Egri Népújság - napilap, 1926/1
1926-05-06 / 101. szám
Ára 2000, vasárnap 3000 korona. Eger, 1926 május 6. csütörtök XLIIL évf 101 sz. « Előfizetési dij postai sz&WtAssal: •gg bóra 40.000 E, neggedévre 120.000 K. POLITIKAI NAPILAP. Főszerkesztői Dr. Óriás Nándor. Szerkesztőségi Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefonszám: 11. ■éget okozna nemsokára, amely alatt a legrendezettebb háztartás is összeroppana. A helyes út itt minél több közhivatali funkció fizetéses jellegének megszüntetése, mert anélkül a köztisztségek nem annyira a tekintélytisztelet forrásaivá, mint inkább üzleti lehetőségek focusaivá válnak. (p. e.) Wolff Károly nagy beszéde az igazságügyi reformokról. A kereskedelmi törvény korszerű újításait és a sajtó megrendszabályozását sürgeti. — Eckhardt Tibor sajtójavaslata. Ä demokrácia a népek bálványa és a nép vezetőinek fejőstehene, amely nem is nehány oldalon tejel azon szolgálatok megfizetésért, melyekért ezelőtt fizetés nem járt. A választási rendszer maga oly régi, mint a városi élet maga, de a régi, szigorúbb erkölcsi felfogás mellett, a választók bizalma diszt és méltóságot kölcsönzött a megválasztottnak, de nem jelentett apró vagy nagy pénzre váltható anyagi előnyöket. A kapitalizmus kifejlődésével párhuzamosan fejlődtek éB nagyobbodtak a demokrácia, a népuralom ciméu az államhatalommal szemben támasztott követelések. A választójognak olyan beállítása, mintha abban nem az államérdek szerint volnának az államtagok részesítendő^ hanem mintha a választójog a állampolgárságból folyó elidegeníthetetlen jog volna, vezetett arra az újabban annyira elterjedt felfogásra, mintha az aktiv választói jog, inkább jogosultság, mint kötelezettség volna. A passzív választói jog, vagyis a választhatóság, a régi városi életben nem annyira szabályrendeletekkel, mint inkább szokásjogi utón volt rendezve. A megválasztott tisztségét megtiszteltetésnek tekintette, melyért áldozatokat kellett hozni hiva- taloskodása egész folyamán. Manapság a tisztségek hasznothajtő jellege lépett előtérbe, ■ azért folyik a nagy tülekedés a képviselői mandátumokért. A főváros szociáldemokrata törvényhatósági bizottsági tagjai gondoltak egy merészet és nagyot és a szakszervezetek pénzéből szavaztattak meg maguknak jelenléti dijakat a fővárosi közgyűlésen és bizottsági üléseken való megjelenésükért. Amikor a dolog kiderült, a fővárosra akarták ezen jelenléti dijak fizetését hárítani, amire pedig a fővárosi törvény nem szolgáltat semminemű jogalapot. Ha ezen az utón indulnának el törvényhatóságaink, olyan lejtőre kerülnének, amelyen nincs megállás. A közigazgatás, illetőleg a helyi önkormányzat és országos törvényhozás olyan költBudapest, MTI. május 5. A nemzetgyűlés mai ülését 1/2ll órakor nyitotta meg Szcitovszky Béla elnök. Napirend szerint folytatják az igazságügyi tárca költségvetésének folytatólagos vitáját. Az első szónok Saly Endre, aki az emigráció kérdésével kapcsolatban azt mondotta, hogy egyoldalúan működik a bíróság akkor, amikor egyes bűnösök szabadon járnak, másokat pedig ártatlanul elitéinek anélkül, hogy az Ítéletet revízió alá vették volna. Majd a kormányzó- sértés miatt elítéltek nagy számát panaszolja és azt állítja, hogy a kormányzó-sértés fogalmát túlzott szigorúsággal állapítják meg. Végül hosszasan bírálja a miniszterelnök tegnapi kijelentéseit a lapbetiitásról. A költségvetést nem fogadja el. Ezután Wolff Károly szólal fel. Rámutat arra, hogy az igazságszolgáltatás általános módosításáról nem lehet szó, és bizonyos reformokra tényleg szükség van, tekintetbe véve azokat a tanulságokat, amelyek a forradalmakkal és gazdasági váltságok- kal kapcsolatban jelentkeztek. A kereskedelmi törvény ideális elméleti és jogi felfogás alapján készült. Nem számol egy esetleges forradalom és gazdasági válság következményeivel, a csalások, fondorlatok, visszaélések új és új formáinak egész komplexumával, amelyek a válság idején felszínre kerültek. A mai kereskedelmi törvény mellett a bíró sokszor képtelen a legkártékonyabb deliktumokat kellőképen sújtani. Tudomása van arról, hogy a minisztériumban készül a kereskedelmi törvény novellája. Ennek életbeléptetését sürgősnek látja, mert meg kell szüntetni a jelenlegi helyzetet, különösen a kereskedelmi társaságok, konzorciumok és részvénytársaságok kérdésében. A részvényesek jelenleg teljesen védtelenek a részvénytársaságok szemérmetlen önzésével szemben. A külföldi kereskedelmi törvény sokkal drákőibb a kereskedelmi élet bűnöseihez, mint a magyar kereskedelmi törvénykönyv. Ugyanez a helyzet a magyar sajtójog szempontjából is, pedig Magyarországnak nehezebb a helyzete. Sürgeti, hogy a sajtó munkásainak működését előtanulmányokhoz és képesítésekhez kell kötni. Erélyesen állást foglal a bírói kart ért támadások ellen, amelyek a bíróságot elfogultsággal vádolták. A magyar bíróságot nem lehet utasítani, mert az abszolút függetlenség jegyében él a legkisebb járásbiró is. Nagy veszedelem az, ha a politika kikezdi a bírói függetlenséget. Briandnak a nemzetközi bíróságra tett célzásával kapcsolatban kijelenti, hogy az igazságügyi szuverénitás az, amely ezen felül áll. A magyar bíróságnak tiltakoznia kell az ellen, hogy a külföldi állam kétségbe- vonja azt. Áttér a bírák anyagi helyzetére. Hangoztatja, hogy a bírói státus rendezése alkalmával az igazságügymiuiszter mindent megtett a bírák fontos érdekeinek érvényesítésére. Beszéde végén arra kérte a nemzetgyűlést, hogy a magyar igazságügyet személyeskedés nélkül kezeljék. A költségvetést elfogadja. (Nagy taps). Fábián Béla kijelenti, hogy Wolff Károllyal egy pontban egyetért, elsősorban abban, amely a birák anyagi helyzetére vonatkozik. Egyetért abban is, hogy a birák ne politizáljanak. Wolff Károly is politizál. Wolff Károly: De (nem bíráskodom. Fábián: Wolff Károlynak le kell mondania a birák és ügyészek egyesületének elnöki tisztjéről. Állítja, hogy sok bíró és ügyész tagja az ébredők egyesületének. A költségvetést nem fogadja el. A következő felszólaló Erödi- Harrach Tihamér: Foglalkozik az ügyvédek nehéz helyzetével. A költségvetést elfogadja. Azután Echardt Tibor szólal fel: Tegnapi felszólalásával kapcsolatban a következő határozati javaslatot terjeszti elő: Mondja ki a nemzetgyűlés, hogy a sajtóban elharapózó erkölcsi viták,[szenzáció haj- kaszások meggátlását szükségesnek tartja. Ezért felkéri az igazságügy minisztert, hogy terjesszen haladéktalanul javaslatot a nemzetgyűlés elé, amely szerint a rendőrség és bíróság elé tartozó ügyek a sajtóban kizárólag az utolsó lapon közöltessenek és legfeljebb egy sor terjedelmük legyen. Aki ez ellen vét, vétséget követ el, és pénzbüntetésre ítélhető. Ezután az emigráció likvidálásának kérdésével [foglalkozott. Hajlandó Széchenyinek azt a mondását magáévá tenni, hogy olyan kevesen vagyunk magyarok, hogy még az apagyilkos- nak is meg kell bocsátani. Meg kell bocsátanunk, de csak a magyar embereknek, de nem a galiciánereknek, akik átvándorolva ezen az országon, pusztulást, romlást hagytak maguk után. A költségvetést nem fogadja el. Az alispán Tiszanánán. Okolicsá- nyi Imre, Hevesvármegye alispánja, dr. Lukács Gyula vármegyei másodfőjegyző és Tóbiás József műszaki tanácsos kíséretében autón Tiszanánára utazott az ottani útépítés megtekintésére és az Eger-patak hídjának átvételére.
