ahhoz, hogy
