Egri Népújság - napilap, 1926/1

1926-06-03 / 123. szám

Ára 2000 korona Eger, 1926. június 3- csütörtök XLIII évf. 123 sz. Előfizetési di) postai szállítással: POLITIKAI NAPILAP, •gg hóra «0.000 K, neggedévre 120.000 K. § FőSZCfkCSZtő: Dr. Óriás Nándor. Szerkesztőségi Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefonszám: 11. Rerum nova rum. Korunk kétségtelenül legna­gyobb kérdése a szociális kér­dés. Sokan foglalkoznak vele irodalmilag és gyakorlatilag. De oly világosan és akkora éles­látással senki sem nyúlt ehhez a kényes problémához mint XIII, Leo pápa »Rerum no varum« en- ciklikájában. Miután a társa­dalmi fejlődés rácáfolt a mar- tismus összes tudományos meg­állapításaira, a bolsevizmus pe­dig kompromitálta a gyakorlati szociáldemokráciát a világ fi­gyelme a »Rerum novarum« felé fordult újból, amely immár egyedül szolgál használható ut- utmutatásokkal, irányitó esz­mékkel társadatmi bajaink meg­oldásában. (Ä szerk.) Pecchi Joachin mint pápai nuncius utalásai alkalmával gazdag tapasztalatokat gyűjtött. Éles szemmel felismerte a ve­szedelmet, mely a XIX. szá­zad társadalmát fenyegeti. Pápai trónra emeltetvén. — 1891-ben pápaságának egyik legértéke­sebb tanítását adta a technikát bálványozó világnak — a Re­rum novarum-ban. Valóban uj dolgok elé lett ál­lítva a világ. Az uj dolgok uj megoldás után kiáltottak E meg­oldásra vállalkozott a világ Lumen de coelo-ja XIII. Leó. Nagyszerű érveléssel, jövőbe való tekintéssel, a tények mély­ségét és magasságát egyaránt átkarolta — kereste és megta­lálta az arany középutat a tőke és munkás között, megtalálta az evangélium krisztusi szeretőié­ben, igazságosságában, de nem a közgazdászok által hirdetett liberalismuiban, sem a rnarxis- mus osztályharcában, végelem- I zésben ennek komunismusában. Kétségtelen: termelés tőke és munkás nélkül nem lehetséges. E kőt tényező egymásra van utalva. A tőke munkaerő nélkül lehetetlen, a munkás tőke nélkül munkanélküli proletár. A mo> dern ideológiában hol a tőke hol a munkás rúgtat előre, mellére üt, azt mondja: én vagyok min­den, a másik semmi. Erre a harcra a nagy pápa szerint szükség nincs. Kárát vallja mind­kettő. Megszűnik a harc, mihelyt a tőke és a munkás a kér. etikát elfogadja mihelyt a tőke nem absolut űr, a munkás pedig nem kizárólagos tényező. Isteni tör­vények alatt állnak. Az isteni törvények pedig egyformán mérnek mind a kettőnek. A pápa a modern világot ki­emelte a forradalmi mentalitás­ból, visszavette a való élet for­rásaihoz, egyensúlyba helyezte a megbillent mérleget, a kettő közé tette a krisztusi keresztet. Akik felfogták Rerum novarum fölséges tanítását, lelkes öröm­mel üdvözölték a társadalmi béke apostolát, szt. Páter utód­ját. Bölcselők, államtudősok, mun­kásegyletek, munkások, egyhá­ziak, világiak versenyre keltek, hogy magyarázzák, az életbe át­vigyék a gradiozus tervet. Bel­gák, franciák, németek, olaszok egyaránt kivették részökeí. Le Play, Du Mun gróf, Ketíeler, Tonialo, Gieswein, Lubrich, Bér- nolák és mások, százan, ezren, százezren az encyclika nyomán indultak, készítették programm- jaikat. így született meg a keresztény »realizmus. Szerepe nehéz. Világ­nézete küzd a raticonclizmus ellen a liberális kapitalistáknál, a materializmussal viaskodik a marxistáknál, ülő és kalapács közé került acáldarab, melyet mentői jobban és nehezebb ka­lapácsokkal ütnek, annál több szikrát vet, egyre rugalmasabb. Az élet kohójában izzik e tűz, fujtatőja a nagy forradalom szele, hevében nem ég el — kereszt. Dr. Csepela Lajos. Trianon, 1920. június 4. A magyar történelemnek Mohács, Nagymajtény és Világos után a legszomorúbb helye Trianon, ahol az ezeréves Magyaror­szágot temették a győzők, s amely temetést a magyarság, meg­fogyatkozott erőinek tudatában összeszorított fogakkal, oz erő­szaknak, a kényszernek engedve volt kénytelen tudomásul venni 3 aláírásával megpecsételni. Mikor a magyarság megérte Trianont, nem tudta, s nem is tudhatta, hogy mit jelentenek számára ráparancsolt feltételek. A lefolyt évek taníthattak rá meg mindenkit, hogy mit vesztettünk Trianonban, hogy milyen gyász szakadt az úgynevezett békeszer­ződéssel a nemzetre. Ennek dacára a békeszerződés aláírásának napja, s Trianon emléke nem él úgy a magyarság lelkében, mint ahogy azt a magyarság jövője megkívánná. . . . Magyarország pénzügyi ellenőrzésének megszűnése. Bethlen István gróf miniszterelnök genfi nyilatkozata. Genf, junius 2. Bethlen Ist­ván gróf miniszterelnök Genfbe való megérkezése után a követ­kező nyilatkozatot tette: Korábban jöttem Genfbe — mondotta — most a népszö­vetségi ülésszak megkezdése előtt pénzügyi vezető személyi­ségekkel megbeszélést őhajtok folytatni, hogy egyes fontos elvi kérdéseket eldöntsünk. Magyar- ország pénzügyi talpraállitáaá- nak időszaka már lejárt. Most kell eldönteni, valóra vált e a terv ? Létrejött-e a pénzügyi egyensúly? Megszilárdult-e a gazdasági helyzet ? és most kell eldöntenünk az ellenőrzés meg­szüntetését is. A további kérdé­\ * eek, hogy mi lesz a kölcsön fel nem szabadított részével és ho­gyan érintkezünk ezentúl a jő- vátételi bizottsággal ? — Mert eddig a főbiztos volt az össze­kötő kapocs. Mindezek a kérdé­sek az osztrák pénzügyi ellen­őrzés magszüntetésével is föl­merültek. A magyar kormánypolitiká­nak az a szándéka, hogy ki­vívja az ország pénzügyi önállóságát. Az érintkezés a jővátételi bi­zottság és a magyar kormány között Shmith Jeremiás főbiz­tos működése alatt kielégítő volt, mert tőle a magyar kormány ■ok támogatást kapott, tehát a vázolt kérdések eldöntésében személyi szempontok nem ját­szanak közre. — Tárgyalunk továbbá a fel­veendő ipari kölcsön ügyében. Hangsúlyozom, hogy a pénzügyi ellenőrzés megszüntetése kizá­rólag teknikai és nem politikai kérdés. Magyarország elvárja, hogy e kérdésbe senki politiku­mot ne keverjen. Az úrnapi körmenet rendje. 1. A körmenetet szent mise előzi meg, mely 8 órakor kez­dődik. 2. A testületek elhelyezkedése a gyülekezéskor és a visszaér­kezéskor is a főtemplomban a kővetkező: a) A szentélyben a leckeolda­lon levő padokban a papság és a férfiszerzetesrendek, az evan­géliumi oldalon pedig az apácák foglalnak helyet. b) A templom hajójában a hatóságok ás a katonai tisztikar képviselői a szokott helyen van­nak. c) A kupola alatt, bemenet a jobb oldalon, az egyesületek zászlóik alatt: bal oldalon a kongregációk, oltáregylet, mis- siőtársulat, énekkar és harmad­rend állanak. A körmenet alatt a főgimná­zium énekkara őa a hívek egy­szerre éneklik a következő éne­keket : a székesegyháztól az első ol­tárig: Dicsérd Sión Megváltódat, az első oltártól a másodikig: Üdvözlégy édes Jézusunk, a második oltártól a harmadi­kig : Ez nagy Szentség, a harmadik oltártól a negye­dikig : Üdvözlégy Oltáriszentség, a negyedik oltártól a főtem­plomig : Zálogát adtad, ő Jézus. A körmenet iránya a követ­kező: Az első oltár az érseki rezidencia főtemplomi frontján levő bejáratánál lesz; a máso­dik a Líceum bejáratánál; a Líceumtól az útvonallal szemben levő kanonoki ház felé halad a menet, ahol a harmadik oltár lesz. Innét a plébániánál levő negyedik oltárhoz megy a kör­menet, ahonnan a tisztilak előtt levő útra fordul és úgy tér visz- sza a főszékesegyházba. «Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban ; Hiszek Magyarország feltámadásában 1«

Next

/
Thumbnails
Contents