Egri Népújság - napilap, 1926/1

1926-05-06 / 101. szám

Ára 2000, vasárnap 3000 korona. Eger, 1926 május 6. csütörtök XLIIL évf 101 sz. « Előfizetési dij postai sz&WtAssal: •gg bóra 40.000 E, neggedévre 120.000 K. POLITIKAI NAPILAP. Főszerkesztői Dr. Óriás Nándor. Szerkesztőségi Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefonszám: 11. ■éget okozna nemsokára, amely alatt a legrendezettebb háztar­tás is összeroppana. A helyes út itt minél több köz­hivatali funkció fizetéses jelle­gének megszüntetése, mert anél­kül a köztisztségek nem annyira a tekintélytisztelet forrásaivá, mint inkább üzleti lehetőségek focusaivá válnak. (p. e.) Wolff Károly nagy beszéde az igazságügyi reformokról. A kereskedelmi törvény korszerű újításait és a sajtó megrendszabályozását sürgeti. — Eckhardt Tibor sajtójavaslata. Ä demokrácia a népek bálványa és a nép ve­zetőinek fejőstehene, amely nem is nehány oldalon tejel azon szolgálatok megfizetésért, me­lyekért ezelőtt fizetés nem járt. A választási rendszer maga oly régi, mint a városi élet ma­ga, de a régi, szigorúbb erköl­csi felfogás mellett, a választók bizalma diszt és méltóságot köl­csönzött a megválasztottnak, de nem jelentett apró vagy nagy pénzre váltható anyagi előnyöket. A kapitalizmus kifejlődésével párhuzamosan fejlődtek éB na­gyobbodtak a demokrácia, a népuralom ciméu az államhata­lommal szemben támasztott kö­vetelések. A választójognak olyan beál­lítása, mintha abban nem az ál­lamérdek szerint volnának az államtagok részesítendő^ hanem mintha a választójog a állampol­gárságból folyó elidegeníthetet­len jog volna, vezetett arra az újabban annyira elterjedt felfo­gásra, mintha az aktiv választói jog, inkább jogosultság, mint kötelezettség volna. A passzív választói jog, vagyis a választhatóság, a régi városi életben nem annyira szabály­rendeletekkel, mint inkább szo­kásjogi utón volt rendezve. A megválasztott tisztségét meg­tiszteltetésnek tekintette, melyért áldozatokat kellett hozni hiva- taloskodása egész folyamán. Ma­napság a tisztségek hasznothajtő jellege lépett előtérbe, ■ azért folyik a nagy tülekedés a kép­viselői mandátumokért. A főváros szociáldemokrata tör­vényhatósági bizottsági tagjai gondoltak egy merészet és nagyot és a szakszervezetek pénzéből szavaztattak meg maguknak je­lenléti dijakat a fővárosi köz­gyűlésen és bizottsági üléseken való megjelenésükért. Amikor a dolog kiderült, a fővárosra akar­ták ezen jelenléti dijak fizetését hárítani, amire pedig a fővárosi törvény nem szolgáltat semmi­nemű jogalapot. Ha ezen az utón indulnának el törvényhatóságaink, olyan lej­tőre kerülnének, amelyen nincs megállás. A közigazgatás, illető­leg a helyi önkormányzat és or­szágos törvényhozás olyan költ­Budapest, MTI. május 5. A nemzetgyűlés mai ülését 1/2ll órakor nyitotta meg Szcitovszky Béla elnök. Napirend szerint folytatják az igazságügyi tárca költségve­tésének folytatólagos vitáját. Az első szónok Saly Endre, aki az emigráció kérdésével kap­csolatban azt mondotta, hogy egyoldalúan működik a bíróság akkor, amikor egyes bűnösök szabadon járnak, másokat pe­dig ártatlanul elitéinek anélkül, hogy az Ítéletet revízió alá vet­ték volna. Majd a kormányzó- sértés miatt elítéltek nagy szá­mát panaszolja és azt állítja, hogy a kormányzó-sértés fogal­mát túlzott szigorúsággal álla­pítják meg. Végül hosszasan bírálja a miniszterelnök tegnapi kijelentéseit a lapbetiitásról. A költségvetést nem fogadja el. Ezután Wolff Károly szólal fel. Rámutat arra, hogy az igazságszolgáltatás általános módosításáról nem lehet szó, és bizonyos reformokra tényleg szükség van, tekintetbe véve azokat a ta­nulságokat, amelyek a forradal­makkal és gazdasági váltságok- kal kapcsolatban jelentkeztek. A kereskedelmi törvény ideá­lis elméleti és jogi felfogás alap­ján készült. Nem számol egy esetleges forradalom és gazda­sági válság következményeivel, a csalások, fondorlatok, vissza­élések új és új formáinak egész komplexumával, amelyek a vál­ság idején felszínre kerültek. A mai kereskedelmi törvény mellett a bíró sokszor képtelen a leg­kártékonyabb deliktumokat kel­lőképen sújtani. Tudomása van arról, hogy a minisztériumban készül a keres­kedelmi törvény novellája. Ennek életbeléptetését sürgős­nek látja, mert meg kell szün­tetni a jelenlegi helyzetet, külö­nösen a kereskedelmi társasá­gok, konzorciumok és részvény­társaságok kérdésében. A részvényesek jelenleg telje­sen védtelenek a részvénytár­saságok szemérmetlen önzésé­vel szemben. A külföldi kereskedelmi tör­vény sokkal drákőibb a keres­kedelmi élet bűnöseihez, mint a magyar kereskedelmi törvény­könyv. Ugyanez a helyzet a ma­gyar sajtójog szempontjából is, pedig Magyarországnak nehe­zebb a helyzete. Sürgeti, hogy a sajtó munkásainak működését előtanulmányokhoz és képesíté­sekhez kell kötni. Erélyesen állást foglal a bírói kart ért támadások ellen, ame­lyek a bíróságot elfogultsággal vádolták. A magyar bíróságot nem lehet utasítani, mert az abszolút függetlenség jegyé­ben él a legkisebb járásbiró is. Nagy veszedelem az, ha a po­litika kikezdi a bírói független­séget. Briandnak a nemzetközi bíróságra tett célzásával kapcso­latban kijelenti, hogy az igaz­ságügyi szuverénitás az, amely ezen felül áll. A magyar bíró­ságnak tiltakoznia kell az ellen, hogy a külföldi állam kétségbe- vonja azt. Áttér a bírák anyagi helyzetére. Hangoztatja, hogy a bírói státus rendezése alkalmával az igazságügymiuiszter mindent megtett a bírák fontos érdekei­nek érvényesítésére. Beszéde vé­gén arra kérte a nemzetgyűlést, hogy a magyar igazságügyet személyeskedés nélkül kezeljék. A költségvetést elfogadja. (Nagy taps). Fábián Béla kijelenti, hogy Wolff Károllyal egy pontban egyetért, elsősorban abban, amely a birák anyagi helyzetére vo­natkozik. Egyetért abban is, hogy a birák ne politizáljanak. Wolff Károly is politizál. Wolff Károly: De (nem bírás­kodom. Fábián: Wolff Károlynak le kell mondania a birák és ügyé­szek egyesületének elnöki tiszt­jéről. Állítja, hogy sok bíró és ügyész tagja az ébredők egye­sületének. A költségvetést nem fogadja el. A következő felszólaló Erödi- Harrach Tihamér: Foglalkozik az ügyvédek nehéz helyzetével. A költségvetést elfogadja. Azután Echardt Tibor szólal fel: Tegnapi felszólalásával kap­csolatban a következő határo­zati javaslatot terjeszti elő: Mondja ki a nemzetgyűlés, hogy a sajtóban elharapózó erkölcsi viták,[szenzáció haj- kaszások meggátlását szük­ségesnek tartja. Ezért fel­kéri az igazságügy minisz­tert, hogy terjesszen haladék­talanul javaslatot a nem­zetgyűlés elé, amely szerint a rendőrség és bíróság elé tartozó ügyek a sajtóban kizárólag az utolsó lapon közöltessenek és legfeljebb egy sor terjedelmük legyen. Aki ez ellen vét, vétséget követ el, és pénzbüntetésre ítélhető. Ezután az emigráció likvidá­lásának kérdésével [foglalkozott. Hajlandó Széchenyinek azt a mondását magáévá tenni, hogy olyan kevesen vagyunk magya­rok, hogy még az apagyilkos- nak is meg kell bocsátani. Meg kell bocsátanunk, de csak a ma­gyar embereknek, de nem a galiciánereknek, akik átvándo­rolva ezen az országon, pusz­tulást, romlást hagytak maguk után. A költségvetést nem fo­gadja el. Az alispán Tiszanánán. Okolicsá- nyi Imre, Hevesvármegye al­ispánja, dr. Lukács Gyula vár­megyei másodfőjegyző és Tóbiás József műszaki tanácsos kísére­tében autón Tiszanánára utazott az ottani útépítés megtekintésére és az Eger-patak hídjának át­vételére.

Next

/
Thumbnails
Contents