Egri Népújság - napilap, 1926/1

1926-05-30 / 120. szám

2 EGRI NÉPÚJSÁG 1926. májúi 30. Megfiatalítás Voronoff-mütétek nélkül. Orvosság a reménytelen szerelem ellen. — Kuruzsló cigányasszonyok fosztogatták ki a hiszékeny földmíves asszonyokat. — Lépjen közbe a népművelési bizottság! Nyíregyházán közepes kíná­lat és szünetelő kereslet mellett csupán a helyi fogyasztásra szo­rítkoznak. A termelők kicsiben 4—6 ezer koronát kapDak a köz­vetlen fogyasztóktól. Gyöngyösön közepes kínálat és kereslet van. Eladatott 500 hl. 10 5 fokos 3300 K.-árt, 100 hl. 11 fokos 3600 K.-ért, 200 hl. 9 fokos Othello 2800 K.-ért és 100 hl. 10 5 fokos siller 3200 koroná­ért. A 10—20 hl.-es tételek kö­rülbelül 10% kai magasabbak. Kecskeméten az érdeklődés megélénkült 9—10»-ig 280—320 K. fokonkint, 12—13» ig 330—350 korona. Az egri szőlősgazdák között, értesülésünk szerint mozgalom indúlt, hogy arra kérjék a kor­mányköröket, miszerint ne csak a mezőgazdaságot, hanem a szőlőgazdaságot is részesítsék a hosszúlejáratú kölcsönből. El­végre a szőlősgazdák ma talán leginkább szorúlnak nagymérté­kű {támogatásra. Szeretnék re­mélni, hogy az egri szőlősdaz- dák mozgalma megfelelő ered­ménnyel jár. Olcsó hitel a mezőgazdáknak. Az Eger és Vidéke Hitelszö­vetkezet uj kölcsönt hozott a me­zőgazdáknak. A körzetébe tar­tozó Eger, Felnémet, Szarvaskő, Felsőtárkány, Egarbakta, Kis- tálya és Andornak mezőgazdái ennek következtében kiválóan előnyös kölcsönhöz jutnak, mi­után a kamat csak 9%, 1—5 évig terjedő időre. Amenyiben a kamatláb közben leszállittatik, ezak a kölcsönök is leszállittat- nak. A kölcsönt a gazdák bár mikor visszafizethetik etornódij nincs. Miután mezőgazdáink szomorú helyzetben vannak, fölkérjük a községek vezeiőségét, hogy ezt a mezőgazdák érdekeit szolgáló kölcsönöket a mezőgazdák ér­dekében teljes erejükkel propa­gálják és mindent megtegyenek, hogy ez az olcsó és előnyös kölcsön, minden mezőgazdának tudomására adassák. Nem ele­gendő itt dobsző, hanem min­den eszközt fel kellene használni mezőgazdák felvilágosítására. Csendörségi sportverseny Tisza­füreden, Az idén azt a nagyezs- básűcsendőrségi sportversenyt, amelyet máskor Egerben szok­tak rendezni, Tiszafüreden tart­ják meg. A nagy versenyre már folynak az előkészületek. Az egri állami elemi iskola tanu­lóinak tornavizsgája nem június 20-án, hanem június 13-án dél­előtt 10 órakor lesz az érsek­kertben. Hevesvármegyének csaknem valamennyi községét végig ku- ruzsolta ég a hiszékeny, babonás földmívee asszonyokat mindenütt szinte üzletszerűen fosztogatta Lakatos Mária 36 éves gyöngyösi és Sárközi Erzsi 22 éves gyön- gyöshalászi cigánynő, akik fölött tegnap ítélkezett az egri kir. törvényszéken dr. Szabó Ignác törvényszéki egyesbíró. A két cigánynő különösen Átány köz­ségben követett el nagyobbsza- básű kuruzslást. — Ficzere An- drásné föidmíves asszonytól, azzal a hitegetéssel, hogy halva született gyermekét, bűvös ha­talmuknál fogva megkeresztelik és az asszonynak, aki nagyot hall, a hallását visszaadják, ágy­neműeket és edényeket csaltak el. Toldi Imréné átányi föidmíves asszony nem tudta táplálni cse­csemőjét, mert elapadt a teje. A cigánynők őt is behálózták. Különféle hókusz-pőkuszok kö­zött meghagyták az asszonynak, hogy az asztalon töltsön tele vízzel egy poharat és azt őrizze éjfélig. Ha éjfélre a pohár víz vérré változik, akkor nyugodjon meg, mert bőségesen lesz majd teje. Természetesen a pohár víz csak akkor változik vérré, mond­ták a cigányok, ha reggelig a földmíves asszony egy fél vörös­hagymát őriz a zsebében, a ci­gánynők tarsolyába pedig nagy számjegyű pénzt (de nem tíz­ezer koronásokat,hanem legalább is százezreseket) helyez. Sárközi Erzsi, a 22 éves cigány­leány azt is bebeszélte a naiv föidmíves asszonynak, hogy le­ánykori szépségét is vissza tudja varázsolni. A ravasz cigáoyleány azt is elhitette, hogy 50 éves és csak azért ilyen fiatalosan szép az arca, mert újholdkor mindig eljönnek hozzá a táltosok, arcára lehelnek és ő megfiatalodik min­den Voronoff féle operáció nél­kül. Toldi Imréné részére is meg­rendeli ezeket a fiatalító és szé­pítő táltosokat, de é táltosok éhesek ám, és tekintettel arra, hogy nem bicsérdiiták, a kertek alatt vezető keresztútra, éjféli lakomára, sonkát, kolbászt, sza­lonnát, rántott csirkét, tojásokat, lisztet és cukrot vigyen ki Toldiné. A cigánynők által teljesen megszédített asszony csaknem egy fél disznót és mindenféle élelmiszert vitt ki áldozatul a keresztútra. És várt éjfélig, várt hajnalig, várt hetekig, de sem a táltosokat, sem a cigánynőket, sem a százezreseit, sem a kereszt­úti lakoma maradványait nem látta többé, sőt szépségét sem nyerte vissza. Dohai Mária, egy másik áldó zat, szerelmes volt egy férfiba és azt őhajtotta a feuruzsolók által elérni, hogy a férfi viszont- szeresse. Sárközi Erzsi titokza­tos, bűvös igéket suttogva egy szálat szakított ki hajából, azt megfüstölte, majd utasította az áldozatot, hogy a megfüstölí hajszálat, teában itassa meg a férfivel. — A cigányleány hang­súlyozta, a léprement asszony előtt, hogy neki a szerelem ilyen gyógyításaira királyi engedélye van. — Dobai Mária a recapt szerint cselekedett, a szegény férfiú a téável együtt minden baj nélkül elfogyasztotta a ti­tokzatos hajszálat, szerelemre azonban ezután sem gyuladt, — Itt is néhány százezer korona, ruhaneműk és élelmiszer volt a cigánynő jutalma. Dr. Encsy Kálmán kir. ügyész vádbeszéde után a bíróság La­katos Máriát csalás vétsége mi­att 3 hőnapi fogházra, Sárközi Erzsit pedig egyrendbeli csalás büntette és kétrendbeli csalás vétsége miatt 6 hónapi börtönre ítélte. — A történtek után Átány községet különösen ajánljuk He- vesvármegye népművelési bizott­ságának figyelmébe. Mert meg­döbbentő hogy akkor, amikor a magyar kultuszkormány a leg­súlyosabb áldozatoktól sem riad vissza a magyar nép műveltsé­gének fokozására, mint az afri­kai őserdőkben, úgy arassa di­adalát színmagyar vármegyénk egy színmagyar községében a butaság és a babona. — Ha Átány község lakossága katho- likus volna, a népművelésben is jeleien buzgólkodó egri [Feren­ces barátokat kérnénk föl, hogy tartsanak néhány napos missiőt, a kultúrában hátramaradt köz­ségben. Tavaszi halászat az Egerpatakban. Reggel van. A nap még csak most kapaszkodik fel az Eged fölé, de a patak napsütötte ol­dalán már ott jár a halász, hol a k áposztásföldek mellett felné­meti tejesasszonyok kisérik vá­rosunkba az Egerpatak vizét. Itt mély a patak : térden felül ér a víz. Az egyik legöregebb egri halász, János bácsi kézi- hálóját odatolja a bokrok alá, hosszú botjával megpiszkája a a környéket, és beletessékeli a halakat. Fölötte szitakötők és szúnyo­gok ezrei rajzanak és vörösre csípik a karját; de ő nem ér rá észrevenni. Mikor kihúzza a hálót, vizsla szemekkel nézi a zsákmányt, majd elkáromkodja magát, mert megint csak — békát fogott. Több a béka, mint a hal. Eze­ket szépen a földhöz vágja Já­nos bácsi, és megkérdezi tőlük : — Megint itt vagy kisasszony ? Megismerbedek lassan az öreg­gel. — Hát mondja, bátyám, nem szereti maga a békát ? Hisz má­jusban a legjobb! János bácsi dühösen néz. Majd rám, majd a* nyakán lógó, pisz­kos halastarisznyára, s csak az­tán felel. — Má’ én inkább megeszek akármilyen rossz füstölt kolbászt is, — mint kecskebékát nyersen ! — Van-e már sok hal bácsi ? — Van má’ vagy kettő! Elég az... Minek is kéne több? Mondja keserűn, mig izmos kar­jával nagyot ránt a hálón. Is­mét üres. Újra betolja a bokrok alá. Hátha, nem hiába ? Bizony, kevés most a hal az Eger-patakban. Nagy földsza­kadások vannak, melyek sok he­lyen elszélesitik a patak med­rét. A sekély vízből pedig ried- tap menekül a hal. Ahol máskor kézzel lehetett fogni a halat, ott most órák hosszai is elgyalogol a halász — egy hal után. És egy tavasszal arra ébre­dünk, hogy az utolsó egri ha­lász is eltűnt előlünk . .. Berecz Árpád. BnaosBI *$ü(I9M'í teqmK<msaa«£3cnaas saa Inga tlanforgalom Egerben 1926. május 1—15.-ig. Lovász Jánosné Szépasszony- völgy utcai házát és kertjét (82 négyszögöl) megvette Pók Mik­lós és neje 27 millió K.-ért, Tóth Bernát almagyari szőlőjét (298 négyszögöl) megvette Kállai Ist­ván és neje 2 millió K.-ért, Ko­vács Ferdinándné Bartakovica u. 8. sz. házát és kertjét (177 négyszögöl) megvette Bődi An­tal és neje 50 millió K.-ért, Ta­más János és neje verőszalai pincéjét megvette Druiőczki Ist­ván és neje 5 millió K.-ért, Kom- polti Béláné agárdii szőlőjét (2 hold és 235 négyszögöl) meg­vette Csathó Sándor és neje 150 millió koronáért, Pogonyi Antal és neje Kisasszony u. 8. sz. házát megvette Béta Pál és neje 18 millió K.-árt,Nagy And­rás és neje Czegiéd u. házát megvette Pálok Sándor 20 mil­lió K-ért, Ciepcsányi András afrikai szőlőjét (493 négyszögöl) megvette Csepcsányi Sándor és neje 3 millió K-ért, Szeredi Mi­hály és neje tihaméri pincehe­lyét megvette Mező Sándor és neje 1 millió 500 ezer K-ért, Csulorás Sándor és neje Ko­szorú u. pincéjét megvette Ba­rát Bernát és neje 2 millió K-ért, Erős Bertalan és társa Csifey utcai házának egynegyed részét

Next

/
Thumbnails
Contents