Egri Népújság - napilap, 1926/1
1926-05-05 / 100. szám
Előfizetési di) postai szállítással: j POLITIKUS HÄPILÄP. •0B hóra «0.000 K, neggedévre 120.000 K. fi Főszerkesztő: Dr. Óriás Nándor. Szerkesztőség: Eger, Licenm. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefonszám: 11. Csodálatos, hogy azoknál találjuk a legkevesebb lelkiismeretességet, a nép érdekeivel való igaz törődést, akik leghevesebben és leg- lármásabban szoktak arra hivatkozni, hogy ők jogosultak egyedül a nép képviseletére, s ők tudják csak igazán mit akar a nép és ők ennek az akaratnak hivatott szószólói. A királyok nem hivatkoztak a népérdekre, de annál lelkiismeretesebben tartották azt szem előtt. Egy pár könnyebb fajsúlyú uralkodótól eltekintve egész életük munkában telt el, hajnaltól estig. I. Ferencz József példás és munkás életére nem kell külön hivatkozni. A politikai optimisták sokáig azt hitték, hogy a választás intézménye, a törvényhozásnak függővé tétele a népakarattól az a gyógyszer, mely megakadályozza a törvénytelenségeket, talpraállítja a polgári szabadságot és fellendíti a nemzeti gazdaságot és jólétet. A demokrácia immár ötven éve mindenütt bevonult, mint vezérelv az állami ügyek intézésénél követett politikai felfogások közé. Demokráciáról szaval a miniszter, a népképviselő, a hentes-segéd és a sarki hordár, a demokrácia van mindenki ajkán. Mindenkinek van belőle haszna, aki vele ta- karődzik, csak magának a népnek nem, akinek az érdekében a demokráciát kitalálták. A demokrácia ép oly politikai intézmény, mint a többi: az arisztokrácia, a monarchia, a respublika, melynek tartalmát és használhatóságát főleg azok adják meg, akik ezen intézmény képviseletére hivatva vannak. A demokrácia tulajdonképen csak arra jő, hogy minden 3 vagy 5 évben ellehessen ejteni azokat, akik a nép haragját magukra /roníák. A demokrácia tartalmát és értékét a nép műveltsége, szorgalma és energiája adja meg, de a demokrácia maga nem boldogítja a népet. E tanulságot talán semmi sem vési jobban emlékezetünkbe, mint a fővárosi polgári és szociáldemokraták viselkedése, akik a többi között a legnagyobb ipari és kereskedelmi válság idején, mikor a munkanélküliek éhes moraja tölti be az országot, a külföldről rendelték meg a fővárosi autóbuszokat, vájjon mennyi titkos provisiő ellenében? —■ p. e. — Dr. Szmrecsányi Lajos egri érsek és báró Wlassics Gyula a magyar érdemkereszt nagykeresztesei. Eger, május 3. A Hivatalos Lap keddi száma közli, hogy Horthy Miklós, Magyarország kormányzója, a következő kéziratot intézte dr. Szmrecsányi Lajos, belső titkos tanácsos, egri érsekhez : *Kedves Szmrecsányi érsek! A magyar katholikus világ és a magyar közélet Nagyméltóságodban oly kiváló fiát tiszteli és becsüli, aki a Hazája és az Egyház iránti kötelességteljesítésnek és szeretetnek mindenkor fényes tanujelét adta.j Kimagasló érdemeiről én is megemlékezni kívánok azzal, hogy Nagyméltőságodnak a Magyar Érdemkereszt nagy- keresztjét adományozom. Amidőn ennek jelvényeit átnyújtom, a legmelegebben őhajtom, hogy az isteni gondviselés kegyelméből magasztos hivatását még nagyon soká betölthesse. Kelt Budapesten, 1926. évi április hő 27. napján. Horthy s. k. Gróf Bethlen István s. k.» Az egri érsekfőpásztor kitüntetésével egyidejűleg Wlassics Gyula bárónak, a közigazgatási bíróság elnökének is a magyar érdemkereszt nagykeresztjét adó mányozta a kormányzó. A miniszterelnökség költségvetését tárgyalta ma a Ház. Budapest, május 4. (MTI.) A nemzetgyűlés mai ülését 11 óra után nyitotta meg Szcitovszky Béla elnök. Lendvai István a legutóbbi beszédében a francia kormánynak a Ruhr-vidék megszállása alkalmából tanúsított eljárását bíráló megjegyzéseiért utólagosan rendre utasítja, mivel az ellenkezik a nemzetközi illemmel. Strausz István napirend előtt szólal fel: Kijelenti, hogy a Jegyintézet államjegy-kibociátását ellenőrző parlamenti bizottság ügyében szólal fel. Ennek a bizottságnak a törvények értelmében jelentést kell tennie munkájáról. Búd János pénzügyminiszter megnyugtatja, hogy a bizottság a törvények értelmében beterjeszti jelentését. Ezután folytatják a miniszter elnöki tárca] költségvetésének ^általános vitáját. Az első szónok Szabó Imre: Kifogásolja a rendelkezési alapra és a palotaőrség fenntartására előirányzott összeget. A palotaőrség feladatát a nemzeti hadsereg is elláthatná. Kifogásolja továbbá, hogy az állami számvevőség 1920 óta nem készített zárszámadást. A Bank-Gassaei milliókról nem tájékoztatták a közvéleményt. A sajtőalap céljaira előirányzott összeget túl magasnak tartja. Határozati javaslatban követeli, hogy a békeidőben szokásos közállapotokról szőlő jelentést a kormány a közeljövőben terjessze be, a multiakkal szemben pedig együttes jelentést kér. Ezután a sajtó politikáját bírálja. Követeli a »Népszava« utcai árusítási jogának vissza adását és tiltakozik a »Világ* betiltása ellen. Ezután Strausz István szólal fel: Hosszasan foglalkozik az udvartartás és a királyi épületek fenntartásának költségével. Hibáztatja, hogy a kormányzó katonai irodáját a honvédelmi minisztérium hatáskörébe helyezte. Az állami adósságok valorizációját nemcsak a külföldi, hanem a belföldi kötvény tulajdonosok részére is meg kellett volna csinálni. Sürgeti az állami számvevőség alkalmazottainak fizetésemelését. Esztergályos János szociáldemokrata : Sok felesleges tételt lát a miniszteri költségvetésben, amelyeket szerinte törölni kell. Törölni kell elsősorban a palota- őrséget, meg kell szüntetni a föudvarnagyi bíróságot és sokalja a kormányzó tiszteletdiját. A következő felszólaló Eckhardt Tibor. Mint volt sajtófőnök négy éven át nem beszélt sajtó- kérdésekről a Házban. A frankhamisítással kapcsolatban kénytelen erről a kérdésről beszélni. Ismerteti a sajtó forradalmi szerepét, majd rámutat azokra a nehézségekre, amelyekkel a keresztény sajtó megindult, saes easBS Kasa anai Kacsa smses Összesen harminc bérház épül fel állami kölcsönökkel. Budapest, május 4. (MTI.) A népjóléti miniszter további 14 bérház építésére adott állami hitelt. És ezen túlmenően is újabb kölcsönök engedélyezése vau tervbe véve. Az állami kölcsönökkel összesen 30 bérház épül fel. Sajnos mindez a főváros részére történik, mig a vidéki városok, mint Eger is, csak kérnek, kérnek, de nem kapnak a munkanélküliség és nyomor enyhítésére sokkal többet az ígéretnél. Pedig mindenütt várják már itt is a sokat emlegetett beruházási munkálatok megindulását. Lengyelország is szanál. «Ideiglenes* pénzt nyomatnak a deficit kiegyenlitésere. Varsóból jelentik: A seim 200 szavazattal 156 ellenében elfogadta a május és június havára előirányzott költségvetést, valamint a pénzügyminiszter szanálási törvényét. Az ideiglenes költségvetés a két hónapra 311 millió zloti, a deficit emellett 42 millió zloti-ra rúg. Ezt a deficitet «interim», azaz ideiglenes pénzjegyek nyomásával egyenlíti ki a lengyel kormány. Ezeknek az interim bankjegyeknek természetesen semmiféle fedezetük nincs.
