Egri Népújság - napilap, 1926/1
1926-05-01 / 98. szám
Ára 3000 koron», Eger, 1926. május 1. szombat. XLIIí évf 98 sz POLITIKAI NAPILAP. Főszerkesztő: Dr. óriás Nándor. Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi ngomda. Telefonszám: 11. Ünnep lenne május gyönyörű elseje, a legszebb hónap első napja, amelyen először zendülnek meg a Megváltó Szűz Anyjának zsolozsmái, hogy hálára, a női méltóság tiszteletére és lovagiasságra neveljék az emberiséget; ünnep lenne, ha egy század óta más hangok nem vegyülnének bele a templomi orcheszterbe. A megváltásért hálaszavak helyett széles tömegek káromlásokat mormolnak, a női méltóság tisztelete helyett a szabad szerelem hirdetésével lealázzák és a nyomorúság testi és erkölcsi fertőjébe viszik bele a női nemet, és a lovagiasság: a gyengék védelmének kultusza helyett az ököljog, a könyöklés, a szegények és gyengék kiuzsorázása folyik világszerte. A magasztos májusi ének futamaiba az elnyomottak nyöszörgése sír bele és az elkeseredett tömegek tompa morajlása szolgáltatja a chorushoz a baljóslatú orgonakiséretet. Május 1-én érzi a modern társadalom legkőzzelfoghatóbban hogy a kikeletnek a természetben nem felel meg az emberi élet berendezkedésében kikelet. Ehelyett sötét sejtelmek rágódnak a lelkeken. Ez ember érzi, hogy valamit elrontott magán, társadalmi és állami életében és azóta folyton nyikorog valami, hogy május elsején a nyikorgás süvítő intőjellé sűrűsödjön. A modern ember elrontotta a tőke és munka igazságos viszonyának szabályozását. írva vagyon: aki nagyon szereti életét, elveszti azt. Az ember örök célját háttérbe szorítva, földi, anyagi érdekeit helyezte előtérbe. A haszonért és keresetért feláldozott mindent. Le* szórta a keresztény tulajdon- fogalomról az összes korlátozó elemeket, amelyekkel az egyház arra intette az embert, hogy a földi javakat csak hübőrbe kaptuk Istentől, hogy emberi hivatásunknak jobban meg tudjunk felelni. A tulajdont, a vagyont a modern ember, mint korlátlan jogot fogta fel, amelynek alapján a birtokában, illetőleg tulajdonában levő jószágokkal teljesen tetszése szerint rendelkezhetik, megsemmisítheti, használatlanul hevertetheti, mások hátrányára és a közjó kárára is használhatja, kamatoztathatja a gazdasági szabadság nevében, amely nem ismer erkölcsi törvényeket, csak a minél nagyobb haszon elvéi. E pogány tulajdon-fogalom egyesült az ember önző ösztöneivel és megteremtette a modern tőkét, ezt az embertől immár függetlenné vált erőt, amely a modern társadalmakat folyton megfeszítettebb munkára, foly- -mm- m* ton zaklatottabb tempóra hajszolja, megállást, pihenést nem enged, a kiélezett verseny miatt lehetetlenné teszi azoknak is a munkásság sorsának emberibbé tételét, akik erre hajlandók lennének. Május elseje figyelmeztet minket arra, hogy a nyugodt, szép, boldog napok csak akkor virad- hatnak ránk, május elseje csak akkor lehet ismét ünnep, ha a tőkét újra Isten akaratának igájába hajtjuk. Dr. Pálosi Ervin. «UM Elnöki enuncidció az államjegyek kibocsájtását ellenőrző parlamenti bizottságról. A nemzetgyűlés mai ülése. Budapest, MTI. április 30. A nemzetgyűlés mai ülését 7tll órakor nyitotta meg Szcitovszky Béla elnök. Jelenti, hogy Ernst Sándor napirend előtti felszólalásra kapott engedélyt, ezt megelőzően azonban ő kíván enun- ciációt tenni: Strausz István nemzetgyűlési képviselő tegnapelőtti felszólalásában szóvá tette, hogy az államjegyek kibocsátásának ellenőrzésére kiküldött parlamenti bizottság mulrsztást követett el. Annak feloszlatásáról nincs tudomása és a legutolsó ülésen sem hallott erről. Azt is állította, Strausz István, hogy a házelnök kötelessége a bizottság működését figyelemmel kisérni éa felszólította a házelnökséget, hogy erről az ügyről a Házat tájékoztassa. Erre vonatkozóan kijelenti, hogy a Ház elnökének sem joga, sem kötelessége a bizottság működését figyelemmel kisérni. Ami pedig a bizottság ellenőrző hivatását illeti, ebből a szempotból Teljesítette a kötelességét, mert az erről szőlő jelentés annak idején a Budapesti Közlönyben is megjelent. Strausz István a Jegyintézet évi számadásának felülvizsgálására kiküldött bizottság működéséről is felvilágosítást kért. Erre vonatkozóan kijelenti, hogy az a bizottság nem volt parlamenti bizottság és ennek figyelemmel kisérése nem tartozik hatáskörébe. Ezután Ern8Zt Sándor szólal fel: Kijelenti, hogy a kérdéses parlamenti bizottságnak tagja volt. Kijelenti, hogy a bizottság törvényeién járt el és kötelességét teljesítette. Áttérve a költségvetés tárgyalására, az első Bzőnok Reisinger Ferenc szociáldemokrata. A költségvetést nem fogadja el. Hoyos Miksa gróf gazdasági kérdésekkel foglalkozik. A politikát röviden érinti. A rendőrség és katonaság fegyveres készenlétben áll május elsején. Budapest, április 30. MTI. A május l.-i munkásünnepre vonatkozóan a budapesti rendőrfőkapitányság nagyszabású intézkedéseket tett a csend és rend fenntartása érdekében. A szociáldemokratáknak egyetlen nagygyűlést sem engedélyeztek. A rendőrséggel karöltve a katonaságot is készenlétbe helyezték. Rómában és Milanóban szobrot emelnek Assisi Szent Ferencnek. Milánó, április 30. Assisi Szent Ferenc elhalálozásának 700-ik évfordulója alkalmával felállítják Rómában Szent Ferenc szobrát. Az olasz nemzet pedig Milanóban állíttat Szent | Ferencnek emléket. Szobrot emelnek Gárdonyi Gézának. Budapest, április 30. Az Országos Gárdonyi Géza Irodalmi Társaság tagjai közgyűlésükön indítványt terjesztettek be egy Gárdonyi-szobor felállítása érdekében. A szobor felállításának költségeit a nagynevű irő müveinek uj kiadásával és különböző gyűjtésekkel akarják megteremteni. A szobor-bizottság, amelynek elnöke József kir. herceg, már a jövő héten már megkezdi működését. Az országos szobor-bizottságnak Hevesmegyében Isaák Gyula főispán és Okolicsányi Imre alispán, Egerben pedig Trak Géza polgármester a tagjai. A Gárdonyi szobor érdekében országszerte akciót indítanak. Értesülésünk szerint a szobrot annak idején Egerber akarják felállítani. A hamis milliósok műhelye Varsóban volt. Az első klisé a moszkvai bankjegy-gyárban készült. Budapest, április 30. MTI. A hamis milliós bankjegyek ügyében a nyomozás szálai a Felvidéken keresztül Galicia határáig vezetnek. A letartóztatottak' jegyzőkönyvi vallomásából kiderült, hogy a hamis milliósok műhelye Varsóban volt, és a hamisításban részt vettek Weingaeriner bűntársai is. Az első klisé a moszkvai bankjegy- gyárban készült. Az első hamisítványokat Varsóban és Galíciában nyomták. Azok terjesztői Sátoraljaújhelyen, Olaszliszkán és Debrecenen át haladtak Budapest felé és mindenütt a hamis milliósok egész tömegét helyezték el. Megállapítást nyert, hogy a most letartóztatott Jäger szökése óta Rigában ős Varsóban is járt és ezekről a helyekről le veket írt ismerőseinek. A detektívek most Kövesdi Ferenc cin- kografust és Grün Dezső nyomdászt keresik, akik a Rimamurányi Részvények ős a hadiköl- csönkötvények hamisításában összeköttetésben állottak Wein* gartnerrel.
