Egri Népújság - napilap, 1926/1
1926-04-14 / 83. szám
Ara 2000, vasárnap 3000 korona Előfizetési dij postai szállítással: •gg hóra 40.000 K, negyedévre 120.000 K. Eger, 1926. április 14. szerda XLIIl évf. 83 sz POLITIKAI NAPILAP. Főszerkesztő: Dr. Óriás Nándor. Szerkesztőség: Eger, Liceum. Kiadóhivatal: Liceumi nyomda. Telefonszám: 11. A nemezis. A keresztény nemzeti restauráció hat esztendeje a háború utáni évek nagy gazdasági megrázkódtatásai következtében meglehetősen terméketlen volt. Az állampolgárok idejének legnagyobb részét a megélhetésért folytatott küzdelem foglalta le. Annak bizonyságául is szolgálhat e megfigyelés, hogy az ország építésének munkájával nem voltunk eléggé felkészülve értelmileg s a szükséges energiák gyűjtéséhez időre van szükség. Egyetlen egy téren volt különösen termékeny a magyar társadalom : a legkülönbözőbb célú titkos társulatok alapításában. Aki nem akart az általa kitűzött cél, — mely lehet a legnemesebb — megvalósításához választott eszközei tekintetében a nyilvánosság kritikája elé állni, az titkos társulatot alapított. Sokszor a kitűzött célok sem mentesek a gyermekes álmoktól, sőt sokszor a szervezett felségárulástól sem. A titkos társulatokba belépett egyének felett az esküvel fogadott engedelmesség súlyával és életveszélyes fenyegetésekkel a társulat vezetője korlátlanul rendelkezik. Amit nem tehet meg az államfő, a király, azt megengedheti magának a titkos törzsfő. A budaörsi szégyenfoltot a titkos társulatok kenték rá az országra. Az osztó igazság kezét kell látnunk abban a körülményben, hogy ugyanaz a kormány kénytelen most a titkos társulatokkal szemben fellépni, amelyik azokat a felkent királlyal szemben csatasorba állította. A sötétben bujkáló szándékokat, legyenek azok akár baloldali, akár a jobboldali irányzatokéi, a magyar társadalom, melynek alapvető jelleme nyílt és egyenes, mélyen elitéli, módszereit megveti, eszközeit, mint törvénnyel és joggal szembenállókat érvényesülni nem hagyhatja. A politikai titkos társaságok destruálják apolgárosult állam szabadságjogait s mint erőszakos akadályai a szabad demokratikus fejlődésnek, kárhoz- tatandók. Az érzékenykedő fajvédőirányzat rossz szolgálatot tesz önmagának, amidőn a napfényre jönni nem merészkedő titkos alakulások állítólag működő erőforrásait olyanokként állítja a közvélemény elé, mint amelyekből a magyar nemzeti ügy és keresztény erkölcs rendjének gyógyító hatalma buzogna. A katakombarendszer aláaknázza a nemzeti életbiztonságot, aláaknázza a tisztes nacionalizmus harcterét, mely beomlik abban a pillanatban, amint alatta törvénynek, rendnek engedelmeskedni nem akaró cselszövények bújnak meg, hogy a fétiseket imádják. De ha azok, akiknek okuk van félni az igazság levegőjétől, a mindenre világot derítő közéleti nyilvánosság ítélő hatalmától, visszahúzódnak a katakombákba, hogy ott tovább konspi- ráljanak, gondoskodnia kell velük szemben a nemzet becsülete és jövője érdekében a kormányzatnak arról, hogy ezek a búvóhelyek és barlanglyukak, a politikai katakombák nyílásai betö- messenek. C. J. iBisiMssiimms« :ts< m »sw» a »i *»>i—< Vitatkozás a kultúráról a vármegyeházán. Csonkamagyarországon egy millió az analfabéták száma. — A legmagyarabb vidékeken leggyengébb a népoktatás. — Rusztek Károly tanfelügyelő és Borhy György gyöngyösi földbirtokos vitája a kultusztárca költségvetéséről. Eger, április 13. Hevesvármegye közigazgatási bizottsága ma délelőtt 10 érakor Isaák Gyula főispán elnöklete alatt tartotta április havi ülését. A csaknem teljes számban egy- begyült bizottsági tagok lelkes szeretettel éljenezték meg a terembe lépése alkalmával a főispánt, aki betegségéből felépülve ezúttal először elnökölt az ülésen. Hevesi Gusztáv vármegyei főjegyző felolvassa az alispáni jelentést, Mártonffy Lajos vármegyei árvaszéki elnök beterjeszti az árvaszék jelentését. Dr. Özekkel Ferenc h. vármegyei tiszti főorvos meleg hangon megemlékezve dr. Kassa Endre érdemeiről és munkásságáról, beterjeszti egészségügyi jelentését. A jelentéseket egyhangúan vita nélkül, tudomásul vette a bizottság. «Csonkamagyarországnak egyetlen fegyvere van, amit nem vettek ki a kezéből: a kultúrál« Rusztek Károly kir. tanfelügyelőjelentésében örömmel emlékezik arról, hogy a mezőgazda- sági népesség iskolázásáról szóló javaslat törvényerőre emelkedett, majd felsorolja, hogy Hevesmegyében milyen tanyai és községi iskolák épülnek a törvény életbelépésével kapcsolatban. Borhy György a jelentőshez szólva megjegyzi, hogy Rusztek tanfelügyelő mindig igen nagy lelkesültségge! adja elő ezeket a népoktatásügyi dolgokat, amelyek azonban végtére is mind azzal járnak, [hogy bennünket megsarcolnak. Jő az, ha a nép okosodik, de mi agrár állam vagyunk és mégis, ahelyett, hogy a földmivelésügyre költenénk a legtöbbet és az agrikulturát mozdítanánk előbbre, a vallás és közoktatásügyi tárca emészti föl a költségvetés legtekintélyesebb summáját. Ennek azután az a következménye, hogy nem visz- szük előbbre kultúránkat sem, mert tudomány helyett tudálékosságot csepegtetnek a népbe és előáll az a helyzet, hogy a béres, mikor a trágyát hordja, akkor is újságot olvas, Rusztek Károly kir. tanfelügyelő azonnal válaszol a felszólalásra. Csodálkozva hallja ezt a hozzászólást, mert Csonkamagyarország 7 millió főnyi népessége közül egy millió analfabéta. Csonkamagyarországnak egyetlenegy fegyvere van, amit nem vettek ki a kezéből és ez a kultúra. És ennek a Csonkamagyarországnak az a része van legjobban elhanyagolva a népoktatás szempontjából, amelyik a legmagyarabb: a mi szin- magyar alföldi vidékünk 1 Nem hogy aggodalomra adna okot az a körülmény, hogy a kultusztárca a legnagyobb summát képviseli a költségvetésben, hanem ellenkezőleg, a legnagyobb örömmel tölt el, úgy hiszem, mindannyiunkat. Ne felejtsük el azt sem, hogy a kultúra fejlődésével együtt jár a földmivelés, az ipar és a kereskedelem fejlődése is. Borhy György: Ha minden ember úgy gondolkodnék, mint a mi tanfelügyelőnk, akkor Hevesmegye boldog lenne. De a tanítók ,és a tanárok nem így gondolkoznak, ők azt mondják, hogy *én csak tanár vagyok, én csak tanító vagyok, de nem nevelő.» Már pedig ez nagy baj, mert nem elég csak tanítani, hanem emellett talán még inkább szükséges: nevelni. Kérem, nagyon szép dolog az, ha mi is ott leszünk, ahol Németország, ahol majdnem minden ember tud írni-olvasni. Ezt az állapotot azonban nem lehet ugrásszerűen, máról-holnapra, elérni. Éppen ezért módjával állítsák össze ennek a költségvetését is, hogy ne terhelje meg egyszerre oly nagy összeg az adófizetőt, mint ma. Rusztek tanfelügyelő kijelenti a felszólalásra, hogy a tanárok és tanítók nehéz helyzetben teljesítik bötelességüket, sőt kötelességükön túl is szolgálják a nemzetet az iskolánkivüli népművelés és a leventeoktatás terén. A magyar iskolák ma a nemzeti és vallásos szellem melegágyai és falaik között nemcsak puszta tanítás, hanem nevelés is folyik. Ami pedig a lassú átmenetet illeti, megnyugtatja a bizottságot, hogy Hevesmegyő- ben nemcsak a jelentésben ismertetett 16 kültelki iskola felépítésére van szükség, hanem 36-ra. Ez tehát nem ugrásszerű haladás. A bizottság ezután egyhangúan tudomásul vette a tanfelügyelő jelentését. Itt az általános leszerelés ! Washington, április 13. A kőp- viselöház javaslatot fogadott el, amely 85 millió dollárt irányoz elő a tengerészeti légi szolgálat több éves építési programmjára. aa se BaaeaaGaitaiiaacaiiasimgBgg «Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban ; Hiszek Magyarország feltámadásában I«
