Egri Népújság - napilap, 1926/1

1926-06-01 / 121. szám

EGRI NÉPÚJSÁG 3 1926. június 1 anreZB • liVßmtxamutBsaKttnniWtstBKtKnuaäKnBnnM Dr. Lipcaey Péter módosító in­dítványt lerjeszt elő, melyet azonban csak akkor tart fenn, ha Radii Károly visszavonja a saját indítványát Subik Károly az állandó választmány javas­lata mellett foglal állást. Láng Nándor a Radii indítványát te£ jes egészében kéri elfogadni. Dutkay Pál kijelenti, hogy érte­sülése szerint úgy áll a dolog, hogy a villanygyár gépei már ócikavasszámba mennek és nem tudjuk, melyik pillanatban bo­rulhat teljes sötétség Egerre. — Éppen ezért indítványozza, hogy miután a szanálás kapcsán úgyis szakértő vizsgálja felül az üzemet, vizsgáltassuk meg a gépeket is. Velcsey István az üzletmenet felülvizsgálására kér szakértőt. Dr. Petro Kálmán jogi szempontból érvel Radii Károly indítványa ellen. Dr. Heller József szintén. Ivánszky Béla a Radil-féle indítvány mellett foglal állást és szociális szempontokból emel ki­fogást a villanygyár két vezető­jének magas fizetése ellen. Ringelhann Béla villanygyári igazgató hosszasabban fejtegeti a tartalékok és forgótőke szük­ségét, ismerteti az eddigi külön­féle beruházások tekintélyes ér­tékét és a tartalékra fordított összegek nagyságát. Felsorolja működésének eddigi eredményeit és kijelenti, hogy hajlandó az ipari célra felhasznált áram egy­ségárát rövidesen leszállítani, ellenben a világítási áram eddigi egységárának fenntartását kéri. Radii Károly: Bár nyolc oldalra terjedő indítványomban és indo­kolásomban kifejtettem a gazda­ságos ügykezelés hiánya miatt aggodalmaimat, mégis kénytelen vagyok tájékozásúl megismételni azt a körülményt, hogy a háború alatt engedélyezett fizetési járu­lékok batálytalanitása alatt a kü­lönféle pótlékokat, nevezetesen a családi pótlékot, személyi pőtlé kot és jóléti segély megszünte­tését kívántam a törzsfizetések érintése nélkül. Ezt is csak az igazgatónál ős a főkönyvelőnél, a többi tisztviselők alacsony fi­zetésével szemben aránytalanul magas összjárandőság miatt. Vagyis az igazgatónál a 8,400.000 korona törzsfizetősen felüli 680.000 korona családi pótlék és 900.000 korona jóléti segély (!) összesen 1.580.000 korona járulék meg­szüntetését, ami összesen havi 9.980.000 koronát tesz ki a havi 2 500.000 korona értékű termő szetbeni lakás, fűtés és világítás értőkén kívül, vagyis összesen havi 12.480 000 koronát. A fő­könyvelőnél a 337.000 korona sze­mélyi pótlékot, 510.000 korona családi pótlékot és 874000 havi jóléti segélyt (!) vagyis összesen 1,732 000 korona külön járulékok megszüntetését a havi 4,550.000 korona törzsfizetés és havi744.000 korona lakbér, fűtés és világítás érintése nélkül, amely összeg készpénzben 7,025000 koronát tesz ki. Ezen mellékjárandősá gok megvonását azért kérem, mert a villanygyári tisztviselők nem városi tisztviselők, ők Eger város ipari vállalatának magán- tisztviselői és igy nekik ez nem jár, mert semmiféle ipari válla­latnál ily pótlékokat a háború alatt sem fizettek, sőt a rendes fizetősen kívül még lakbért is csak ritka esetben adnak egyes régi nagyobb vállalatok. — Mindenütt szanálnak, sőt a fizetést is redukálják, ahol a jö­vedelmezőség nem kedvező és igy szerzett jogról sem lehet szorosan vett értelemben beszél­ni, mert ez egy háborús segélye­zés volt és ma már jogtalan. Nem azért van egy városi üzem, hogy ott egyesek túl nagy java­dalmazásokat élvezzenek, de azárt, hogy ez alkalmazottak rendes megélhetését biztosítsa, a váró* közönségének is némi kedvezményt nyújtson, amit min­denki joggal el ii várhat akkor, amikor másfél év őta fizetjük a mostani egységárakat, holott a fokozatos olcsóbbodás magvan. Csakis ez esetben szabad egy városi üzemnek nagyobb tarta­lékolásra gondolni. Ezért indít­ványoztam, hogy a világítási egységárak 800 boronára, a mo­torikus áram 400 koronára le- szállíttassák és hogy az egység­árak megállapítása mint a há­ború elejéig is igy volt, ezután, a mostani normális viszonyok mellett ismét a képviselőtestület hatáskörébe visszautaltalak. Indítványom utolsó pontjának a végrehajtását annál is inkább kérem, mert a szanálási bizott­ság három hónap előtti egyhan­gúlag hozott határozata alapján már régen megkelleít volna hívni a műszaki szakértőt, az 52 tag­bői álló túlmagas személyzeti létszám szükségessége és a gaz­daságos ügykezelés megállapí­tásának az átvizsgálása végett, hogy tisztán láthassuk a hely­zetet és a szükséges intézkedé­seket megtehessük. A képviselőtestület az állandó választmány azon javaslatát, hogy az indítvány amennyiben előkészítve nincsen, adassék ki a jogügyi bizottságnak, hogy az igazgatósággal együttesen ho­zott javaslet alapján a legköze­lebbi közgyűlésre beterjeszle»- sék, 58 szavazattal 39 szavazat ellenében (19 szótöbbséggel) el­fogadta. Legányi Dezső szőlőbirtokos­nak egedi telepén a kért trágya- telepet egyhangúan engedélyez­te a közgyűlés. Radii Károlynak a MOVE sport- egyesülettel az Érsekkerti terü­let használatára kötött szerző­dés felmondása iránt benyújtott indítványa került ezután tárgya­lásra. Subik Károly lendületes be­szédben védi a MOVE érsek­kerti sporttelepének szükséges- Bőgét. Hangsúlyozza, hogy a törvény ie kötelezi a várost sporttelep létesítésére, ami ma legalább másfálmilliárd koroná­ba kerülne. Kijelenti, hogy a fürdőváros ős az érsekkerti sportpálya Összeegyeztethető, amennyiben úgy a város közön­sége részére, mint a fürdőszál­loda megépítése után a fürdő- vendőgeb részére is elég tágas az Érsekkert. A fürdővendégek különben is többnyire sportked­velők. Felolvassa a középisko­lák igazgatóinak tiltakozását az érsekkerti sportpálya megszün­tetése ellen. DutkayPáljhazafias szempontok­ból tartja szükségesnek a sport­pályát az Érsekkertben. A cse hek és a románok nem a mi szép szemünkért-adják vissza az elszakított rásseket, hanem azok­nak az ifjaknak erejével vesszük vissza elrabolt hazánkat, akik az iskoláben élesítik elméjüket és a sportpályán acélozzák iz­maikat a jövő nagy harcára. Kéri az indítványozót, hogy a felhozott súlyos indokokra való tekintettel, vonja vissza indítvá­nyát. Radii Károly: Indítványomban világosan benne van, hogy a szerződéses két évi felmondási jog tartama miatt e szerződést mondják fel és adjon a város a kétségtelenül hazafias célt és nemes hivatást teljesítő MOVE részére, amelynek magam is tagja vagyok, a város belső te­rületén, lehetőleg a törvényszék mögötti vásártéren, egy meg­felelő területet. Tettem ezt a város érdekében, mert a jövö évben meg akarjuk építeni a gőzfürdőre, azt átépítve, a két emeletes fürdő-szállodát és akkor ügy a mi közönségünk, mint az idegen fürdővendégek részére szükségünk lesz az Ér­sekkertre, mint üdülő parkrs, amennyiben kincses fürdőinkkel ez az ütőere a fürdőváros léte­sítésének, ha megfelelő idegen forgalmat akarunk biztosítani, hogy a városnak ebből egy tekin­Eger, 1926. május 31. A közönség legnagyobb része nem ismeri Éger város villamos­telepe ügyében legutóbb elfog­lalt álláspontomat és a képvi­selőtestülethez is beadott indít­ványom okát. A szombati köz­gyűlésen alig pár szóval érin­tettem indítványom első pont­jának, a fizetések szabályozá­sára vonatkozó részének fontos­ságát. Ugyanis a két első tisztviselő­nek már a békében is az akkori viszonyokhoz képest aránytala­nt magasan megállapított fize­tések alapján a háború után folyósított állandó és külömböző pótlékok oly tekintélyes össze­gekre emelkedtek, hogy ez egy városi, tehát közvagyont képező ipari vállalatnál meg nem en­gedhető. Más a helyzet egy rész­vénytársasági alapon működő nyerészkedési vállalatnál. Ott a részvénytársaság tetszése, kénye- kedve szerint osztogathatja a nagy fizetéseket akkor is, ha nincs miből, ha a tönk szélén is áll. Mint a közgyűlésen felolvasott nyolc oldal terjedelmű indítvá­nyom adatai, valamint felszóla­lásomról közölt tudósításból is megállapítható, nem a törzsfize­tések leszállítását őhajtom, de az ipari magánvállalatoknál egy­általán nem szokásos különféle fizetési pótlékok megszüntetését, amelyek a háború utáni időkben a városi tisztviselőknek folyósí­tott és azonos pótlékoknak meg­felelően lettek folyósítva. Véle­ményem szerint elég helytelenül, mert a már túlmagas törzsfizetés mellett ez nem volt indokolt, sőt helytelen volt, mert bár vá- ro»i ipari vállalatról van sző, de nem városi, hanem magántiszt­viselőkről. Egy városi ipari vállalatnak első sorban arra kell törekedni, hogy az adózó közönségnek némi kedvezményt nyújtson, és csak azután arra, hogy bűsásan nye­részkedjen az adózó közönség télyes jövedelmi forrása legyen. Most tulajdonképen csak az Ér­sekkert fele áll rendelkezésünkre, mert a Kioszk mögötti terület sétánynak nem alkalmas. Szükségünk volna a MÖVE által bírt legegészségesebb és napos terület középső rász8 egy gyermek-játszótérnek, a többi tennisznek és sétánynak. Indít­ványomnak az volt a célja, hogy a két évi felmondási időtartam alatt megjelölt és létesített új sporttelep átvétele után adassék vissza a mostani terület, amely te­rület jövedelmezőség szempont­jából jövő évben már alig lesz alkalmas a Movenak, amennyiben a düledező kőfal helyett, annak anyagát az egész Érsekkert szé­lességében alapfalazatnak fel­használva, egy sodronyfonatú vaskerítést létesítenek egészen a patakig, amit az ingyenes lá­togatók egy év alatt tönkre fog­nak tenni a falmászással, mint a mostani kőfallal is tették. Miután Radii Károly indít­ványát visszavonta, napirendről levették. által megfizetett magas villany­áram bevételei alapján. Nálunk, sajnos, fordított a helyzet és ami a legnagyobb baj, nem tudjuk, mi az takarékoskodni és ezzel a jövedelmet gyarapítani. Ezen fizetési pótlékok meg­szüntetése azért is fontos, mert a villanygyár alkalmazottainak nyugdijrendezése napirendre ke rül rövidesen, de fontos azért is, mert aránytalanul magasabb az azonos állást betöltő közigazga­tási tisztviselők fizetésénél. A műit héten értesültem, hogy a két hőnap előtt egy kegydijjal ellá­tott villanygyári alkalmazottnál a családipótlék teljes összege is folyósítva lett. Ugyanezen jog­címen követelhetnék a követke­zendő nyugdíjazandők is. Ez pe­dig nem mehet igy. Amikor a városi tisztviselőkkel egyenlő elbánásban részesültek és felvették a karácsonyi aján- dékképen engedélyezett egy havi fizetést, akkor a múlt évi nye­reségből ugyancsak igényt tar­tanak egy havi fizetésnek meg­felelő remuneráciőra is, ami 50 millió koronának felel meg. Ez egy lehetetlen helyzet. Egyszer mint városi üzemi tiszt­viselők, azonos elbánás alapján a városi tisztviselőkkel együtt felveszik a pótlékokat és kará­csonyi ajándékot is, most mint ipari vállalat tisztviselői igényt tartanak a nyereségből remune­ráciőra is. Vagy az egyik, vagy a másik, de egy rókáról két bőrt lehúzni nem lehet. És ha telt legutóbb a villany­gyári igazgatói irodába 2 képet 12 millió koronáért megvenni, és ha jutott a villanytelepen 5—6 millió korona értékű virággrup- pokat — nem is avárosi kertészet­ből — de mással csináltatni és a mikor telik sok mindenre, a mi szerintem határozottan feles­leges, akkor adhatjuk a villanyt is olcsóbban, mert elsősorban kötelességünk — ha már ilyen bőkezűek vagyunk — a köz ön­Álláspontom Eger város villamostelepe ügyében.

Next

/
Thumbnails
Contents