Egri Népújság - napilap, 1926/1

1926-04-28 / 95. szám

2 EGRI NÉPÚJSÁG 1926. április 28 Dr. Böhm Alajos, kúriai bíró, az egri kir. törvényszék elnöke, május 1-én nyugalomba vonul. Eger, 1926. április 27. Az egri bir. törvényszék el­nöke, dr. Böhm Alajos, 17 évi elnökség után saját kérelmére f. évi május hő l-én nyugalom­ba vonul. Csaknem két évtizedes vezető állás, 30 éves bírói szolgálat és 5 évi ügyvédkedés érdemek­ben gazdag múltja áll a nyuga- lombavonuló törvényszéki elnök mögött. Dr. Kardoss Kálmán elnöksé­ge után 1909 májusában vette át az egri kir. törvényszék ve­zetését dr. Böhm Alajos és ve­zette azt egészen ez évi április végéig. A törhetetlen szorgalom, ki­váltságos tudás, határtalan jósá­gos szív, a legtisztább őszinte­séggel párosult nemes lélek, vol­tak jellemzői a nyugalomba vo­nulónak. Mint vezetőállásban lévő mél­tóság is mindig szeretettel kor­mányzott, nem a rideg hivatal­vezető volt dr. Böhm Alajos, hanem a családapa gondosságával eljáró első munkás a munkatársak között,; akinek fegyelmi szabálya min­denekelőtt az ő jóságos lelke volt. Nagy szorgalmánál, tudásánál csak szerénysége volt nagyobb, visszavonultan élt, nem kereste soha az érvényesüléB útjait, csa­ládján kivül csak hivatalának, az igazságszolgáltatásnak szen­telte minden percét. A távozó elnök kiváló tudása, rendíthetetlen szorgalma, hatal­mas munkabírása emlékoszlop­ként 'fog állni az igazságügyi palota előcsarnokában; mert Böhm Alajos dr. amilyen szel­lemben maga élt és dolgozott, ugyanolyan szellemben egy egész generációt nevelt, akik rajongó szeretetük mellett éppen eme legszentebb erények ápolásával fogják távozó elnökük emlékét örökké őrizni. A nyugalombavonuló elnök hiva­talos búcsúztatása f. évi május hó 2 án, vasárnap délelőtt a kir. törvényszék nagytermében tar­tandó teljes ülés keretében lesz az egri kir. ügyészség és a kir. közjegyző ős az ügyvédi kama­ra, mint az igazságügyi szerve­zettel szoros együtt működésben lévő hatóságok képviseltetésével. A távozó elnök életrajza : Dr. Böhm Alajos', 1860-ban született az abaujtornamegyei Mecenséf községben. Középisko­láit Egerben a ciszterciták fő­gimnáziumában, a jogot pedig az egri Líceumban, illetve a budapesti Tudományegyetemen végezte. Az ügyvédi oklevél megszerzése után 5 éven át Kassán ügyvédi gyakorlatot foly­tatott, majd 1895 ben meghívás folytán Sze/cszárdra alügyésznek neveztetett ki. Alig egy évig szolgált az akkor már kiváló hírben álló alügyész Szekszár- don, amikor 1896 ban Budapestre került alügyésznek, ahol egy óv múltán 1897-ben már ügyész lett. Mint kiváló jogászt ismerték már mindenütt dr. Böhm Alajost, amikor menekülve a szabadkő- vesség karmai közül, hova a legnagyobb erőszak ellenére sem lépett be, 1909 ben az egri kir. törvényszék elnökségét bízták reá. Öt év muilán Őfelsége kúriai bírói rangra emelte. A 35 évi kitartó szorgalmas munka után nyugalomba vágyó törvényszéki elnököt városunk, megyénk egész társadalmának osztatlan gzereíete fogja elkí­sérni azzal az óhajtással, hogy őt az Isten még soká éltesse. (1 s.) m$sm «mm ..«w Az Emericana propaganda előadása Füzesabonyban. kanélküliségi biztositál létesíté­sét, a bérredukciők rendeleti utón való megakadályozását, a munkáéi elvétel és elbocsátás meg­felelő szabályozását, a lakbér és felmondás ügyénél a munkásság igényeinek figyelembevételét ké­rik a keresztényszociálisták a kormánytól. Fekete Pál kér. szcc. titkár felszólalásában kéri a határozati javaslat elfogadását, amihez a gyűlés egyhangúlag hozzájárult. Dr. Zibolen Endre ezután azt jelentette még be, hogy a 'Nép­akarat* cimü keresztény szociá­lis hetilap első száma, május 2-án jelenik meg, amit a gyűlés helyesléssel vett tudomásul. (f p.) A román kormány áldozatok árán is kiakarbékülniaz erdélyi magyarsággal. Bukarest, április 27. (MTI.) A román kormánynak az az ál­láspontja, hogy ha áldozatok árán is, de kibéküljön az erdé­lyi magyarsággal. A paktum- tárgyalások során felmerült az a gondolat, hogy az erdélyi ma­gyar párt élére egy olyan ma­gyar politikust állítsanak, aki úgy a román, mint a magyar kormány bizalmát birja. A tár­gyaló felek Bánffy Miklós gróf mellett döntöttek, de a tárgya­lások még nem fejeződtek be. BS88G»»fiBaa«3AfSBBSt8BBt9»atSlfiUiS A nehéz súlyú pásztói csizmadia kalandos víziútja Egerben. Az egri melegvizű artézi Kútnak, melyet vízvezeték táplálására szántak városunk bölcs atyái, újabb szen­zációja van. A bővizű forrásnak, mely naponta több mint 180 ezer hektoliter melegvizet zúdít bele az Eger-paíakba, messze földről csodájára járnak az emberek. Banyik János 67 éves pásztói csizmadia szinten kiváncsi volt a csodálatos vízre. Vasárnap Egerben járván éjjel 2 óra táj­ban méla áhítattal ment az ar­tézi kúthoz és hosszasan nézte, mint bugyog föl a hatvan méter mélyról a 33 és fél Celsius fok meleg víz. Elragadtatásának még azáltal is kifejezést adott, hogy leült a vízlevezető árok pallójára, levetette cipóit és úgy élvezte a csobogó, kellemes meleg vizet. Az erős sodrú víz, vagy valami belső hajtő erő, magával ragadta a nem kevesebb, mint 110 kilő testsúlyé pásztói csizmadiát, aki egyszerre csak az Eger-patak medrébe találta magát. A három és fél méter magas, meredek patakpartról azonban az esés nem olyan egyszerű, mint pl. a moziban, különösen nem egy 110 kilós és 67 éves embernek. Banyik Sándort éjjel három órakor a piacra siető kofák össze­tört fejjel halászták ki a híd mellett, a vízesés alatt, ott, ahol az artézi víz meleg vize ja ma­gasból az Eger patakba zuhog. Minden egészséges eszmének és szervezetnek szűk lesz egy­ezer a ruhája, azaz a rendelke­zésére álló működési terület és terjeszkedni kíván. Eger meg­hódítása után az Agria corpora­te vasárnapi kirándulásával Fü­zesabony intelligens kath. társa­dalmával is meg akarta szeret­tetni a kath. főiskolai ifjúság a dúsan virágzó jövő kertjét: az Emericánát. dr. Barsy József es­peres plébános megnyitó beszé­dében szellemesen utalt arra a his­tóriai kapcsolatra, mely Eger és Abony között fennállott: 1551- ben a török Abonyból indult ki Eger megvívására, most az egri zöldsapkáe leventék Abooyt jöt­tek meghódítani. A tulajdonképpeni propagan­da előadást művészi hangúlatú és teljesítményű műsorszámok előzték meg. Hornyák Miklós jk. az Agria apródja a megjele­nítő erőnek oly fokát mutatta be szavalatában, mely komoly színpadok hagyományaiba is beilleszkedhetnék. Szabolcsi Ist­ván jh. apród saját szerzésű köl­teményeiből olvasott fel néhá­nyat: a fiatalság tüzétől eleven gondolatok nagy verselési tech­nikai készséggel párosulva, őszin­te sikert arattak. Nagy László és Weisel Ernő jh. aprődok he­gedűduettje, valamint Wanka Lajos jh. levente cigánykiséret mellett magyar tűzzel és lelke­sedéssel elénekelt irredenta da­lai méltón simultak a kedves műtor hangulatához. Az ünneyi előadást dr. Urban Gusztáv jogakadémiai tanár, az Agria delegátusa tartotta meg ezután «A magyar társadalom és az Emericana« címmel. A pmztulás szakadékénak mélysé­géből felemelkedni akaró nem­zetnek — úgymond — a saját történelmi hivatásába vetett hit­re van szüksége. Ezt a hitet ma tisztán és praktikusan átélve a magyar középosztály ápolja szi­vében. Ezt a hitet kell átönte- nünk az értelmiség felnövekvő sarjadékába : a főiskolai ifjúság­ba is. E vérátömlesztést akarja megcselekedni a Foederatio Eme­ricana, amikor Szent Imre her­ceg vezérlete alatt a kath. főis­kolai ifjúság testi és lelki épsé­gének védelmére szervezkedik s segítőtársul odaállítja az ifjú­ság mellé az öntudatos kath. idősebb tagjait: az öregurakat s a nagyasszonyokat s testvéri munkára hívja fel a magyar le­ányokat. Tekintélytiszteletre, lo- vagias érzületre, a családi érzés ápolására, komoly önképzésre, a praktikus katholicizmusra és dol­gozó hazafiasságra, a párbaj le­küzdésére, tisztességes szórako­zások alkalmazására akarja az Emericana ránevelni ifjúságát. Ez a nevelő munkája csak akkor lesz eredményes, ha mint egy test, egy lélek, az egész magyar kath. társadalom szeretetébe fo­gadja az Emericanat. Beszéde végén azt a reményét fejezte k a szónok, hogy Füzesabony és környékének intelligens kath. társadalma is örömmel fogja kö­vetni a hivó szót s a Conventus Füzesabonyiensist mielőbb meg­alakítja. A tapssal s egyéb tetszésnyil­vánítással többször megszakított előadás mély hatást tett a szép­számú hallgatóságra e máris bi­zonyosra vehető, hogy a füzes­abonyi társkonvent nemcsak hogy meg fog alakulni, de meg­értő támogatója is lesz az ősi kath. főiskola, az érseki jogaka­démia nemes törekvéseinek s a főiskolai ifjúság ügyének. Az előadást társas vacsora, majd tánc követte. A vacsora alatt dr. Barsy József esperes- plebános, dr. Dambrovszky Imre egyet. m. tanár, az Agria pri­orja, Cholnoky Márta az Agria kisasszonya és Szabó-Jilek Béla jh. apród mondottak pohárkö­szöntőt. Beszámolónk nem volna tel­jes, ha az őszinte csodálat hang­ján nem emlékeznénk meg az abonyi hölgytársadalom kedves­ségéről és áldozatkészségéről, mellyel a kultúráidét megrendez-

Next

/
Thumbnails
Contents