Egri Népújság - napilap, 1926/1
1926-06-03 / 123. szám
Ára 2000 korona Eger, 1926. június 3- csütörtök XLIII évf. 123 sz. Előfizetési di) postai szállítással: POLITIKAI NAPILAP, •gg hóra «0.000 K, neggedévre 120.000 K. § FőSZCfkCSZtő: Dr. Óriás Nándor. Szerkesztőségi Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefonszám: 11. Rerum nova rum. Korunk kétségtelenül legnagyobb kérdése a szociális kérdés. Sokan foglalkoznak vele irodalmilag és gyakorlatilag. De oly világosan és akkora éleslátással senki sem nyúlt ehhez a kényes problémához mint XIII, Leo pápa »Rerum no varum« en- ciklikájában. Miután a társadalmi fejlődés rácáfolt a mar- tismus összes tudományos megállapításaira, a bolsevizmus pedig kompromitálta a gyakorlati szociáldemokráciát a világ figyelme a »Rerum novarum« felé fordult újból, amely immár egyedül szolgál használható ut- utmutatásokkal, irányitó eszmékkel társadatmi bajaink megoldásában. (Ä szerk.) Pecchi Joachin mint pápai nuncius utalásai alkalmával gazdag tapasztalatokat gyűjtött. Éles szemmel felismerte a veszedelmet, mely a XIX. század társadalmát fenyegeti. Pápai trónra emeltetvén. — 1891-ben pápaságának egyik legértékesebb tanítását adta a technikát bálványozó világnak — a Rerum novarum-ban. Valóban uj dolgok elé lett állítva a világ. Az uj dolgok uj megoldás után kiáltottak E megoldásra vállalkozott a világ Lumen de coelo-ja XIII. Leó. Nagyszerű érveléssel, jövőbe való tekintéssel, a tények mélységét és magasságát egyaránt átkarolta — kereste és megtalálta az arany középutat a tőke és munkás között, megtalálta az evangélium krisztusi szeretőiében, igazságosságában, de nem a közgazdászok által hirdetett liberalismuiban, sem a rnarxis- mus osztályharcában, végelem- I zésben ennek komunismusában. Kétségtelen: termelés tőke és munkás nélkül nem lehetséges. E kőt tényező egymásra van utalva. A tőke munkaerő nélkül lehetetlen, a munkás tőke nélkül munkanélküli proletár. A mo> dern ideológiában hol a tőke hol a munkás rúgtat előre, mellére üt, azt mondja: én vagyok minden, a másik semmi. Erre a harcra a nagy pápa szerint szükség nincs. Kárát vallja mindkettő. Megszűnik a harc, mihelyt a tőke és a munkás a kér. etikát elfogadja mihelyt a tőke nem absolut űr, a munkás pedig nem kizárólagos tényező. Isteni törvények alatt állnak. Az isteni törvények pedig egyformán mérnek mind a kettőnek. A pápa a modern világot kiemelte a forradalmi mentalitásból, visszavette a való élet forrásaihoz, egyensúlyba helyezte a megbillent mérleget, a kettő közé tette a krisztusi keresztet. Akik felfogták Rerum novarum fölséges tanítását, lelkes örömmel üdvözölték a társadalmi béke apostolát, szt. Páter utódját. Bölcselők, államtudősok, munkásegyletek, munkások, egyháziak, világiak versenyre keltek, hogy magyarázzák, az életbe átvigyék a gradiozus tervet. Belgák, franciák, németek, olaszok egyaránt kivették részökeí. Le Play, Du Mun gróf, Ketíeler, Tonialo, Gieswein, Lubrich, Bér- nolák és mások, százan, ezren, százezren az encyclika nyomán indultak, készítették programm- jaikat. így született meg a keresztény »realizmus. Szerepe nehéz. Világnézete küzd a raticonclizmus ellen a liberális kapitalistáknál, a materializmussal viaskodik a marxistáknál, ülő és kalapács közé került acáldarab, melyet mentői jobban és nehezebb kalapácsokkal ütnek, annál több szikrát vet, egyre rugalmasabb. Az élet kohójában izzik e tűz, fujtatőja a nagy forradalom szele, hevében nem ég el — kereszt. Dr. Csepela Lajos. Trianon, 1920. június 4. A magyar történelemnek Mohács, Nagymajtény és Világos után a legszomorúbb helye Trianon, ahol az ezeréves Magyarországot temették a győzők, s amely temetést a magyarság, megfogyatkozott erőinek tudatában összeszorított fogakkal, oz erőszaknak, a kényszernek engedve volt kénytelen tudomásul venni 3 aláírásával megpecsételni. Mikor a magyarság megérte Trianont, nem tudta, s nem is tudhatta, hogy mit jelentenek számára ráparancsolt feltételek. A lefolyt évek taníthattak rá meg mindenkit, hogy mit vesztettünk Trianonban, hogy milyen gyász szakadt az úgynevezett békeszerződéssel a nemzetre. Ennek dacára a békeszerződés aláírásának napja, s Trianon emléke nem él úgy a magyarság lelkében, mint ahogy azt a magyarság jövője megkívánná. . . . Magyarország pénzügyi ellenőrzésének megszűnése. Bethlen István gróf miniszterelnök genfi nyilatkozata. Genf, junius 2. Bethlen István gróf miniszterelnök Genfbe való megérkezése után a következő nyilatkozatot tette: Korábban jöttem Genfbe — mondotta — most a népszövetségi ülésszak megkezdése előtt pénzügyi vezető személyiségekkel megbeszélést őhajtok folytatni, hogy egyes fontos elvi kérdéseket eldöntsünk. Magyar- ország pénzügyi talpraállitáaá- nak időszaka már lejárt. Most kell eldönteni, valóra vált e a terv ? Létrejött-e a pénzügyi egyensúly? Megszilárdult-e a gazdasági helyzet ? és most kell eldöntenünk az ellenőrzés megszüntetését is. A további kérdé\ * eek, hogy mi lesz a kölcsön fel nem szabadított részével és hogyan érintkezünk ezentúl a jő- vátételi bizottsággal ? — Mert eddig a főbiztos volt az összekötő kapocs. Mindezek a kérdések az osztrák pénzügyi ellenőrzés magszüntetésével is fölmerültek. A magyar kormánypolitikának az a szándéka, hogy kivívja az ország pénzügyi önállóságát. Az érintkezés a jővátételi bizottság és a magyar kormány között Shmith Jeremiás főbiztos működése alatt kielégítő volt, mert tőle a magyar kormány ■ok támogatást kapott, tehát a vázolt kérdések eldöntésében személyi szempontok nem játszanak közre. — Tárgyalunk továbbá a felveendő ipari kölcsön ügyében. Hangsúlyozom, hogy a pénzügyi ellenőrzés megszüntetése kizárólag teknikai és nem politikai kérdés. Magyarország elvárja, hogy e kérdésbe senki politikumot ne keverjen. Az úrnapi körmenet rendje. 1. A körmenetet szent mise előzi meg, mely 8 órakor kezdődik. 2. A testületek elhelyezkedése a gyülekezéskor és a visszaérkezéskor is a főtemplomban a kővetkező: a) A szentélyben a leckeoldalon levő padokban a papság és a férfiszerzetesrendek, az evangéliumi oldalon pedig az apácák foglalnak helyet. b) A templom hajójában a hatóságok ás a katonai tisztikar képviselői a szokott helyen vannak. c) A kupola alatt, bemenet a jobb oldalon, az egyesületek zászlóik alatt: bal oldalon a kongregációk, oltáregylet, mis- siőtársulat, énekkar és harmadrend állanak. A körmenet alatt a főgimnázium énekkara őa a hívek egyszerre éneklik a következő énekeket : a székesegyháztól az első oltárig: Dicsérd Sión Megváltódat, az első oltártól a másodikig: Üdvözlégy édes Jézusunk, a második oltártól a harmadikig : Ez nagy Szentség, a harmadik oltártól a negyedikig : Üdvözlégy Oltáriszentség, a negyedik oltártól a főtemplomig : Zálogát adtad, ő Jézus. A körmenet iránya a következő: Az első oltár az érseki rezidencia főtemplomi frontján levő bejáratánál lesz; a második a Líceum bejáratánál; a Líceumtól az útvonallal szemben levő kanonoki ház felé halad a menet, ahol a harmadik oltár lesz. Innét a plébániánál levő negyedik oltárhoz megy a körmenet, ahonnan a tisztilak előtt levő útra fordul és úgy tér visz- sza a főszékesegyházba. «Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban ; Hiszek Magyarország feltámadásában 1«