Egri Népújság - napilap, 1926/1

1926-04-10 / 80. szám

Ara 2000, vasárnap 3000 korona Eger, 1926 április 10. szombat. XLIIL évf. 80 sz. Előfizetési dij postai szállítással: agy hóra 40.000 K, negyedévre 120.000 K. «1 POLITIKAI NAPILAP. Főszerkesztő: Dr. óriás Nándor. Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefonszám: 11. A társadalmi szolidarismus. Az élők világában a haladás feltétele a küzdelem. A haladás nem valósulhat meg az egyéni erők összefogása és azok össz- hangzatos egymásmellé helye­zése nélkül. Egy ország népé­nek energiáit a kormányzat azon­ban csak akkor tudja sikeresen összefogni, ha a tudomány szol­gáltatja a szükséges világossá­got s csak igy tudja az idők sú­lyos bajait orvosolni. Az egyének élete tehát függ a közösség életétől; a kettő nem ellentétes, hanem elválaszthatat­lan egymástól; az egyiknek nö­vekedése maga után vonja a másikét is. Minden rossz, amit szenvedünk, azon visszavonás­ból származik, amelyet a politikai, gazdasági, társas és erkölcsi in­tézmények között tapasztalunk és amiket az ember értelme csak fokozatosan tud megszüntetni. Az egyén, mint a társadalom adósa születik a világra. A jo­gok és kötelességek mértékét az egyes embernek az összességgel szemben és viszont az egyes iránt testvéries igazságossággal he­lyesen és jő törvényekkel kell megállapítania. Az erők külön­bözősége és a képességek vál­tozatai befolyással vannak az élet mikéntjére. Rendkívül za­varólag játszik közbe az erő­szak, csel, ínség és háború. Sokan azonban azt mondhat­nák: Én semmivel sem tartozom a társadalomnak, sem az elődök­nek, csak az élettel, amely örö­kös vesződés. Nem kértem, csak elviselem, ős tudom, hogy meny­nyibe kerül. Ezek nézetük sze­rint a puszta létezésen kívül semmit se kaptak a társadalom­tól, igy visszafizetésre szorítva igen kényelmetlenül érzik ma­gukat. Különösen az egyes javakban való részesedés alapján esedé­kesek a kötelezettségek. Az egyes szolgáltatások cseréjének ész­szerűnek és elfogadhatónak kell lennie. Máskülönben a kőműves azt mondhatná, építsd fel haj­lékodat saját kezeddel, ha lakni akarsz. Az egyes szolgáltatások közta viszonosság áll fönn és ez fűzi össze egymással az embe­reket. A munkások tömege nehéznek találja a maga szolgáltatását má- sokével szemben, -azért arányo­sításra van szükség, hogy a kö­telezettség mindenkire ereje sze­rinti fokban nehezedjék. A kö­zösség mindenkit részesítsen tá­mogatásban az életnek balesetei ellen. Erre nézve a megélhetések is- tápolása az első feladat. A gyer­mek, a betegek és az öregek gondozása emberbaráti köteles­ség és a sztrájk és baleset ide­jére segély adása szintén az. A társadalmi igazság érvé­nyesülésének útjában még sok önző ellenállás gördit akadályo­kat, de porba omlik az lassan­ként. Egyik ember hatalmas tő­kéjével a piacot uralja és olyan árakat diktál a fogyasztóknak az elsőrendű szükségleti cikkek forgalmában, amelyekkel a tö megeket károsítja. Azt mondja George Sand. Leg­inkább azon csodálkozom, hogy a földműves mindig a természet körében körében él, de mégsem látja azt teljes szépségében. Ugyanezen helyzetet találjuk a többi társadalmi osztálynál in. Vádak és gyűlölségek tömke­legében élünk, ahelyett, hogy a társadalmi együvétartozandősá- got ápolnánk. Mellettünk járnak- kelnek embertársaink, néha ná­lunk és nekünk dolgoznak és Eger, 1926. április 9. A vízvezetéki bizottság teg­nap Trak Gáza polgármester el­nöklete alatt ülést tartott. Kál- noky István dr. városi tanácsos, előadó, bejelentette, hogy az új artézi kút vizével eddig hat vegyvizsgálatot végeztek s va­lamennyi vizsgálat kifogástalan, jóminőségü ivóvíznek mondja, ami az egészségre káros anya­gokat nem tartalmaz. A vizsgá­latok egybehangzó eredménye szerint vizünk nitrátot, ammo- niákot, vagy nitritet egyáltalán nem tartalmaz. A bizottság ezt a bejelentést mintha semmi közünk sem volna hozzájuk ! Nem érdeklődünk éle­tük iránt. Semmi részt nem jut­tatunk nekik az élet örömeiből. Pedig a társadalmi és nemzeti szolidaritás fencőbb hagyomá­nyairól megfeledkezni — vétek önmagunk ellen. Az igazságosság a különböző érdekek összhangba hozása. A mai kiválasztódásnál az győz, aki erősebb, de mivel ez gyak­ran nem a jobb, érdemesebb és méltóbb, azért kell közbe lépni az államnak és a társadalomnak. A szolidaritás ténye egyesüljön az igazságosság szabályaival, Mikor valaki egyesületbe lép be, be, akkor terhet válla), de egy­úttal előnyt is vár. így van ez a társadalomban is. Mindenki adós is és hitelező egyszerre és ami most az embernek birtoká­ban van, az a múltak sok mun­kájának a gyümölcse. A jelen, a múlt gyermeke, a különböző korok egymásután peregnek le, de az emberi tár­sadalomban az apa gyakran együtt munkálja a jövőt a fiá­val, a nagyapa unokájával, a kü­lönböző generációk egymásba folynak és ezzel is dokumen­tálják az emberi társadalmak együvé tartozandőságát, mely harmonikus fejlődésre csak az igazságra és szeretetre alapítva számíthat. Rákóczy István. annál is inkább megnyugvással vette tudomásul, mert az utóbbi napokban olyan hírek terjedtek el a városban, hogy az egri melegforrás vize a benne lévő idegen anyagok miatt nem al­kalmas vízvezetéki célokra. Dr. Kálnoky István ezután bemutatta városi tanács által a csővezeték lefektetésére kidol­gozott tervezetét, illetve előter­jesztése. A tanács által előterjesztett csőhálózat és kőzkutak felállí­tása összesen hétmilliárd és kilencvenhárom millió korona költséget igényel. Minthogy azonban az egész vízvezeték kiépítésére mindössze tízmilliárd korona áll rendel­kezésre, a csőhálózat költségeit redukálni kellett. Éppen ezért Radii Károly indítványára egy szűkebb körű bizottságot küldött ki a tegnapi értekezlet abból a célból, hogy a csőhálózat terveit a megfelelő költségvetés keretei közé illesszék be. E szűkebb körű bizottságba Bárány Géza, Rin- gelhann Béla, Márkus Béla, Rapcsák József és dr. Kálnoky István vízvezetéki bizottsági tagokat küldték ki. A bizottság ma délelőtt össze­ült és munkáját hosszas meg­beszélések után be is fejezte. A csőhálózatnak redukált terve­zetét az alábbiakban állapították meg : A körvezeték. Az artézi kutaktől kiindulva a dr. Szmrecsányi Lajos utcán, a Telekessy-, Király-, Vörös­marty-, Baktai-, Virág-, Lan- celotti-, Kisasszony-, Mária-, Servita , .űoőó-utcákon át az Uszoda-utcán keresztül vissza az artézi kutakig egy körveze­ték fut. E körvezetéket két átlós vezeték szeli át. Az első átlós vezeték a dr. Szmrecsányi Lajos utcán haladó körvezetékből kiindulva a Tárkányi- ős Széchenyi utcá­kon fut végig és a Mária-utcánál kapcsolódik az ott haladó kör­vezetékbe. A másik átlós vezeték ott in­dul ki a kövezetákből, ahol a Csiky-utca metszi a Baktai-\ita.t, s a Csiky-, Kaszinó-, Irgalmas ős Torony utcákon végig futva kapcsolódik a Servita-utcára ha­ladó körvezetékbe. A körvezetékeken és az átlós vezetékeken belül a népesebb utcákat elosztó vezetékekkel is ellátják. A körön kívül a Sánc kap két elosztó vezetéket. Egyik a Várközön fel a Gárdonyi ut­cába, a másik a Véccei-utcán át az Egervár állomáshoz. A Maklári-út és a Kertész-utca egészen a Hadnagy-utcáig kap­nak elosztó vezetékeket s ezek­nek mentén közkutakat állíta­nak fel. A Deák Ferenc-utca a vaautig, a Pacsirta-VL'cn. a Tévesztő-közig, »ISMSSSI SMS SUBS ISSSII9» Ötmilliárd nyolcszázmillió koronába kerül az egri vízvezeték csőhálózata. A csőhálózat elhelyezésének részletes tervezete.

Next

/
Thumbnails
Contents