Egri Népújság - napilap, 1926/1
1926-04-23 / 91. szám
Előfizetési di) postai szállítással: •gg bóra «0.000 E, negyedévre 120.000 EL POLITIKAI NAPILAP. Főszerkesztő: Dr. Óriás Nándor. Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefonszám: 11. gresszusának határozatát, amely szerint a szociáldemokrácia nem azonos a bolsevizmussal és ily értelemben fogta fel és alkalmazta a gyakorlatban az ilyen határozatokat a mostani zürichi és a megelőző szociáldemokrata kongresszusok is. — p. e. — »Ha Trianon nem lett volna, nem lett volna frarkhamisitds sem /» „A békerevizió gondolatát állandóan ébren kell tartani!“ — Grieger Miklós keresztény gazdasági és szociális párti képviselő nagy helyesléssel fogadott beszéde. Porhintés folyik nemzetközi arányokban már évek óta a szociáldemokraták nemzetközi kongresszusain, amelyet az I. a II. és a III. International cégére alatt tartanak meg. Köztudomású dolog, hogy a szociáldemokrácia, mint a bolse- vizmus, Marx Károlynak tanításain épül fel. Mindkét irányzatnak végcélja egy a materializmus szellemétől átitatott és minden egyéni tevékenységet és szabadságot a jövedelemeloszlás egyenlősítése végett elnyomó állam szervezése, hol az egyének megszűnnek szabad polgárok lenni s csak a mindenható, még a gondolatképzésbe is belenyúló állam géprészeivé válnak. Az első nagyszabású marxista államalkotó kísérlet nyitánya: 2.000,000 ember kivégzése, éhínségek, minden emberi szabadság jog eltiprása meglehetősen zavarba hozta a szociáldemokraták józanabb részét. Elment az erkölcsi bátorságuk ahhoz, hogy közösséget vállaljanak az oroszországi szörnyűségekkel. Tárgyilagosságuk eddig még nem terjedt annyira, hogy beismernék a marxisamé elméleti és gyakorlati tarthatatlanságát, csupán a bolsevizmussal, mint a marxisamé megvalósításának egyik immár kompromittált módszerével tagadják meg a közösséget a nagyközönség előtt. A szabadkőmivesség, a szociáldemokrácia és a bolsevizmus egy anyának: a liberálisoménak a gyermekei. Senki náluk jobban nem érti és nem tudja jobban alkalmazni a régi stratégiai elvet: «Getrennt marschieren und vereint schlagen.» Megtagadják egymást, nem egyezer sam háromszor, de hetvenhétszer is, kiátkozzák, be- börtönzik egymást, de amint elaltatták a világ gyanúját, közös egyetértéssel fognak hozzá a mai keresztény kultúra aláaknázásá- hoz, felrobbantásához és az ismeretlen és eddig senki által nem látott boldogság honának felépítéséhez, amelyhez borzalmakon át visz az út. A magyar közönség ily értelemben fogta fel a szociáldemokrácia zürichi nemzetközi konBudapest, MTI. április 22. A nemzetgyűlés mai ülését Vall órakor nyitotta meg Zsitvay Tibor alelnök. A költségvetés folytatólagos tárgyalásában az első szónok Grieger Miklós, aki kijelenti, hogy nem pártja nevében beszél, hanem saját felfogásának ad kifejezést. Beszéde elején külpolitikai kérdésekkel foglalkozik éB erélyesebb külpolitikát követel. Helytelennek tartja azt, hogy a külügyminiszterek olyan gyak. ran változnak, mert ez nem teszi lehetővé a stabil politikát. A béke-revízió gondolatát állandóan ébren kell tartani, és mindent el kell követni, hogy a Népszövetségben ezt napirendre tűzzék. Helyeslés. A francia államférfi, akit a franküggyel kapcsolatban szimpatikusnak mutatnak, tradédián- kat annak idején a legridegebben nézte. A frankhamisítás a kegyetlen Trianon müve. Trianon pedig a bosszú müve, Trianon tehát nagyobb gaztett minden frankhamisításnál. Pikier Emil: Nem kellett volna éljenezni a háborút! Huszár Károly: Ha megint megtámadnának bennünket, ismét csak azt mondanánk, hogy támadók ellen kell fordulni ! Grieger: A legnagyobb veszedelem a fásult közöny, amellyel Európa a magyar kérdést kezeli. A frankhamisításnak erkölcsi háttere Trianonban keresendő ! Ha Trianon nem lett volna, nem lett volna frankhamisítás sem! (Helyeslés a kormánypárton Nagy zaj a baloldalon !) Batitz Gyula. Nem lehet gazságot, gazsággal védeni. Huszár Károly: Senki sem védi a gazságot! Horváth Zoltán: Minek írták alá a trianoni békeszerződést? Dabasi-Halász Móric: Ne beszéljen zöldségeket. Maguk nem akartak katonát látni! Grieger: Trianon nevette fel az összes bűnösöket, a kalandorokat, de még a frankhamitókat is. Az az álláspontja, hogy a frankhamisitók megérdemlik sorsukat, de mint magyar ember, nem tudja tőlük részvétét megvonni, mert Trianon áldozatainak tekinti őket. Hiába igyekeznek a frankügyből fegyvert kovácsolni a kormány ellen. A közvélemény támadja ugyan a kormányt a forgalmi adő és más címeken, de a frankügyből kifolyólag nem emelnek vádat a kormány ellen. Arról a vádról, hogy Bethlen gróf miniszterelnök tudott a frankhamisításról, az a véleménye, hogy Bethlen sokkal okosabb ember, sokkal agyafúrtabb politikus, semhogy ilyen együgyüséget lehessen róla feltételezni. Azt a vádat, hogy a kormány tussolni igyekezett volna a frankhamisítást, bizonyítani senkinek sem sikerült. Feltéve, hogy ez sikerült volna. Isten és ember előtt állíthatja, hogy teljesen vállalná a felelősséget s a kormány helyében ő is így cselekedett volna. A családfő védi a családját és elesett családtagjai szennyesét nem teregeti ország- világ elé. A kormánytól, mint a család fejétől nem lehet megtagadni, hogy az ország szégyenét leplezze. Grieger Miklós megállapításait a baloldal nagy lármával fogadja, mire a jobboldalon azt kiáltják: Fáj az igazság! Berky: Ez magyar beszéd! Rothenstein: Vannak más magyarok is . . . Szabóky : Vannak Móricok is... Grieger: Tudja, hogy a beszéde nem nyeri meg a baloldal tetszését, legkevésbbé a Pallaviciniét. Tankovics: De a nemzet tetszését megnyeri . . . Grieger: Ezután békeszerződésekkel kapcsolatban szól a locarnői egyezményről. Nekünk nem kell Locarnó, hanem a trianoni békeszerződés gyökeres revíziója. Ha ez be nem következik, Középeurőpában béke nem lesz. Külpolitikánknak az a hibája, hogy az alkalmazkodás álláspontjára helyezkedik. Sajnálattal látja, hogy a magyar irodalom nem szolgálja a nemzeti eszmét. A győztes államok megparancsolták, hogy ;az irredenta egyesületeket oszlassák fel, de a magyar társadalom leikével nem rendelkezhetnek. Avval fejezi be beszédét, hogy az egész csonka ország irredenta. Nem is lehet más. A költségvetést elfogadja. A következő szónok Batiz szociáldemokrata volt. A cseh uralom nyomorba döntötte a felvidéket. A keresztény szociálista párt komáromi gyűlésén Fedor Miklós képviselő megdöbbentő képet adott a felvidék nyomoráról. Beszédében kimutatta, hogy a csehek az őslakősságot a legkíméletlenebb bánásmódban részesítik. A felvidék gyárait tervszerűen visszafejlesztik, hogy a nép kénytelen legyen mindent Prágából beszerezni. Prágában jólét van, Szlovenszkóban pedig nyomor. Szlovenszkóban nincs ipar, kereskedelem, tehát nincs munka és ennek következtében nagy a munkanélküliség. A cseh gazdálkodásra nézve jellemző, hogy 53 féle adő mellett is 300,000.000 deficittel záródott az évi számadás. A panamisták milliókat elpanamáznak s a panamákat azzal akarják eltüntetni, hagy a nemzetiségeket egymás ellen izgatják. Bőhm Bezső országos főtitkár szerint Szlo- venszkoban a gazdasági élet ma már olyan zilált, hogy mélyebb-
