Egri Népújság - napilap, 1926/1
1926-04-16 / 85. szám
Ära 2000, vasárnap 3000 korona Eger, 1926, április 16. péntek XLIIí. évf. 85 sz. Előfizetési díj postai szállítással: «S® bóra 40.000 K, oeggedévre 120.000 K. POLITIEÄI MIPILÄP. Főszerkesztő: Dr. Óriás Nándor. Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi ngomda. Telefonszám: 11. árvízveszedelemmel fenyegetett testvérvármegye jajszavát. Akár községi árvízmentesítő társulat hibájáról van sző, akár nem, az alispáni beavatkozást ilyen körülmények között Heves vármegye igazán elvárhatta volna. — p. e. — Pártközi konferencia. Az ellenzék nagyrésze nem jelent meg a pártközi konferencián. Az értekezlet bizalmas jellegű volt. — A nemzetgyűlés munkarendje. Mi köze hozzá írja Zsőry borsodi alispán He- veevármegye árvizveszedelemtől fenyegetett és aggódó közönségének, mi közünk hozzá, hogy a borsodi tiszagátak rossz állapota miatt a pusztulás és nyomor szakad ránk! Miután Zsőry alispán ur ezt nem nem tudja, sem elképzelni nem bírja, kénytelenek vagyunk az okokat megmagyarázni, bár a történtek után kételkednünk kell benne, hogy megértésre találunk. Szerény nézetünk szerint a magyar állam azért szed adót, hogy abból azon közfeladatokat megoldja, amelyek teljesitősére az egyének alkalmatlanok. Ezek közé tartozik az elemi csapások elhárítása, amelyek az adófizetők életét és vagyonát fenyegetik. Az állam ezsn feladatainak végrehajtója az állam, illetőleg az önkormányzati hatóságok tisztviselői kara. Itt minálunk a tisztviselői kar és a közönség meg van győződve arról, hogy ezen kötelességek könnyelmű elhanyagolása miatt nemcsak erkölcsi, de anyagi felelősséggel is tartoznak, d8 fegyelmi eljárás alá iss vonhatók. Ebből a kötelességből és józan érzésből önként következik, hogy egy férfi, akit egy megye közigazgatásának vezetésével megbízott, nem állhat meg a fenyegető veszedelem elhárításában a megye határánál, ha a veszedelmet csak a megye határain túl tett elővigyázatossági intézkedésekkel lehet megakadályozni. Hevesvármegye alispánja, midőn a szokásos és törvényes utón Borsodvármegye alispánját megkereste, igazán nem gondolhatott arra, hogy segitő kéz, helyett rideg visszautasításra talál, hatásköri okok miatt a veszedelem óráiban. Nem sejthette azt, hogy a szomszéd vármegye első tisztviselője a magyar Bzolidaritásből, a vérző ős szenvedő magyar néppel való törődésből fakadó testvéri figyelmeztetésért haragra gerjedhet és ahelyett, hogy ló- halálban vágtatna a veszélyeztetett vidékre, rideghangű elutasító átirattal intézi el egy Budapest, április 15. M. T. I. A nemzetgyűlést megelőzően 11 órakor az elnök fogadó termében pártközi konferencia volt, amelyen megjelentek: Bethlen István grőf, miniszterelnök, Búd János pénzügyminiszter, Csáky Károly honvédelmi miniszter, Scitovszky Béla, a nemzetgyűlés elnöke és Zsitvay Tibor, a nemzetgyűlés alelnöke. Az értekezletet megelőzően a radikális ellenzék tagjai megbeszélést tartottak és elhatározták, hogy a Ház elnöke által összehívott pártközi konferencián nem vesznek részt. A demokrata párt, a szociáldemokraták, a Kossuth-párt, a Kispolgárok és Földmivesek Szövetsége levelet intéztek a Ház elnökéhez és ebben közölték vele, hogy a pártközi konferencián azért nem vesznek részt, mert a miniszterelnökkel szemben teljesen bizalmatlanok és alkalmatlannak tartják őt arra, hogy vele tanácskozásokat folytassanak.— A páríközi konferencián grőf Andrássy Gyula és Friedrich István sem vettek részt, akik szintén levelet intéztek az elnökhöz, amelyben közölték, hogy a meghívást nem fogadják el. Budapest, április 15. A nemzetgyűlés mai ülését 12 óra után nagy érdeklődés mellett nyitotta meg Sssitovszky Béla elnök. Az elnök napirendi javaslatot tesz olyan értelemben, hogy a nemzetgyűlés holnap délelőtt 10 órakor tartja legközelebbi ülését, amelynek napirendjére a gazdasági bizottságnak a nsmApponyi Albert grőf sem jelent meg a konferencián, ő is levélben közölte, hogy mindenképpen részt akar venni az értekezleten és fontos családi ügyben távol kellett maradnia. Az értekezleten megjelentek Emset Sándor, Wolff Károly, Almássy László, Gömbös Gyula, Ugrón Gábor, Szilágyi Lajos és Német Károly. A pártközi konferenciákat Szcitovszky Béla nemzetgyűlési elnök nyitotta meg ás javaslatára a konfaren- ferenciát bizalmasnak nyilvánították. Ezután Bethlen István grőf miniszterelnök tett jelentést a Ház munkarendjére vonatkozóan, mely szerint a nemzetgyűlés először a költségvetést, másodszor a magánalkalmazottak nyugdíj- valorizációját, harmadszor az építkezési törvényjavaslatot, negyedszer az 1926—27-ik évi állami költségvetést, ötödször a pénzintézeti központ és a postatakarékpénztár reorganizációjáról. szőlő törvényjavaslatot, hatodkor az osztrák-magyar kereskedelmi szerződést. A titkos társaságok ügye nem kerül szóba és ezt a legközelebbi értekezleten fogják tárgyalás alá venni. zetgyüléa 1926—27 évi költség- vetési előirányzatáról szőlő jelentését és a magántisztviselők nyugdij valorizáciőjárőlszőlőtörvényjavaslat tárgyalását tűzzék ki. A napirendhez elsőnek Kabók Lajos szőlt, aki a munkanélküliség esetére való biztosításról szőlő törvényjavaslatot és más szociális javaslatok napirendre tűzését sürgette. Betlen miniszterelnök Kabők- nak adott válaszában kijelenti, hogy a gazdasági krízis megoldásának első feltétele egy rendszeres költségvetés. [A kormány szociális célokra is kíván nagyobb összegeket fordítani, de ennek előfeltétele a biztosabb pénzügyi helyzet és rendszeres költségvetés. A szociáldemokraták közbe- szőlásaikkal állandóan zavarják a miniszterelnök beszédét. Az ülés 1 órakor véget ért. Akció az egyeztetői visszaélések ellen. Az utóbbi időben gyakran előfordul,hogy a hivatásszerű egyeztető cégek egy része az adósokat, ezek között teljesen aktiv jelentékeny vagyonnal birő cégeket is, fizetésképtelenség bejelentésére s az egyezkedési eljárás megindítására hívja fel. Bejelentésre került oly eset is, ahol az adós vagyona tartozásait hatszorosan meghaladta 8 az egyeztető cég buzdítására indult meg a fizetesképtelonségi ügyben való eljárás. Az Országos Hiteivédő Egylet az egyes egyeztető cégek részéről mutatkozó ezen súlyos visszaélések kiküszöbölése végett a legerélyesebb akciót teszi folyamatba. Az egyeztető iparra vonatkozó 1923. évi 78.004 K. M. sz. rendeletben körülirt szabályozása ma már kielégítőnek nem mutatkozván, az OHE e rendelet módosítása iránt sürgős előterjesztéssel fordult a kereskedelemügyi minisztériumhoz, ahol az újabb megfeleld rendeleti szabályozás kilátásba is helyeztetett. A miskolci kamara« kerületi hiteivédő szerv addig is, amíg ez újabb szabályozás meg nem történik, ez utón hívja fel az összes érdekelteket, hogy az egyeztető cégek utaztatási és körlevél-propaganda utján animáló tevékenységét a legnagyobb óvatossággal és fenntartással kezeljék s minden ilyen felmerült visszaélést sürgősen hozzanak tudomására. Az OHE azon egyezíetőket, akik ily visszaéléseket elkövetnek, az OHE és annak összes szerveméi folyó közreműködésből ki fogja zárni. Összeült a nemzetgyűlés. Holnap a nemzetgyűlésen az 1926—27. évi költségvetését és a magántisztviselők nyugdíjvalorizációjáról szóló törvényjavaslatot tárgyalják.
