Egri Népújság - napilap, 1926/1

1926-05-29 / 119. szám

Ára 2000, vasárnap 3000 korona Eger, 1926. május 29. szombat XLIIi évf 119 sz Előfizetési di) postai szállítással > agg hóra «0.000 K, neggedévre 120.000 K. POLITIEÄS NÄPILÄP» Főszerkesztőt Dr. Óriás Nándor. Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefonszám: 11. kitott részeket jelképző irredenta szobrokat megkoszorúzzák. Midőn a nemzeti társadalmi egyesületek mindezeket az egész országnak hírül adják, felkérik a legkisebb községtől kezdve városainkig az orezág egész társadalmát, hogy a helyi tár­sadalmi egyesületeknek ugyané célra való tömörödése révén ha­sonló intézkedéseket tegyen, vagyis junius hő 4-én szőlalja- ijwwp»—iwws aoa nak meg d. u. 4 órakor az egész ország harangjai, másnap az istentiszteletek alkalmával min­den magyar szívből szálljon imádság az egek Urához, aki legjobban tudja,hogy a magyar nemzet a trianoni átkot nem érdemelte meg és végül junius bő 6-án tiltakozzék az ország minden városa és községe a békeparancs ellen és követelje a békeszerződések revízióját! MMi *eev9*i n»«9«w A pénzügyi tárca költségvetésének részletes tárgyalása. A hadikölcsönök valorizációja, a házadó, a forgalmi adó stb. problémái a nemzetgyűlés előtt. A legszomorubb évforduló. F. év junius hő 4 én hatodik éve lesz annak, hogy a »béke- szerződésinek elkeresztelt arc- piritó trianoni békeparancsot a magyar kormány kiküldöttje kényszerűségből aláírta. Hat ^hosszú éve pusztulunk egyaránt a Ceonkaországban, valamint a trianoni határokon túl ez átok nyűge alatt. A hivatalos Magyarország ke­zeit guzsbakötve tartja még a trianoni erőszak, de a magyar társadalom nem nézheti ölhetett kezekkel édes drága hazánk szátdaraboiásál, nemzetünk pusz­tulását, elszakított véreink ke­serves kálváriáját. A Budapesten székelő nem­zeti egyesületek egyértalmüleg elhatározták, hogy az egész or­szágot e szomorú évfordulót kö­vető vasárnapon tiltakozásra hívják fel, hogy a magyar tár­sadalom hatalmas és egyértelmű tiltakozása az egész világgal megértesse azt: e nemzet élni akar és életképességét vissza akarja nyerni, a világ igazi bé­kéjét a háború után továbbra is megrontő, bosszuvezérelt és világpusztitő békeszerződések mielőbbi revíziója utján! A magyar társadalomnak e napon az egész országban el kel! vetnie azt a magot, amely­ből elsősorban édes hazánknak, de vele együtt az egész világnak jobb jövője fakad. Budapesten junius hő 4.-én d. u. 4 órakor az összes haran­gok megszólalnak, hogy pana­szukat a magyarok Istenéhez elvigye és előzőleg május hő 30-án vasárnap az istentisztele­tek alkalmával Budapest összes felekezeteinek lelkészi kara meg­emlékezik a junius 4-iki gyá­szos évfordulőról és imádságot mond idegenbe szakadt vérein­kért. Végül junius hő 6 án d. e. 11 őrakor az összes társadalmi egyesületek hatalmas tiltakozó gyűlést tartanak a Vigadóban, melyen közéletünk illusztris kép­viselői gyújtó szónoklatokkal üzennek hadat a már-már szinte jelentkező közönynek és fásult­ságnak. A gyűlés után a Sza­badság-téren levő és az eliza­Budapest, MTI. május 27. A nemzetgyűlés mai ülését 11 őrakor Dyitotta meg Scitovszky Béla elnök. Megkezdték a pénzügyi tárca költségvetésének részletes tár­gyalását. Az egyenes adók rovatánál Kiss Menyhért a hadikölcsönök valorizációját sürgette ée azt ajánlotta, hogy vagy adja el a pénzügyi kormány az állami birtokokat, vagy vezessen be egy uj adónemet és av.val fi­zesse meg a valorizálást. Bűd pénzügyminiszter válaszá­ban kijelentette, hogy a valori­záció kérdésével kapcsolatban már tegnap kifejtette álláspont­ját. A földadók rovatánál Kabók Lajos kifogásolta, hogy a főid nem viseli azt az adót, amit vi­selnie kellene, (Nagy zaj éz el­lentmondások a kormánypárton) s ezért a földadót is progresz- sziv alapokra kell fektetni. Búd pénzügyminiszter kijelenti, hogy a föld is elég súlyos adót visel, mert a földadón kivül vi­seli a jövedelmi, a vagyonadót és mát adónemeket is. A prog­resszivitás fából vaskarika amit nem lehet megvalőiitani. A házadó rovatánál Strausz István a házadő behajtásánál tapasztalható visszásságok meg­szüntetését kéri. Farkas István kifogásolja a té­telt mert szerinte arra mutat, hogy újabb házbőr emelés ké­szül. Payer Károly azt hangoztatta, hogy a kormány a háztulajdo­nosok érdekeit védi a házbér­emelés terén. A kormány sem­mit sem tett a lakásínség meg­szüntetésére. Becsben a házadé­ból 20.000 kislakást építettek. Búd János azt válaszolja, hogy nem lehet folyton csak kritizál ni és az érdemet el nem ismer­ni. Ebben az évben a magánépít- kezeseket is beszámítva 18 mil­lió arany korona jut házépí­tésre. Megszokta már, hogy a szo­ciáldemokrata párt Bemmit sem ismer el. A kormány építkezés előfeltétele az, hogy az építke­zés terve meglegyen. A jövedelmi és vagyonadó rovatánál Kabók Lajos a létmi­nimum helyes megoldását sür­gette. A forgalmi adó rovatánál Kiss Menyhért a fázisrendszer beve­zetését kéri. Fábián Béla az adóellenőrzés hibáit kifogásolja és példákat sorol fel. Búd János rámutat arra, hogy új adórendszert nem lehet azon­nal tökéletesen kimunkálni. Azért vannak hibák és visszásságok, azonban ezek megfognak szűnni. A forgalmi adó ellenőrök közül sokat elbocsátottak és ha panasz van, azonnal fegyelmi eljárást indít és minden visszaélést meg­torol. «woiBiíSSí mSamiaiSgg (Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban ; Hiszek Magyarország feltámadásában!« A mérsékelt ellenzék támogatja a miniszterelnököt. Budapest, május 28. MTI. A mérsékelt ellenzék hajlandó Bethlen István grófot támogatni a nyugalom helyreállításának munkájában, de evvel szemben azt követeli Bethlentől, hogy mivel állása és helyzete úgy odakünn, mint benn nyilván megerősödött, ígérete értelmében teremtsen olyan légkört, amely­ből nem sarjadhatnak ki olyan­féle kártékony és felelősséggel járó események, mint amilyen a frankügy volt. — Az ellenzék általában gróf Apponyitól várta, hogy az együttes ellenzék nevé­ben az appropriáciős javaslat vitájánál felszólaljon, de Apponyi birtokára vonul vissza és ott ünnepli meg 80 ik születésnapját. A vitában nem vesz részt. — Helyette Rassay Károly lett az ellenzék szónoka. iassateaö&ixxrrí írsxxaaasiitiiim i ni m«89t mm A debreceni színház segélye. Mint Debrecenből jelentik, a debreceni Csokonai Színház tá­mogatására a város legutóbb életrevaló tervet gondolt ki, amely a mai válságos időkben előreláthatólag véglegesen leve­szi a szinház válláról a gondot. A színház ugyanis egy mozien­gedélyt kapott, amellyel a szín­ház kultúrájának fentartácához még mott is megfelelő jövede­lemhez juthat. Debrecen városa úgy látszik máskép is szivén hordozza szín­háza sorsát, mert — amint egy statisztika mutatja — a Csoko­nai Szinház a múlt évben 450 milliós segélyt, ezidei szezonban 100 milliós kamatmentes köl­csönt és 650 milliós segélyt ka­pott. Az ébredő Magyarok Egyesülete Egerben f. hő 30.-án nagy-gyű­lést rendez, mely a plakátokon hirdetett délelőtti 10 őrakor pon­tosan kezdődik meg a Szent- Ferencrendi Kultúrház udvarán. A nagy-gyűlés szónokai: dr. Benárd Ágoston, dr. Ulain Fe­renc, Budaváry László és dr. 1 Bárdos József lesznek.

Next

/
Thumbnails
Contents