Egri Népújság - napilap, 1926/1

1926-05-09 / 104. szám

Ára 2000, vasárnap 3000 korona Eger, 1926 május 9. vasárnap XLIIl évf 104 sz Előfizetési di) postai szállítással t egg hóra 40.000 K, neggedévre 120.000 K. asi POLITIKUS HÄPILÄP. Főszerkesztői Dr. Óriás Nándor. Szerkesztőségi Eger, Liceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefonszám: 11. A népesség megélhetésére és a város további fejlődése szem­pontjából ipari üzemek felállí­tása válik szükségessé, olyan ipari üzemeké, melyek közszük­ségleti és közkeletű termékeik­kel munkát, megélhetést, sőt jó­létet biztosítanak a lakosságnak. Eger indusztrializálásáról azon­ban más alkalommal fejtjük ki nézeteinket. (n. r.) A kormány a jövőben kölcsönökkel akarja előmozdítani az építkezést. A holnapi Eger. Ősi, történelmi dicsőség fényé­vel övezett városunk siralmas jelenéről ezúttal nem akarunk részletesebb képet nyújtani. Min­den gondolkodó egri polgár tisz­tán látja a reánk zudult bajo­kat, melyek ellen tőle telhető erővel küzd a városi magisztrá­tus. Lényegében onnan ered — az általános gazdasági élet si­vár viszonyaitól eltekintve — Egernek mai szegénysége, hogy régi, világhírű borpiacunk ma néma és béna, akárcsak a halál birodalma. Eger gazdaiági éle­tének a múlt század végéig szi­lárd és biztos fundamentuma lehetett és volt a bor. Akkori­ban minden kereskedelmi szer­ződés nélkül is a világ mind a négy tája felé szállították az egri hegyek tüzes levét messzi orszá­gokba. Ekkor az egri bor neve még márka volt, fogalom volt a világpiacon ia. Da a fiíoxera után, különösen a háború előtti évek­ben s azóta, az uj szőlőfajták­nak derüre-borura engedélyezett telepítésével az előre nem létó földművelésügyi politika felvágta a régi borvidékek ütőerét. Mióta az alföldi ezerholdakon az arany­kalászok helyett a jő minőségű borral szemben szinte minden költség nélkül terem a potom- olcsó vinkő, azóta sorvad, pusz­tul egyre jobbban a hegyvidéki bortermelés. A fogyasztóközön­ség legnagyobb része nem azt nézi, bogy milyen az a bor, csak azt, hogy mi az ára. Ezért van az, hogy az egri pincék mélyén még májusban is csaknem hi­ánytalanul ott hever a multévi termés, Innen van a földműves nép munkanélkülisége, innen az ipar és kereskedelem kétségbe­ejtő haldoklása, s ezért látunk, ha végig sétálunk egy-egy egri utcán, oly sok szomorú tekintetet. Azt, hogy a bortermelés és a borpiac helyzete gyökeresen meg­változzék, azt nem igen remél­hetjük. A helyzet úgy alakul, hogy a jövőben is csak a nehéz fajborok kivitelére számíthatunk. Az a törekvésünk, hogy az egri bor a régi hírnevét a világpia­con visszaszerezzük, mindaddig meddő, mig ezerféle szölővessző ezerféle bort ad az egri hegye­ken. A nemzetközi borkereske­delemben Eger csak akkor le­het számottevő tényező, ha egy­séges irányítás mellett egyfaju és egyminőségü, jellegzetes egri bort termelnek szőlősgazdáink. Ilyenformán, anélkül, hogy szőlőkulturánk megfelelő fejlesz­tését elhanyagolnánk, tanácsos volna számolnunk azzal a gon­dolattal, hogy a holnapi Eger gazdasági életének nem lehet egyedüli bázisa a bortermelés. Budapest, május 8. MTI. A nemzetgyűlés mai ülését V* Iz­órakor nyitotta msg Szcitovszky Béla elnök. Áttértek a kereskedelmi tárca részletes tárgyalására. A 4.-ik tételnél Szilágyi Lajos szóvá teszi, hogy a múltban a magángazda­ságoktól elvont tőkét nem adták át beruházásokra. Hibáztatja, hogy a népszövetségi kölcsönből 8 millió aranykoronát felhasz­nálatlanul hagytak. A lakásépí­tést e kérdéses kölcsönök útján tartja megoldhatónak. Kéri to vábbá a kereskedelmi minisz­tert, hogy az iparosokra és kereskedőkre rótt adóterheket csökkentsek. Walkó Lsjos kereskedelmi mi­niszter reflektál Szilágyi Lajos felszólalására. London, május 8. (Wolff.) Minden vérontásért, amelyet a sztrájk idéz elő, a munkásszak­szervezetek viselik a felelősséget. A kormány által kiadott British Gasetta a következőket mondja : Nagyobb zavargás az országban seholsem fordult elő. Amint azon­ban várható volt, a helyzet egyre fenyegetőbbé válik, de tetőpontját még nem érte el. — A vasutasok és szállítómunkások szakszervezetének vezérei azt a parancsot adták ki, hogy minden lehetőt el kell követni az élelmi­szerszállítás megakadályozására. A kormány valamennyi ható­ságot utasított, hogy ezeket a zavargásokat szitő üzelmeket elnyomja és megakadályozza. A kormány elhatározta, hogy a Az adéfeleslegek tekintetében a dolog úgy áll, hogy nem le­het havonként cs&k negyedéven­ként megállapítani hogy mi ma­rad meg feleslegként. Csak a költségvetési év legvégén lehet arra következtetni, hogy mit le­het felhasználni beruházásokra. Valószínűnek tartja, hogy az év végén megállapíthatják hogy mit lehet felhasználni az adó feleslegből. A kormány arra tö­rekszik, hogy a jövőben kölcsö­nök utján mozdítsa elő az épít­kezést nem csak Budapesten, hanem a vidéki nagyobb cent­rumokban is. Az adózás tekin­tetében kijelenti hogy a kormány arra törekszik, hogy az adókat fokozatosan lefaragják. londoni speciális rendőrség lét­számát a lehető legyorsabban 50.000 főre emelik fel. Ami ma az országban folyik, nem egyéb, mint szervezett kísérlet a nép kiéheztetésére és az állam meg­döntésére. Berlin, május 8. (MTI.) A szakszervezetek határozata alap­ján Hamburgban a kikötő-mun­kások megtagadták az angol hajók szénnel való ellátását. Moszkva, május 8. (MTI) A szovjet-unió szakszervezeteinek központi tanácsa 8Z angol szak­szervezeti főtanácsnak 2 millió rubelt utalt át az angol munká­latok támogatására szánt összeg második részlete fejében. A gyűj­tést folytatják. Eger érsekének kitüntetése. Megírtuk, hogy a kormányzó dr. Szmrecsányi Lajos belső tit­kos tanácsos egri érieket a ma­gyar érdemkereBzt nagykereszt­jével tüntette ki. Ez a ma leg­nagyobb magyar kitüntetés or­szágszerte őszinte örömet kel­tett, mely a sajtóban is megnyil­vánult. A kitüntetés alkalmából egyik fővárosi lap többek kö­zött a következőket irta vozér- cikkébén: Szmrecsányi Lajos egri érsek újabb kitüntetése a nagykeresz­tet a mellére rakja annak a fő­papnak, ki Krisztus keresztjét egy egész életen át viselte vál- lain. Egy főegyházmegye min­den gondját, minden papjának munkáját, tevékenységüknek mértékét állandóan figyelte, bí­rálta, irányította. Páratlan szer­vező erővel szinte két emberöl­tőn át benne él az egri főegy­házmegye kormányzatában és agilis ereje soha el nem lankadt, sőt minél röbbét dolgozott, an­nál fiatalosabb volt az akarat­ereje, ruganyosabb szervezői munkája a energikusabb alko­tási vágya. Szmrecsányi érsek megteremtette a legkitűnőbben organizált egyházmegyét, érse­kének leikével gondolkozó lelkes lelkipásztorokat a áldozatkész papságot. Egyházukért áldozni, dolgozni kész hívőket nevelt. Példájával 5 maga járt legelői. Alkotott és áldozatokat hozott. Annyit, amennyit csak tehetett, annyit, amennyi, mint példa is, mindenkor imponáló, tiszteletre­méltó és követésre méltó példa volt. Ezért veszi őt a szeretet­nek és a tiszteletnek olyan ereje körül, mely nem tudott soha meg­maradni az egyházmegye szfi- kebb keretei között. Szmrecsányi a magyar nemzet szivében élt s minden katholikus hivő lelkében mint a nagy, klasszikus főpapok mintaképe és ragyogó példája szerepelt. Mikor klasszikus, szép feje fel-feltünt, a legnagyobb ka­tolikus nyilvánosság: az Orszá­gos Katolikus Nagygyűlésen, a katolikus hívek meleg szeretető és együttérző lelke mindenkor hangos örömujjongásban tört ki. A klasszikus főpap, a nagy űr, a mecénás, a nagy szervező erő s a híveit és papjait határtala­nul szerető nagy lelkipásztor képe jelent meg a katolikus hí­vők összességének ezen a min­den esztendőben oly nagyarányú seregszemléjén. Szmrecsányi mostani kitünte­tése a világi hatalom elismerő megnyilvánulása. Bizonyos, hogy sohasem kereste ezt a kitünte­tést, sőt nagyon sokszor, ha a A frankügy főtárgyalásának második napja. személyek akciójának megaka­dályozására. Egyébként hamis frankot még a mai napig sem látott. Vállalja a reá eső fele­lősséget. A Térképészeti Intézet gépeit nem használták a hami­sításnál. A pénznyomő gépeket Windiicbgraetz herceg pénzén vásárolták. Ezután Gerő kihall­gatása következett. Budapest, május 8. A frankügy folytatólagos fő- tárgy&lását ma délelőtt három­negyed 10 órakor nyitotta meg Töreky elnök. Ma Kurtz Sándort hallgatták ki elsőnek. Elmon­dotta, hogy őt 1924 őszén Haits Lajos vezértanácsnok avatta be az ügybe, ügy érezte, hogy nincs joga ilyen hazafias és kiváló ri&A*MttAefiSMK < nfiitii -Iititinn líMHISm ~ IT n Tovább folyik a világ legnagyobb sztrájkja. Az orosz szovjet pénzzel segíti a sztrájkolókat. A német mukások nem raknak szenet az angol hajókra.

Next

/
Thumbnails
Contents