Egri Népújság - napilap, 1926/1
1926-04-15 / 84. szám
Ara *2000, vasárnap 3000 koron» Eger. 1926. április 15. csütörtök. XLIIL évf 84 sz. Előfizetési dij postai szállítással: *gg bóra 40.000 E, negyedévre 120.000 K. POLITIKAI NAPILAP. Főszerkesztő: Dr. Óriás Nándor. Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Liceumi nyomda. Telefonszám: 11. ■ági intézmény biztotít, ameny- nyire az emberileg lehetséges. Gömbös Gyula poroszabbnak bizonyult a poroszoknál, akiktől a katonai erényeket igazán nem lehet eltagadni. Németország elbocsátja azon katonatisztet és közalkalmazottat, aki párbajozik. Ideje volna, hogy mi is likvidáljuk a Gömbös-féle bessület- ügyi felfogást, amelyet az 1919. év zavaraiban az országra oktrojált és meginduljunk a becsületügyi kalózkodás teréről a kötelező becsületbiráskodás fegyelmező és a magyar életet és vért kímélő intézménye felé. Dr. Pálosi Ervin. A Külügyi Társaság Egerben. A párbaj tilalmat eltörölni volt Gömbös Gyula első hadseregrszervezési ténye, bár a nemzeti hadsereget nem annyira a szegediek, mint inkább Lehár és Oetenburg szervezték meg. A szegedi csoport azonban jobban értett mások érdemeinek és munkájának kamatoztatásához, jobban adminisztrálta magát: és az ország érdekei mellett jobban szem előtt tartotta saját külön szellemének érvényesítését is a közéletben. Gömbös Gyulának energiája és kíméletlen célratörése sokkal több hasznot hajtott volna az országnak, ha szervező talentumát beleillesztette volna szent történelmi hagyományaink szolgálatába. Gömbös Gyula politikai szereplésének fátuma és terméketlensége főleg abban gyökeredzik, hogy a magyar nemzet talpra állítását a magyar nép többségének jogi és alkotmányos felfogásával össze nem egyeztető eszközökkel munkálta. A stratégiai célszerűségek határai és megengedhetősőgei mások, mint a politikai célszerűségekéi. A politikai életben az állampolgárokkal sem lehet úgy rendelkezni mint a katonákkal a harctéren. Politikai nézeteket lehet ugyan bizonyos ideig oktrojálni, ha annak egyéb körülmények is kedveznek és államcsinyes hangulatokkal terhes a levegő, de nem lehet az állami élet további zavartalan fejlődését erőszakkal biztosítani. Gömbös Gyula szereplése nem is termett semmiféle gyümölcsöket, hacsak a nemzet szellemi, erkölcsi és jogi egységének megbontását nem vesszük annak. IV. Károly király eltörölte a párbajt, mint csökevényőt egy oly kornak, amikor még nem ismerték a becsületbirösági intézményt. A párbaj intézménye csak tökéletlenül oldja meg azokat a kényes kérdéseket, amelyek az egyes emberek között felmerült összeütközések kapcsán támadhatnak. Nem szünteti meg a krakélerséget és nem szolgáltat elégtételt a sértett félnek a sértő, esetleg aljas támadásával szemben, nem biztosítja a megsértett erkölcsi világrendnek győzelmét, amit a becsületbírőA Magyar Külügyi Társaság, mint már jelentettük, április 18-án vasárnap délelőtt 11 órakor díszülés keretében előadást rendez a Városháza dísztermében. Az ülést Trak Gáza polgármesternyitja meg, ezután Berzeviczy Albert dr. b. t. t., a Magyar Tudományos Akadémia elnöke tart előadást.Beszédei mondanak még Ambrózy Gyula kabinetirodái Eger, április 14. Magyary Pál miniszteri tanácsos pénzügyigazgatő a vármegye közigazgatási bizottságának ülésén a következő jelentést olvasta fel: Hevesvármegye területén az elmúlt március hőnapban befolyt jogilletőkben 1,288,429.612 K, fény- űzési adóban 437,148.537 K, va- gyonváltságban 3,196.300, K, állatforgalmi adóban 1,741,589.884 K, cukorrépa forgalmi adőban 26,267.208 K, értékpapír forgalmi adőban 932 293 korona. Hátralék március hőról 2,214 829.000 korona. Az adókivetések folyamatba vannak, a föld- é- házadő kivetése befejeztetett. A jelentéshez Borhy György szélt hozzá. Mikor az ember hallja ezeket a szédítő számokat, mondotta, önkéntelenül felkiált: Meddig fog ez tartani? Meddig sarcolja még az állam igy az adófizetőket? Itt van például az országos betegápolási adó: erre az évre 20 százatanácsos a békeszerződésekről, Eöttevényi Olivér dr. nyug. főispán, egyetemi msgántanár, a Külügyi Társaság ügyvezető- alelnöke pedig a Társaság pro- grsmmját ifogja ismertetni. Résztvesznek még a küldöttségben Radisics Elemér dr. miniszteri osztálytanácsos, a Társaság igazgatója és Szakáts Kálmán dr., a Társaság titkára. léka, 1924-re pedig 10 százaléka az egyenes adóknak. Ez összesen 30 százalék, de ez még csak egyfajta adó! Ki bírja ezt mind kifizetni. Graefl Jenő: Törvényben van ! Borhy György: Persze, hogy törvényben van, mert a nemzetgyűlési képviselők csak szavaznak és megszavaznak mindent, csak győzzük fizetni. Áldozatokat hoztunk, adóztunk, fizettünk szívesen, mert tudtuk, hogy szüksége van rá a hazának, a nemzetnek. De ma már ott tartunk, hogy a bankba kell mennie a gazdának és ott is nagy rimánkodásra kap, ha kap, kölcsönpénzt, azt is olyan kamatra, hogy hallatára is kicsordul szeméből a könny. De muszáj kölcsönt felvenni a drága kamatra is, mert különben másnap már megszólal háza előtt a dob, olyan szigorúan folyik a kivetett nagy adók behajtása. Ugyanekkor pedig olyan gazdálkodás folyik az állam pénzével, hogy milliárdokat dobnak ki vámhitel cimén és milliárdokat adnak a malmosoknak. Itt van például a Dunavölgyi Részvénytársaság igazgatója, Kalmár bankár, aki 700 millió korona ingatlanra 15 milliárd koronát kapott az államtól vámhitel cimén és Kalmár az egész igazgatósággal együtt eltűnt a tizenöt milliárddal. Graefl Jenő: De ezen itt nem segíthetünk. Isaák Gyula főispán a maga részéről is megállapítja, hogy ezeknek a gravámeneknek felsorolása itt nem célravezető, mert legfeljebb feliratban lehetne kérni a kormánytól a bajok orvoslását, márpedig tudjuk, hogy ezek az ügyek köztudomásúak éppen úgy, mint a kormány tervei és intézkedései a bajok enyhítésére, illetve megszüntetésére. Borhy György: Hát ha olyan fölösleges az én beszédem, akkor nem folytatom tovább, pedig még a Központi Anyagbeszerzőről is el akartam mondani észrevételeimet. Az antiszemita Ouza román professzor nem Palesztinába, hanem Ugandába küldi a zsidókat. A kolozsvári Keleti Újság érdekes interjúja. Kolozsvár, április 14. MTI. A Keleti Újság munkatársa Marosvásárhelyen, ahol Cuza prog- rammbeszédet tartott, az oláh professzort meginterjuolta. — Az összeg keresztény népeknek — mondotta Cuza — egyesülniök kell a zsidó veszedelem leküzdésére. Amit Magyar* országon Eckhardték csinálnak, az helyes és célravezető. Zsidó rágalom, hogy én a magyarság ellensége vagyok. Budapesten Eckhardttal tárgyaltam és egy kordiáié jött létre közöttünk. Erről többet nem mondhatok. A zsidók menjenek ki az országból, de ne Palesztinába, mert Palesztina nem alkalmas az ösz- szes zsidók befogadására, amit különben a keresztények vallási érzelmei és az arabok gazdasági érdekei sem engednek meg és nem engedhetik meg annak okku* pálását. Menjenek Ugandába, amit Anglia már felajánlott nekik. Amíg a kivándorlás megtörténik, olyan törvényeket kell készíteni, amely megfosztja a zsidókat mai jogaiktól. «»S»® ««MIN» Borhy György gyöngyösi földbirtokos, cs. és kir. asztalnok, éleshangú beszéde az állami pénzekkel folytatott gazdálkodásról a vármegyei közigazgatási bizottság ülésén. A súlyos adóterhekről, a nagy kamatról és az elvesztett milliárdokról beszélt Borhy György.
