Egri Népújság - napilap, 1926/1
1926-05-04 / 99. szám
Előfizetési di) postai szállítással: •gg bóra 40.000 K, neggedévre 120.000 K. POLITIKAI NAPILAP. Főszerkesztő: Dr. Óriás Nándor. Szerkesztőség: Eger, Licenm. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefonszám: 11. Igaza van Marsall Ferenc képviselőnek, aki kérdezte, hogy vájjon mire taníthatta tanár korában a rábízott ifjúságot az olyan ember, aki tisztességes embereket megrágalmaz, s azt a hitet akarja kelteni a társadalomban, hogy a magyar törvényhozás háza tele van eötétlelkü és romlott erkölcsű politikusokkal. Ez a vakmerő nemzeti hitelrontás teljességgel azonos azoknak hazaellenes munkájával,akik a külföldi sajtóban keltik a bizalmatlanságot mindennel szemben, ami magyar. Sürgős és gyökeres bázsza- bályreviziő, védelmi jog-biztosítékokat teremtene a könnyelmű és hitvány rágalmak elkövetőivel szemben. Ha azt akarjuk, hogy a törvényhozásunknak ideje maradjon alkotó munkára, s a becsületről alkotott fogalmaink érvényesüljenek a törvényhozás házában is, súlyos házszabályrevi- ziőt kell követelnünk. S. U. Az egri kir. törvényszék búcsúja dr. Böhm Alajos kir. törvényszéki elnöktől. Rágalmak széruma. A nemzetgyűlésen napról-nap- ra megismétlődik az a kőrös és visszataszitő jelenség, amely egykét túlzó ellenzéki képviselő jóvoltából valóságos erkölcsi halotthamvasztóvá teszi a törvényhozás házát. Valósággal ragály már az ilyen rágalmazás, s a magyar társadalom türelme a végsőkig betelt, mivel hónapokon keresztül csak azt látja, hogy alaptalan, hazug és rosszhiszemű vádakkal előáll valaki a nemzet színe előtt, hogy meghurcoljon tisztességes embereket, sárba rántsa intakt, közéleti férfiak személyét, s ezzel megindítja a közéletben a gyanakvásnak és rágalmaknak lavináját. Alig vagyunk túl a frankügy politikai hullámain, alig könyveltük el az erkölcsi veszteség- listán azoknak a politikusoknak a nevét, akik a legvakmerőbb vádakkal léptek fel, de bizonyítani sem a parlamentben, sem a bíróság előtt nem tudtak. És most, midőn a honvédelmi miniszter a legerőlyesebb kijelentéssel mutatott rá, hogy kérlelhetetlen szigorral operáltatja ki azt a rákos fekélyt, mely az ország társadalmát megtámadta, hogy elejét vegye a balkáni züllés elhatalmasodásának, ép most dupláz rá a felelőtlenség rekordjára Kiss Menyhért könnyelmű vádemeléssel. De, amikor a nemzetgyűlés elnöke felszólítja, hogy tegye meg az összeférhetetlenségi bejelentést megvádolt képviselőtársai ellen, Kiss Menyhért zavartan mentegeti magát, hogy utána jár majd annak, hogy mi igaz az idézett újsághírből, s miután megvizsgálta a dolgokat, dönt afelett, hogy tegyen-e ösz- szeférhetetlenségi bejelentést. Ennél szomorúbb, ennél jellemzőbb magatartásra alig volt példa. A magyar parlamentárizmus- nak a sírját ássák meg azok, akik politikai életünket mérgezik. — Szérum kell sürgősen, olyan erkölcsi szérum, mely beoltja végre mindazokat, akik választóiktól törvényhozó munkára küldettek az ország fővárosába a gonosz vádaskodások ellen, amelyek rettenetes rombolást visznek végbe a társadalom szervezetében. Megható ünnepségnek volt színhelye vasárnap délelőtt az egri kir. törvényszék hatalmas esküdtszéki terme. A kir. törvényszék teljes ülés keretében vett búcsút nyugalomba vonuló elnökétől: dr. Böhm Alajos kir. kúriai bírótól. A teljes ülésen részt vettek a vármegye valamennyi járásbírósága, az egri kir. ügyészség, az ügyvédi kamara és az egri kir. közjegyző is. A jelenvoltak nagy tömege teljesen megtöltötte az impozáns méretű esküdtszéki termet. Ott láttuk Merász István gyöngyösi, terdinandy Tihamér hatvani és Hampel Endre hevesi járás- birősági elnököt, dr. Lipcsey Péter kormányfőtanácsos, kir. közjegyzőt, dr. Barchetti Károly ügyvédet, az ügyvédi Kamara h. elnökét és a vármegye jogászvilágának sok kiválóságát. Pontban 10 órakor foglalta el az elnöki széket tomboló éljenzés közepette a virágokkal díszített birői emelvényen dr. Böhm Alajos. Kíséretében voltak Hegedűs Gyula a kir. törvényszék h. elnöke, Marsó László az egri kir. járásbíróság és Kóczidn Gyula az egri kir. ügyészség pl- nöke, valamint a kir. közjegyző és az ügyvédi kamara h. elnöke. A nyugalomba vonuló elnök hosszabb beszédben, a meghatottságtól néha remegő hangon, emlékezett meg 17 évi elnöki működésének nevezetesebb mozzanatairól, kifejtette, hogy milyen irányelvek vezették őt elnöki működése alatt, s bár két ízb8n is lett volna alkalma az egri törvényszék éléről maga| sabb pozícióba távoznia, mégis, a hivatása és kartársai iránti szeretető visszatartották őt e csendes kis városban, ahol még él a lelkekben az egymás iránti tisztelet és szeretet. Volt idő — mondotta — mikor már már elvesztette bizalmát az emberekben, ilyenkor visszavonulva az élet zajától, eltemette magát a munkában, s örömmel tapasztalta, hogy a fáradhatatlan munka mindig megnyugtatta felzaklatott idegeit és visszaadta lelke el- rablott nyugalmát. Most, mikor visszatekint a lázas munkában eltöltött hosszú évekre, úgy látja, hogy a bírói hivatásnál eszményibb hivatás nincs, s ha ma pályát kellene választania, ma Is ezt választaná. Beszéde végén látható elérzé- kenyflléssel vett külön búcsút az ő derék jegyzői karától, amelyet, mint a jövő birői nemzedék virágos kertjét, mindig különösen szeretett, s amelynek boldogulását, haladását mindig aggódó figyelemmel kísérte. — Hozzájuk intézte — mint egy jóságos atya gyermekeihez — beszédének utolsó szavait is, ellátva őket jő tanácsokkal a jövő küzdelmeire, melyet, ha megfogadnak, akadálytalanűl haladhatnak az élet rögös útjain. A hallgatóság, amely, szinte könnyes szemekkel hallgatta az elnök búcsúszavait, a beszéd végeztével felállva, hosszasan éljenezte és ünnepelte a mindenki által igazán becsült és szeretett elnököt Hegedűs Gyula kir. Ítélőtáblái birő, h. elnök, a kir. törvényszék személyzete nevében igaz, mély érzésektől áthatott beszédben vett búcsút a távozó elnöktől. Beszédében mély tisztelet hangján emlékezett meg arról a nőről, kit a sors az elnök hitves- társáúl rendelt s aki lelke gazdagságával, a családi otthon iránti szeretet ápolásával, angyali jő szivével, nagy mértékben hozzájárult ahhoz, hogy az elnöki állással járő gondokat elviselhesse. Beszédét így fejezte be: «Szeretném színes szavakkal ecsetelni azokat az érzéseket, melyek molt lelkünket eltöltik.fde tudom, hogy Méltóságod egyéniségéhez közelebb állnak az egyszerű, keresetlen szavak s ezért csak egypár keresetlen, őszinte szóban veszek búcsút Méltóságodtól. Tartson meg bennünket továbbra is szeretetében úgy, mint eddig s hőn kérem az Egek Urát, adja meg Méltóságod fáradozásainak méltó jutalmát: hosszú, boldog és megelégedett életet a végzett munka után!» — A h. elnök beszéde mély hatást tett a jelenvoltakra s a beszéd végeztével felhangzó tapsvihar egyformán Bzólt a búcsúzó elnöknek és a szónoknak. Ezután még Marssó László az összes járásbíróságok, Kóczián Gyula a kir. ügyészség és dr. Lipcsey Péter a közjegyzői kar nevében vettek búcsút a távozó elnöktől. Végűi dr. Barchetti Károly az ügyvédi kar érzelmeit tolmácsolta. «Büszkék vagyunk — mondotta — hogy Méltóságodat az ügyvédi kar adta a magyar igazságszolgáltatásnak s hogy Méltóságod a birői hivatást a legnagyobb tökéletességgel tudta ellátni, abban „nagy része volt annak, hogy egyesült benne a birő ős az ügyvéd. Hosszú birői pályáján is ügyvéd volt, kinek ügyfele volt az Igazság. Ezért küzdött, fáradt lankadatlanul egész életében!* — A frappáns beszéd után dr. Böhm Alajos mégegyszer megköszönte az ünneplést s ezzel az ülés befejezést nyert, de a jelenvoltak még percekig ünnepelték dr. Böhm Alajost, aki a magyar bírónak igazi mintaképe volt.
