Egri Népújság - napilap, 1926/1
1926-05-19 / 111. szám
Eger, 1926. május 19. szerda. XLIIL évf. 111. sz r # w Előfizetési di) postai szállítással: •BB hóra 40.000 K, neggedévre 120.000 K. POLITIKAI NAPILAP. Főszerkesztő: Dr. Óriás Nándor. Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefonszám: 11. ban mindenesetre gondolkodásra bírják az elfogulatlan szemlélőt ■ fölvetődik az a kérdés, hogy vájjon Franciaországnak miért volt hát olyan sürgős éppen ilyen formában egy uj Lengyel• ország megteremtése. Mert, ha egy állam fennállásának nyolcadik esztendejében ilyen válságok zűrzavarában vergődik, holott minden katonai és pénzügyi könnyítést megkapott egy igen jelentékeny európai nagyhatalomtól és annak szövetségesétől. Akár stratégiai, akár gazdasági szemszögből nézve a dolgot, nyujthat-e Franciaországnak politikai céljainak eléréséhez bármilyen segítséget, Franciaország megteremtette Lengyelországot, s ezzel úgy látszik Európa keletén nemcsak egy Németországot és Oroszországot egyformán izgató alakulatot hozott létre az európai béke veszélyeztetéeére, hanem magában az ország belsejében is tűzfészket létesített, amelynek felszíni külsőleges nyugalma alól könnyen felcsapnak a lángok, s könnyen lehetnek kiszámíthatatlan események okozóivá. Lengyelország tipikusan példázza azt a hibás politikát, amely a békekötések után és azoknak egyenes következményeképpen, főleg francia részről divatossá lett Európában. Ez a politika, amely földrajzi, néprajzi és gazdasági szempontok figyelembevétele nélkül, a pillanatnyi érdek kedvéért, országokat hozott létre és semmisített meg, a maga részéről a különböző európai eseményekben, a történelem szigorú igazságszolgáltatása folytán, egymásután szenvedi azokat a megrázkódtatásokat, amelyeknek végső következménye az igazságtalan békék Európájának megsemmisülése s az igazságos reviziő érvényrejutása leend. M. S. Városok, községek és a közigazgatás fontos kérdései foglalkoztatták ma a nemzetgyűlést. A lengyel események. A háború és a békekötések által feldúlt Európa szinte napnap után különös eseményekkel szolgál az ámulő világ számára. Legutóbb a franciák által újból óletrehivott Lengyelország kisebbfajta polgárháborúban zavarta el kormányát, s kényszerítette lemondásra a köztársaság elnökét. A mozgalom vezetője a lengyel hadsereg büszkesége és bálványa, Pilsudszky marsall volt, aki állítólagos provokációk után sereget vezetett a főváros ellen, azt elfoglalta, uj kormányt alakított, amelynek hadügyminisztere ő lett. A lengyel események sokkal zavarosabbak, s egyáltalán a pár esztendő óta önálló Lengyel- ország politikai viszonyai olyanok, hogy bajos elfogulatlan ítéletet alkotni az ottani eseményekről. Csak annyi bizonyos, hogy az évszázadokon át szabad és független Lengyelország éppen azok miatt a nemzeti hibák miatt jutott az orosz birodalom fennhatósága alá, amelyek szemmelláthatólag újból érvényre jutnak ezekben a legutóbbi harcokban. A lengyel temperamentum sok erényt és hibát tüntet fel. Kétségtelen, hogy a személyes bátorság, hazaszeretet, eszmékért való önfeláldozás ott ékeskednek a nemzeti erények sorában,de ezeket az erényeket nem kisebb hibák ellensúlyozzák. Lengyelország egyik fő átka, hogy nem tud egységes nemzeti eszmét találni, amely a lengyel lakosság túlnyomó többségét egy akarat pórázán egy cél felé mozgatná. Azonkívül heves temperamentumánál fogva a kis és jelentéktelen eseményeket is sokszor nagynak látja, s olyan ügyek, amelyek más higgadtabb vérmérsékletű országban jelentéktelenebb számba mennének, Lengyelországban sokszor vezetnek szomorú és végzetes eseményekhez. Az utóbbi hónapok során a lapok semmiféle olyan komolyabb mozgalomról nem adtak hirt, amely miatt ez az összeütközés Pilsudszky marsall és a jelenlegi kormány között várható lett volna. Ezek az események azonBudapest, május hó 18. MTI. A nemzetgyűlés mai ülését 3/4ll óra után nyitotta meg Scitovszky Béla elnök. Áttérnek a belügyi tárca költségvetésének részletes tárgyalására. Az első tételnél Kiss Menyhért szólal fel. Pártpolitika mentes közigazgatás megteremtését, a gyülekezési és egyesülési jog tiszteletbentartását kéri a belügyminisztertől. Rakovszky belügyminiszter megállapítja, hogy a közigazgatási hatóságok pártpolitikamentesen dolgoznak. Kivételek előfordulhatnak, de a magyar közigazgatás szorgalmasan dolgozik. Kiss Menyhért azt állította, hogy a közigazgatás a vagyonos emberek elhelyezkedési terrénuma, ő maga is jónak látná, ha a közigazgatást vagyonos emberek intéznék, de a tisztviselők jobbára szegények. Sorra cáfolja Kiss Menyhért megállapításait. A Ház a tételt változatlanul fogadja el. A törvényhatóságok és községek tételénél Szilágyi Lajos kérdi a belügyminisztert, hogy mi a célja a törvényhatóságokkal és községekkel, amelyek még a régi mandátum alapján működnek. Hibáztatja, hogy a kormány nem foglalkozik a törvényhatóságok uj szervezésével és az uj választásokat régi beosztás alapján kívánja megejteni. Rakovszky belügyminiszter válaszában kijelenti, hogy az idevonatkozó törvényjavaslat már két év óta a nemzetgyűlés előtt fekszik. Vannak a törvényhatóságoknak régen választott tagjai is, de ez nem jelenti azt, hogy azok ne volnának becsületes emberek. Az 5. és 6.-ik tételnél a közigazgatási tanfolyamok és a jegyzők gyermekeinek nevelési járuléka tételénél Kiss Menyhért kevesli a költségvetésben előirányzott összeget. Rakovszky belügyminiszter válaszában kijelenti, [hogy a köz- igazgatási tanfolyamok mindenütt kitünően működtek. Ezekben a takarékosságot kívánó időkben nem szükséges annak költségeit fölemelni. A nevelési járulékokra megjegyzi, hogy az előkészítő munkálatok már megkezdődtek. Ezután Horváth Zoltán szólal fel. Azt kívánja, hogy a városok részére bizonyos jövedelmi forrásokat teremtsenek. Sürgeti a városok beruházási munktervét. Kéri a minisztert, találjon rá módot, hogy a kölcsönöket minél előbb hasznos beruházásokra fordítsák. Búd János pénzügyminiszter engedőimet kér, hogy a felszólalásra ő válaszoljon. Azok a városok, amelyek helye sen jártak el, semmi nehézségre nem találtak. A városok egy kis része azonban nem dolgozott ki részletes programmot, vagy eltért az eredeti programmtól és ez okozott nehézségeket. Sürgős feladat, hogy az egész vonalon megindítsák a munkákat. Azokban a városokban, ahol megkezdték, már jórészt be is fejezték, s ezek a városok újabb kölcsönt kérnek. Ebben az ügyben már folynak is a tárgyalások. A belügyminiszterrel együtt sürgeti a városokat a munkálatok lefolytatására. Az eljárást igyekezzenek egyszerűsíteni. Rakovszky kijelenti, hogy a minisztériumban semmiféle késedelem nem volt. j Igyekeztek a legsürgősebben elintézni az ügyeket és arra törekszenek, hogy a munkák mielőbb meginduljanak. — Ezután a rovatot változatlanul elfogadják. A csendőrségi illetményeknél Szilágyi Lajos elismeréssel szól a csendőrség munkájáról és kéri az illetmények fokozatos emelését.! Kifogásolj a, hogy az öreg kitüntetéses csendőrökkel futő- gyakorlatokat végeztetnek. Ez az^ egészségre és tekintélyre is káros. Rakovszky belügyminiszter elismeréssel nyilatkozik a csendőrökről. Kijelenti, hogy amit Szilágyi szóvá tett, az csak átmeneti dolog és az újoncoknál volt rá szükség. Intézkedik annak megváltoztatása iránt. A rendőrségi tételnél Kiss Menyhért kifogásolja a rendőrtisztikar nagy számát. Apasztást kér e téren. Rakovszky belügyminiszter ki-
