Egri Népújság - napilap, 1926/1
1926-05-18 / 110. szám
Ára 2000, vasárnap 3000 korona Eger, 1926. május 18. kedd. XLIIl évf. 110. sz Előfizetési dí) postai szállítással i •gg hóra 40.000 E, negyedévre 120.000 E. POLITIKUI NÄPILÄP. Főszerkesztő: Dr. óriás Nándor. Szerkesztőség: Eger, Licenm. Kiadóhivatal: Líceumi ngomda. Telefonszám: 11. a világ szemébe port hintve, leplezzék a saját hadikészenlétüket. Ilyen jogcim az a hamis vád, mintha Magyarország titokban fegyvert szorongatna a kezében. Ha akad magyar politikai párt, amelyiknek szónoka az ország házában megerősíti ezt a rosszindulatú külföldi gyanúsítást, az nyílt hazaárulást követ el. — A szociáldemokraták ezt a de- nunciáns szerepet tervszerűen vezetik, s minden alkalmat megragadnak, hogy csúnya hazaárulásukat elkövessék. S. U. A belügyi tárca költségvetését tárgyalja a nemzetgyűlés. A személyi kiadások 20 millió pengővel magasabbak a múlt évinél. nyegesebb emelkedés a személyi kiadások tételénél tapasztalható, amely 20.616,879 pengővel több mint a tavalyi. Megállapítja azonban, hogy a jórészt kényszerű emelkedésekkel szemben minden tételnél mutatkozik az a törekvés, hogy a tárca kiadásait csökkentsék. — A beruházásokra előirányzott összeget a mátészalkai székház építésére, valamint csendőréi rendőr laktanyák építésére és vételére fordítják. A beruházások keresztülvitele fontos hivatali érdekekből elkerülhetetlen. Felhívja a figyelmet szókra a tarthatatlan állapotokra, amelyek a rendőkapilánysági hivatalok elhelyezése tekintetében úgy a fővárosban, mint a vidéken tapasztalhatók. «■nimm« im ■mnwiiiaiirmamiiimi Egészséges nemzedék nevelése ellen rohamoztak legutóbb a szociáldemokraták a nemzetgyűlésen. Hozzá vagyunk szokva ahhoz, hogy a szociáldemokraták a legszebb nemzeti érzést és akarást is megtépázzák, de hogy ezt a gyöngédebb női kezekkel végezzék el ismételten, az már felháborító. Régi módszerük, hogy a parlament egyetlen nőképviselője szájába adják azokat a hazafiatlan kirohanásaikat, amelyek, ha férfi ajkát hagynák el, a nemzeti érzésű képviselők megtalálnák a módját annak, hogy torkára forasszák a szót, de a lovagiasság mindig bizonyos feszélyezettséget támaszt. Legutóbb a kultusztárca költségvetésének tárgyalásakor a levente-intézmény ellen rohant ki Kéthly Anna, olyan vádakat emelvén, amelyek egyenlők a hazaárulással. Tagadjuk, hogy joga volna a szociáldemokrata pártnak arra, hogy szoknyába öltözködve a denunciálás szerepére vállalkozhasson. Arról van ugyanis sző, hogy Kéthly Anna nem kisebb vádat emelt a levente- intézmény ellen, minthogy azokban nem sportra, hanem háborúra nevelik az ifjúságot. Az ilyen haszontalan kijelentéseknek idehaza gyenge visszhangjuk van, egyedül a nemzeti érzést tapossák meg, de annál súlyosabb következményekkel járnak reánk nézve a külföld előtt, ahol az ilyen defetista blöfföknek bizonyos körök előszeretettel adnak hitelt. Ezeken a területeken amúgy is sokkal több gyanút táplálnak Magyarország hadikészülődései felöl, semmint azoknak egy szemernyi alapjuk ie volna. A minket környező, újonnan alakult államok azzal az indokolással tartanak fegyverben óriási hadseregeket, hogy Magyarország, szerintük, állandóan háborúra készülődik. Mi lépten- nyomon hirdetjük és tanúbizonyságát adjuk tetteinkben és szándékainkban, hogy ez a beállítás nem igaz, de azok az államok, amelyeknek érdekükben áll a horribilis költséggel felállított hadsereg fenntartása, csupán jogcímeket keresnek arra, hogy Dagadó kebellel és nagy megelégedéssel olvassuk nap-nap után kulturális színvonalunk emelkedését. A régmúlt idők bűnös mulasztásait szinte órák alatt igyekezett pótolni a cton- kaország agilis, fáradságot nem ismerő kultuszminisztere. A menekült egyetemek életképességükben megalapozva a vidék decentralizált kulturgőcpontjaivá váltak ; középiskoláink a nagy nyugati országok iskoláinak mintájára átszervezve igyekeznek európai műveltségű közép- osztályt nevelni, az elhanyagolt magyar pusztákon százszámra emelkednek a kedves, tornácos kis iskolák, a külföld fővárosaiban tudományos intézetek hirdetik a magyar tudás és művészet nagyságát, régi intézményeink az állami támogatás által megerősödve ujult energiával szolgálják egyetlen megmaradt és el nem rabolható kincsünket, a műveltségűnket. Mi egriek is jogos büszkeséggel állapítjuk meg mindezeket, holott mihozzánk eddig még nem igen ért el a kultuszminiszter jótékony, s bőven adakozó keze. Pedig Eger is rászorulna egy kis támogatásra. Hogy csak egy pár apró panaszt említsünk, az ősrégi jog- akadémiánk a kultuszminisztertől halálraítélten egyedül csak az érsekfőpásztor és a főkáptalan áldozatkészségének köszönheti, hogy hivatása magaslatán állva meg tud felelni céljainak. A nagy hézagot pótló fiú felsőkereskedelmi iskolánk nélkülözi az állam részéről a megfelelő támogatást. Egyik másik külvárosban, pl. a Szálában, múlhatatlanul szükséges uj elemi iskolák építése. A legégetőbb szükséglet azonban az állami polgári iskolának megfelelő elhelyezése. Az állami fiú- és leánypolgári iskolánk évszázadokkal ezelőtt vendéglőnek épült, majd törvényszék, később pedig zenede [céljait szolgálta. Néha-néha átalakították, amikor egy új intézmény talált benne otthont, de ezek az átalakítások nem tudták megszüntetni az iskola régi vendéglői jellegét. A hosszú évtizedek alatt felszívódott nedvesség a földszinti termekben ember- magasságot ért el. Ha nedves a tél, lassan folydogáló vizerecs- kék csillognak az ósdi, becsületes bolthajtásokon. Ezekben a dohos, egésségtelen helyiségekben 280 apró kis diák szívja magába teli tüdővel a tuberkulózis baktériumait. Emelkedik is a tüdőcsucihuru- toiok és a tüdőmegbetegedések száma állandóan és ijesztően. Igaz ugyan, hogy ezt az iskolát inkább a szegénysorsu szülők gyermekei látogatják, akik otthon sem élnek a legjobb egészségi viszonyok között, de azért a megbetegedések nagy százaléka mégis csak az egészségtelen iskola rovására irandő, mert naponta öt őrahosszat kell a tanulóknak fiatal szervezetüket rombolniok benne. A veszedelmet csak fokozza az intézet túlzsúfoltsága. A kb. 180 férőhelyes iskolában ma 100-zal több gyermek szorong és tesz minden tantermet a fertőző betegségek melegágyává. A súlyos egésségügyi lehetetlenség mellett nagyon fontos pedagógiai okok is követelik, hogy a kultuszminiszter rátekintsen erre a szépen fejlődő, de fejlődésében sokszor elháríthatatlan akadályokkal küzködő iskolánkra. A polgári iskolák, mint a jövendő gyakorlati pályák iskolái Budapest, május hó 17. MTI. A nemzetgyűlés mai ülését órakor nyitotta meg Scitovszky Béla elnök. Kegyeletes szavakkal parentálja el a Balatonfü- reden elhunyt Lipták Pál volt nemzetgyűlési képviselőt. Javasolja, bogy emlékét a Ház jegyzőkönyvben örökítse meg és erről az özvegyet értesítse. A javaslathoz a nemzetgyűlés hozzájárult. Ezután harmadszori olvasásban elfogadták az Ausztriával 1926. évi április 9-én kötött kereskedelmi pőtegyezmóny becikkelyezéséről szőlő törvény- javaslatot, majd áttértek a belügyi tárca költségvetésének tárgyalására. Platthy György előadó számszerű adatokkal világítja meg a költségvetés egyes tételeit. LéAz egri állami polgári iskola épülete akadálya az intézet fejlődésének. Legfőbb ideje, hogy a kultuszminiszter egészséges hajlékot építsen az iskolának.
