Egri Népújság - napilap, 1926/1

1926-06-10 / 128. szám

Ára 2000, vasárnap 3000 korona. Eger, 1926. június 10. csütörtök XLIII. évf. 128 s% Előfizetési díj postai szállítással s tgg hóra 40.000 K, neggedévre 120.000 K. POLITIKAI ÜÄPILÄP Főszerkesztő: Dr. Óriás Nándor Szerkesztőségi Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi ngomda. Telefonszám: 11. A legeslegnagyobb hazugság. Irta: Wallandt Ernő dr. A közelmúltban azt állítottuk és bizonyítottuk e lap hasábjain, hogy a magyarországi nemzeti­ségek üldözésének, elnyomásá­nak Trianonban emelt vádja a legnagyobb hazugság volt. Tudták ezt maguk a hamis vádlók és tanuk is, ■ épen ezért nem riadtak vissza még attól sem, hogy messzemenő politikai céljaik szolgálatában a történeti jogra hivatkozzanak. Minden tör­ténet-tudomány szégyenére nem átallották hangoztatni, hogy az oláhok, szerbek, s a cseh-testvérré kikiáltott tótok, őslakók hazánk földjén, kiktől otthonukat a ma­gyarság kardja ragadta el. Jó, hogy van nyelvünkben lulzőfok, mert különben aligha találnánk ítéletet a történelem-hamisítás ekkora merészségére. A tudományos kutatásnak szám­talanszor bebizonyított eredmé­nye, tehát történeti tény az, hogy őseink a IX. század vége felé alapították meg az őrökéletre hivatott magyar hazát. Ezzel szemben az oláhok csak a XI. és XII-ik századokban szivárog­tak be, — átkelvén az Alső- Dunán — Erdélybe, hol hiteles forrás: oklevél 1222-ben említi őket legelőször ez Olt mellékén. A szerbek a honfoglalás idején a Balkán félszigeten tanyáztak. Az első szerb a törökök üldözése elől menekült hazánk területére. És a tótok ? . . . Bebizonyított tény, hogy a mi tótjaink nem az Árpád által levert Szvatopluk morva népének utódai. Tótjaink igazi ősei a fehér horvátok (szlovákok), kiket csak a X-ik század vége felé Szent László kezdett betelepíteni országunk északi részeibe. Az a XV-ik szá­zad végén keletkezett törekvés, mely a tó tot a cseh-morva nemzeti­séghez igyekszik csatolni, meddő szélmalomharc az igazsággal. A hazánknak csak egy talp­alatnyi részecskéjére is törté­neti igényt tartó nációknak még csak nyoma sincs e vérrel szer­zett földterületen. Nincs egyetlen nyom városaikból, falvaikból, épületeikből, egyetlen sor tör­vényeikből, egyetlen adat állam- szervezetükből, egyetlen emlék jogintézmőnyeikből.egyetlen vers vagy mondatöredék itteni hőse­ikről vagy csatáikról. E földön a magyarok szerveztek elsőíz­ben önálló államot, s ők tartot­ták azt fenn. Nemzetiségeink nem mások, mint föld- és ke­nyérkeresők az ország területén. Nekünk azonban e föld a min­denünk, bölcsünk és sírunk. Mélyen elszomorító, hogy hon­leső szomszédaink a meseszö- vők fantáziájában született, de tudatos csalással tudománnyá avatott jogcímmel, sikert értek. De a magyar igazság kitör ab­ból a sziklasirből, melybe az ezernyi sebétől vérzó Hungáriát beletaszították — és eget kér. A bukaresti akadémia egyik smnm» «um* csMuso <**w nemrégiben tartott ülésén Pus- rariu Sextil egyetemi tanár elő­adást tartott az oláhok őshazá­járól. Azt fejtegette, hogy az oláhság őshazája a Déli-Kárpá­tok és az Alső-Duna környéke. Erre felállott Dragomir Silvius egyetemi tanár, a neves szlá- vista s történeti és filológiai ér­vekkel bebizonyította, hogy az oláhság őshazája Szerbia, Mon­tenegró és Bosznia déli részén keresendő. Kell-e még bizonyítani, hogy a történeti jogcím a legesleg­nagyobb hazugság volt ?! . . . Vájjon mikor jön a megváltó vihar, mely rombadönti a ráépí­tett kártyavárat? . . . «»WM'»«»*’ Mmm Dr. Vass József miniszterelnök- ! helyettes látogatása Gyöngyösön. Helyszíni szemle a Somor-réten, ahol a mátrai tüdőbeteg szanatóriumot építteti fel a kormány. Kedden délelőtt autón érkezett meg Gyöngyösre dr. Vass Jó­zsef m. kir. népjóléti miniszter, hogy megtekintse a Somor-réten feállítandő tüdőbeteg szanató­rium helyét. A vármegye nevében a plébá­nia épületében Okolicsányi Imre alispán üdvözölte a minisztert, majd autókon megindult a bi­zottság a Gallya-tető felé. A bi­zottság tagjai: dr. Vass József m. kir. népjóléti miniszter, Scholtz Kornél és Jendrassik Antal ál­lamtitkárok, Okolicsányi Imre alispán, dr. özekkel Ferenc vár­megyei tiszti főorvos, Tóbiás József műszaki főtanácsos, dr. Bozsik Pál nemzetgyűlési kép­viselő, dr. Puky Árpád gyön­gyösi polgármester, és dr. Frindt kórházigazgató voltak. A déli oldalon, 725 méter ma­gasan fekszik a Somor rét a tenger színe fölött, 14 kilométer távolságra Gyöngyös városától. A miniszterelnökhelyettes el­ragadtatással szemlélte a felső és az alsó rétet, a forrásokat, a kőbányát, mely az építkezés­hez szükséges kőanyagot fogja szolgáltatni, megfigyelte a fenn­síknak széltől védett kitűnő hely­zetét és egyéb klimatológiai vi­szonyait, és azt a kijelentést tette, hogy az alkalmas helyre való tekin­tettel itt fogja felépittetni a tüdőbeteg szanatóriumot, mely­ben 400—500 tüdőbajos ember talál majd elhelyezést. A Somorrét megtekintése után dr. Vass József Mátrabene für­dőn tett látogatást, ahol elgyö­nyörködött a frissen fogott hegyi pisztrángokban, és az egész kör­nyék festői szépségében. A helyszíni szemle végeztével a bizottságot dr. Bozsik Pál nemzetgyűlési képviselő látta ebédeD. A miniszter délután 3 órakor hagyta el Gyöngyös városát a lakosság éljenző sorfala között. ®BB8^aa^íaas:BBBa«asmasss*i3 A chikagói eucharisztikus kongresszus. A chikagói eucharisztikus kong­resszus julius 20-án vasárnap Chikagő összes templomaiban éjféli misével kezdődik. Ezen a napon 1 millió ember járul a szentáldozáshoz. Délben folyik le a Jézus Szent Szive székes- egyházbau a Kongresszus ün­nepélyes megnyitása. Hétfőn a Grand Park Stadionjában ünne­pélyes szent mise lesz, amelyen 160.000 lélek vehet részt. Hang- erősítő készülékkel teszik lehe­tővé, hogy a szentmisét és a prédikációt a legmesszebb lévők is hallhassák. A Kongresszus csütörtökön őr véget nagy kör­menettel. Az oláh gyarmatpolitika bukása. Az oláh választásokból több érdekes tanulságot vonhatnak le az utódállamok. Az első az, hogy az oláh nép túlnyomó többsége undorral fordult el at­tól a kormányzati rendszertől, amely liberálisnak hazudta ma­gát, és ezzel ellentétben az ipari és kereskedelmi oligarchia re­akcióját képviselte és ennek ér­dekében az összes kapcsolt te­rületeket gyarmatnak tekintette és kizsákmányolta. A konzervatív birtokos osz­tály, mely Bratianuék kormány­zati rendszerében talaját ásjmin- den befolyását elvesztette, Ava- rescu pártjában keresett mene­déket. E párt a kereskedelmi reakció gyarmatosító politikájá­val Bzemben felvonultatta a tö­megeket, megnyerte a kisebbsé­geket és döntő győzelmet ara­tott. A kisebbségek abban a pillanatban kormánytámogatő pozitív munkára vállalkoztak, amint biztosítékot nyertek arra nézve, hogy jogaikat visszanye­rik és a kizsákmányolás politi­kája megszűnik. A második tanulság már egész Középeurőpára szól, mert bízó nyitja azt, hogy a kisebbsége­ket büntetlenül és a kormány­zati rendszer teljes bukása nél­kül nem lehet kiszorítani a po­litikai életből. Körülbelül ha az eddigi jelek nem csalnak, Ro­mániában kezdődött meg az a folyamat, amelynek előbb-utőbb szükségképen ki kell terjednie a többi utódállamra is. Minden utódállamban a még oly sovi­niszta nemzeti többségeknek előbb utóbb meg kell osztaniok a hatalmat az eddigi elnyomot­takkal, ha csak saját sírjukat nem akarják úgy megásni, mint Bratianuék. Jő lesz erre a cseh és jugoszláv szomszédoknak is gondolni! Kórházakat épit a vármegye. He­vesvármegye, mint értesülünk, lépéseket tett a gyöngyösi ala­pítványi közkőrház átvételére. Az átvétellel kapcsolatosan a vármegye gyermekkórházzal óhajtja kibővíteni a gyöngyösi kórházat. Ezzel egyidejűleg elő­térbe kerül a hatvani kórház felépítésének ügye is.

Next

/
Thumbnails
Contents