Egri Népújság - napilap, 1926/1
1926-04-18 / 87. szám
2 EGRI NÉPÚJSÁG 1926. április 18 A magyar bor válsága. A Szőlősgazdák Országos Egyesületének legutóbbi közgyűlésén számtalan panasz hangzott el, sürgetve a magyar bortermelés katasztrófájának meg- gátlását. Főleg a fogyasztási adó eltörlését, vagy legalább is leszállítását kívánják a bortermelők. Eddig a bortermelők kívánalmai nem jutottak kellő mérlegelésre illetékes helyen. A fő város íp belátta már, hogy a vidékkel, csak a kölcsönös megértés mellett lehet a kellő eredményt elérni, s a közeljövőben Budapest közös fronton fog küzdeni a vidékkel a magyar bor érvényesítéséért. így talán sikerülni fog a belső problémák teljes megoldása. Égetően sürgős ezeknek a kérdéseknek mielőbbi elintézése, hiszen nem kevesebb, mint 2604 község és 1 millió szőlőkben dolgozó magyar földmunkás várja sorsának jobbraforditását. Ha a statisztikát tekintjük, ijesztő adatok ötlenek szemünkbe. Látjuk a magyar szőlőtermelés teljes megrendülését. Ne vegyük figyelembe, csak a legfontosabb borvidékeket, akkor 200.000 magyar hold szőlőterülettel és 2 millió hl. tavalyi terméssel állunk szemben. A kis termésátlag teremti meg tehát az elviselhetetlen helyzetet, mert a művelési költséget a normális és versenyképes források mellett ilyen átlagterméssel fedezni képtelenség. A belső gazdasági bajok mellett ott áll a kivitel kérdése is. A pincékben 3—4 millió hl. borkészlet hever értékesittetlenűl. Ennek az egy és fél billió korona értékű magyar terméknek mobilizálása valóságos megváltást jelentene közgazdaságunkra. A háború előtt I millió hektoliter volt borkivitelünk, 1925 ben mindössze 25.364 hektoliter, tehát csaknem huszadrésznyire zsugorodott össze. Segíteni akarnak ezen az aránytalan helyzeten a Mezőgazdasági Kamara, a földmive- lésügyi miniszter és a főváros külföldi tárgyalásai, de mi, bortermő vidék, szorongó kíváncsisággal tekintünk eléje, vájjon milyen eredménnyel fognak segíteni ? Borsodvármegye közigazgatási bizottsága erélyes állásfoglalásra készül Hevesvármegyével szemben. Zsóry György alispán nyilatkozata a két vármegye közt felmerült ellentétekről. anu Vantilla nemcsak hogy nem vitte előre Románia financiáit, de azokat teljesen összezilálta és igy szükségképpen jött létre a gazdasági és a pénzügyi válság. Az uj kormány programmja azt is kertelés nélkül megmondja, hogy a kivitel akadályait megszünteti és a bevitel megkönnyítésére intézkedéseket tesz, tehát az előző kormány szemben álló intézkedéseit hatályon kívül helyezi. A vnluta stabilizálásának programúiba való felvétele ugyancsak elítélő kritikája Bratiánu rendszerének, mely az oláh valutát nem tudta megmenteni kiszámíthatatlan ingadozásaitól. Avarescuék azt is ígérik, hogy jóakaratúlag fogják megvizsgálni a kisebbségek természetes aspirációit, mert az uj kormány meggyőződése (?) az, hogy a kisebbség fejlődése ős lelki megelégedettsége nem gyengítheti a nemzeti államot, hanem ellenkezőleg, az állam fejlődésének és boldogulásának integráns része. ^.Mindezek szép szavak, melyekhez azonban a Brassói Lapok azt a záradékot fűzi, «hogy a kisebbségek nem engedhetik át magukat a túlságos optimizmusnak«. A szavak értéktelenségét már ismerjük, a tettek értékét kívánjuk valahára élvezni.« A Szent Gellérthegyi lourdesi barlang. A főváros betiltotta a szent- gellérthegyi lourdesi barlang épitését, amelynek költségeihez adományaival egész ország lakossága hozzájárult. A Mária- kongregáciők kongresszusa május 23-án akarta felszentelni az űj kegyhelyet, hogy ott százezrek esedezzenek a bűnös Budapestért. A főváros elöljárósága pedig azért szüntette be a barlang további épitését, mert túllépték az építkezési feltételeket. Ezzel szemben az értesülésünk szerint az az igazság, hogy a dolomit sziklák ölelkező boltivei oly szilárdul állnak, hogy azokból robbantással is alig lehetne egy-egy darabot eltávolítani. Az ország katholikus közvéleménye tiltakozik a főváros vezetőségének e rendelkezése ellen. Az építkezés betiltásával országos botrányt provokált Budapest tanácsa ! Nem engedhetjük, hogy azoknak a városatyáknak a terve sikerüljön, akik egy második Monte Carlot terveztek oda! Bűnbarlang van elég Budapesten, elégedjenek meg vele! És engedjék meg, kogy a katholi- kusok is építhessenek, mert erről a célról nem mondunk le soha, ennek meghiúsulnia nem szabad, de nem is lehet! Miskolc, április 17. A Miskolci Napló Írja: Hevesvármegye legutóbbi közigazgatási ülésén éleshangu támadás hangzott el Borsodvármegye vezetősége ellen. A felszólaló Graefl Jenő, nemzetgyűlési képviselő, kifogás tárgyává tette, hogy Hevesvármegye területét a Tisza áradással fenyegeti, amely szinte elháríthatatlannak látszik, mert azoknak a községeknek vődőgátjai, melyeknek karbantartása Borsodvármegye kötelessége, olyan rossz állapotban vannak, hogy azt könnyen áttöri a Tisza és ezzel Hevesvármegyének óriási kárt okoz. Okolicsányi Imre alispán a felszólalás kapcsán kijelentette, hogy a bekövetkezhető esetleges szerencsétlenségért Borsodvár- megyét terheli a felelősség, mert ő már egy hónappal ezelőtt sürgette Borsodvármegyénél a gátak rendbehozatalát. Borsodvármegye azonban szokatlan hangon, mondhatni, szinte durván írt vissza. Felemlítette azt is, hogy erről egyébként a földmivelésügyi minisztenek is jelentést tett. A közigazgatási, bizottság ülésén elnöklő Isaák Gyula főispán is magáévá tette a felszólalásokat ős megígérte, hogy a kormánynál eljár Borsodvármegye ellen. Hevesvármegye vesetőinek támadása a vármegye népszerű alispánja, Zsóry György ellen megyeszerte élénk visszhangot keltett, mert szinte köztudomású, hogy a vármegye milyen küzdelmet folytat évtizedeken keresztül a folyton megújuló árvizekkel szemben. A hazamenti községek árvizek alkalmával úgyszólván egyik napról a másikra csak önfeláldozó munka árán képesek megmenteni életüket és teljesen magukra vannak hagyatva, mert a vármegyének nincs meg a gátak rendbehozatalához szükséges anyagi ereje és a kormány pedig erre a célra ezideig semmit nem áldozott. Hevesvármegye támadására egyébként Zsőry György alispán munkatársunk előtt ma a következő kijelentést tette: — Borsodvármegye átirata mindenesetre erélyes hangú volt, de ezt a hangot maga Heves- vármegye váltotta ki. Hevesvármegye ugyanis, mikor ezek az árvízkérdásek szőbakerültek, anélkül, hogy Boriodvármegyő- vel bármilyen vonatkozásban is tárgyalást kezdtek volna, abból az elvből kiindulva, hogy a borsodmegyei [gátak elszakadás esetén Hevesvármegyét is veszélyeztetik, indokoltnak tartották, hogy velünk szemben olyan modorban lépjenek fel, ami két szomszédos vármegye egymásközti érintkezésében szinte szokatlan. Hevesmegye átiratával egyidő- ben érkezett meg a minisztérium távirati felelősségrevonása is, amely nyilvánvalóvá tette, hogy Hevesvármegye Borsod ellen egészen szokatlanul megtorlási utakat keresett anélkül, hogy meggyőződést szerzett volna arról, hogy jogojult-e eljárása, vagy nem ? Értesülésünk szerint az ügy ezzel még nem zárult le, mert a vármegye legközelebbi közigazgatási bizottsági ülésén erélyes visszautasításra fog találni Hevesvármegye eljárása. BKss&Baag&ssB£K£S!roi5s»a{ai@a£}8 Ingatlanforgalom Egerben 1926. április 1—15.-ig. Cseh Bertalanné és neje Sza- lontai Katalin nagyegedi szántóját és rőtjét(2 katasztrális hold) megvette Tóth Ignác és neje Gál Róza 13 [millió koronáért. Pál Andrásné és tsa Virág utcai pincéjét megvette Tóth Ignác neje Gál Róza 2 millió koronáért. Prőnai Endre tihamári kertjét és pincéjét (86 négyszögöl) megvette Mihály Sándor és neje 14 millió koronáért. Palik István Kertész u. 13. sz. alatti házának s/« részét megvette Bíró Ferenc 45 millió koronáért. Ifj. László Ferenc és neje Pacsirta u. 19. sz. alatti házát (54 négyszögöl) megvetteJHarnáth Jenő 38 millió koronáért. Vas Ferenc Kapásutcai kertjét (162 négyszögöl) megvette özv. Vas Jánosné Nagy Erzsébet 4 millió koronárt. özv. Jacső Lászlőné Méhi Rózái Nyár utca 10. szám alattti házának */4-ed részét megvette Kis László és neje Kopasz Jolán 7 millió 500 ezer koronáért. — özv. Csutoráé Istvánná és társa Deák Ferenc u. 46/a sz. alatti házát megvette Csutoráé László és neje 18 millió koronáért. — Milibák Pál Bethlen u. 28. sz. alatti házát és kertjét megvette Szatmári Béla 60 millió koronáért (238 négyszögöl). — Jaksi Györgynő Ráczhegyen fekvő szántóját (483 négyszögöl) megvette Bíró Ferencné 3 millió boronáért, Jaksi György- nő ráchegyi szántóját (484 négyszögöl) megvette Jaksi Ferenc és neje 3 millió koronáért, Jaksi györgynő ráchegyi szántóját (312 négyszögöl) megvette Jaksi Sándor és neje 2 millió koronáért. Jaksi Györgynő ráchegyi szántóját (312 négyszögöl) megvette Jaksi Ignác és neje 2 millió ko-
