Egri Népújság - napilap, 1926/1

1926-04-28 / 95. szám

•• " • ‘ * ' ' " ~ <? ..

E

lőfizetési dij postai szállítással:

•gg hóra 40.000 K, neggedévre 120.000 K.

POLITIKAI NAPILAP. Főszerkesztő t Dr. Óriás Nándor.

Szerkesztőség: Eger, Licenm. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefonszám: 11.

keresztül. Nem jelent ugyan bal* jóslatot nekünk semmikép a német és orosz államok szerződése. Hiszen szerződések köttetnek és felborítják őket a történelmi változások és válságok,de egyede lévén az európai közösségnek, szereptelenül nem maradhatunk az orosz-német viszony kialakulásánál és így fel kell figyelnünk azokra a jelenségekre, amelyeket majd ezt a szerződés a többi európai állam részéről

kivált. Minden esetre azonban erőteljes figyelmeztető jel a két állam közeledése egymáshoz úgy a locarnoi gondolat szempontjából, mint a népszövetségi alkotmány sorsát illetően. A kérdés ott dől el, hogy Németország miként viselkedhetik majd, ha a Népszövetségnek egy szovjetellenes akciója keletkeznék s ha Németország akkor már benn ül a népszövetségi tanácsban.

S. U.

Kaller István parlamenti beszéde a pápa és a katholikus papság szerepéről a világháborúban.

Válasz a nemzetközi szociáldemokrata Várnai Dániel tegnapi

felszólalására.

Németek és oroszok.

A német-orosz szerződést aláírták és néhány napon belül nyilvánosságra kerül az a négy szakasz, amelyből megtudja Európa, hogy a rapallői szerződősen túlmenőleg milyen kölcsönös kötelezettséget vállalt a két állam egymással szemben. A tárgyalások menetét s a szerződés megkötésének hírét a locarnói egyezménybe bocsájtkozott hatalmak érthető idegességgel fogadják. De az is kétségtelen, hogy ama népszövetségi kudarc után, mely bonyodalmakat támasztott Németországnak a népszövetség tanácstagjai közé való felvétele tekintetében, szinte lélektani következmény, hogy a német birodalom dokumentálni óhajtotta azt, ami nemcsupán súlyos külpolitikai tromf, hanem rideg tényállás, hogy Németország nincs és nem lehet izolálva s hogy a világhatalmi egyensúly Németország számbavétele nélkül, a német erő és német akarat komoly számbavétele nélkül soha helyre nem áll. Pillanatnyilag azonban a helyzet az, hogy a német-orosz szerződés gazdasági vonatkozású és politikai alászinezése alig van. Németországra vonatkozólag az orosz belső berendezkedés és államforma miatt kétes értékú a szovjettel kötött barátság akkor, ha a kölcsönhatás a német népet is kiteszi annak a bomlasztó befolyásnak, amely a kommunizmussal való közelebbi érintkezésből következik. De ha más oldalról vizsgáljuk ezt a szerződést, azt látjuk, hogy rendkívüli politikai súlya van, mert két, területileg is valóban nagy hatalomnak kooperációja bontja ki a jövő tekintetőben fenyegető kontúrjait, ami, ha összevetjük egyfelől az angol világhatalmi erővel, másfelől a francia szup- remáciának soha ki nem oltható vágyával s legújabban a földközi tenger felett pretenziőkat kiteregető olasz nemzeti aspirációkkal a súrlódásoknak, összeütközéseknek végeláthatatlan lehetőségét vetíti elénk Európa népeinek legközelebbi kolliziőjáből.

Mi magyarok és független nemzeti életet élő nép akarunk maradni,amint voltunk ezer éven

Budapest, MTI. április 27. A nemzetgyűlés mai ülését ’/2ll után nyitotta meg Scitovszky Béla elnök.

Az első szónok a költségvetés vitájában Haller István volt. Válaszol Várnai Dánielnek tegnap elmondott beszédére, melyben a papságnak a világháború alatt jtanusított magaviseletét kifogásolja. Történeti tények igazolják, hogy a pápa mindent elkövetett a háború megakadályozására, később pedig az időtartamának megrövidítésére.

XV. Benedek trónralépése után 1914. szept. 8-án a konzisztőriumból békeszózatot intézett a nemzethez, de ezt éppen azok a hatalmak engedték el a fülök mellett, melyek évtizedek óta készültek a háborúra.

A pápa 1915. februárjában engesztelő és könyörgő napokat rendelt el a katholi- kusok rész éré,

hGgy ezzel is érlelje a hangulatot, amely a háború végéhez vezethet. Majd apostoli intelemben részesítette a nagyhatalmakat, melyben felkérte őket, hogy szálljanak magukba és igyekezzenek a fennálló differenciákat a zöld asztalnál elintézni. A Vatikán diplomáciai jegyzék-váltásai a háború után nem kerültek nyivánosságra. Nem a pápa és nem a papság az oka annak, hogy befolyását nem tudta érvényesíteni a népeken.

A pápaság lelki hatalom. Anglia, Franciaország és Oroszország pedig éppen lelkileg állottak messze a pápaságtól, és ők nem igyekeztek a pápa intenciói szerint cselekedni.

A pápa elkövetett mindent a a háború nyomorúságának enyhítésére. Az ő akciójára vezethető vissza a hadifoglyok kölcsönös kicserélése és a háborús szünetek bevezetése.

A pápa és a katholikus egyház elkövetett mindent, hogy szellemi hatalmával és morális befolyásával a háború kitörését megakadályozza és a végét siettesse.

Mejd résztvett a békekonferencián, hogy közbenjárjon és az igazságnak megfelelően kössék meg a békét. A szociáldemokratáknak nincs joguk szemrehányást tenni a papságnak, mert

az internacionálé hatalma sem tudott semmit felmutatni a háború megakadályozására.

Közben áttért a frankügyre és Briand francia miniszterelnök tegnapi beszédével foglalkozik. Briand a távolból a frankügy bírája nem lehet. A frankügy Franciaország és Magyarország között nem okozhat konfliktust, hiszen maga Briand kijelentette, hogy a nemzetet ártatlannak tartja.

Keresztényszocialista gyűlés Egerben.

Segítséget kérnek a munkanélküliség ellen. — Sürgős a közmunkák megindítása. — Biztosítási és szakszervezeti intézmények kiépítését követelik.

Eger, április 27.

A keresztényszocialista szak- szervezetek országos demonstrációjával kapcsolatban Eger ke- resztényszocialista munkássága az elmúlt vasárnap gyűlést rendezett.

Vályi István nyitotta meg a gyűlést, ecsetelve a szomorú gazdasági helyzetet.

Dr. Zibolen Endre újpesti főgimnáziumi igazgató beszédében kifejti, hogy a kepitalizmus szelleme magával hozza azt, hogy bizonyos időszakokban pangás, krízis áll be a gazdasági életben. Ezt a krízist még súlyosbítja a háború és a forradalmak pusztítása. Ha orvosolni akarjuk a bajt, azt tudnunk kell, hogy maga a tőke, a gazdasági élet irányítója, idézi azt fel, mert csupán az anyagiak szaporítását tűzi ki maga elé, de nem gondol arra, hogy a termelés tulajdonképen a termelő ember kedvéért van. Helyes szociálpolitikai intézményekkel, biztosításokkal, stb. kell ezt korrigálni. Ez lassú folyamat, addig a munkanélküliek nem várhatnak, míg a tőkét sikerül kötelessége teljesítésére szorítani. Kell tehát, hogy addig is történjék intézkedés a munka- nélküliség enyhítésére. Egyedül az állam képes megmérhetetlen erkölcsi és anyagi erőinek birtokában javítani némileg a helyzeten. Ez még nem oldja meg a kérdést, de legalább kenyeret ad az éhező munkanélkülieknek.

A munkanélküliség megszüntetésére szükséges intézkedéseket három pontban foglalja össze, úgymint:

í. Közmunkák és építkezések megindítása,

2. A szociális biztosító kiépítése, munkanélküliség és aggkor esetére,

3. A munkások helyes célt szolgáló szervezetének kiépítése.

Ajánlja a határozati javaslat elfogadását.

Hangácsy György beterjeszti a határozati javaslatot, melyben a közmunkák megindítását, mun-