Egri Népújság - napilap, 1926/1

1926-04-07 / 77. szám

Ara 2000, vasárnap 3000 korona Eger, 1926 április 7. szerda XLIIi évf. 77 sz. POLITIKAI NAPILAP. Főszerkesztő: Dr. Óriás Nándor. Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. T elefonszám: 12. Teleszky volt pénzügyminiszter a gazdasági válságról. Ünnepek után megint csak itt vannak a hét­köznapok. Vigasság után a mun­ka. Megint csak beálltunk a ta­posó malomba s szép csendben őröljük egymásután a napokat. Közben pedig őrlődünk magunk is. Nem a munka őröl, hanem a munkátlanság. A kényszerű pi­henés, melynek eredményeképp megsokasodnak a gondok. És ezek őrölnek csak igazán! Á megélhetés gondjai, a kenyér­gondok, melyek mindig súlyo­sabban nehezednek a mai kor szánandó magyarjára. Annál súlyosabban, mert egy időre valósággal elszoktunk tő­lük. Beleéltük magunkat a talmi jólétbe. A forradalom után a be- amterek előléptek és önálló gaz­dává lett a földnélküli földmű­ves. Az első forradalmat miha mar nyomon követte a másik s ennek pénzügyi hatásaképen nem sokkal utóbb miiiomosokká let­tünk valamennyien. Azujsz9lek elzavarták homlokunkról a ta­karékosság aggodalomfelhőjét e j a tőzsdén egyik napról a má- « ■ikra többet «kerestünk«, mint j éveken át azelőtt. Egy sző mint száz: pompás borszak köszön­tött reánk. Csak épen bogy nem sokáig tartott a színes álom és keserves lón az ébredés. A hirtelen föl­felé lendülő hivatalnok karrier a nyomor kellős közepébe ve­zetett, a földosztás megviselte a nagybirtokost és válságba dön­tötte a zsellért. A boldog nyerő kezében papirronggyá váltak az inflációs milliók és rongy papi­rossá a tőzsdén jegyzett rész­vények. A munka nélküli jöve­delmek bőséges forrása tegnap­ról mára elapadt s éveken át tartó részeg álmából kifosztottad ébredt fel a csonka ország bó­dult társadalma . . . Mostanában nagynehezsn meg­találta önmagát, jtnegpróbál talpra állni b lassacskán előre lépegetni. Nehezen megy a járás. A má­mor nyomán ólmos fáradság üli meg tagjainkat és révedezve botorkál a lábunk. Minduntalan kedvünket szegik az út göröngyei s a félszemünk még mindig hátrafelé sandít. Mikor egyszer megint bátran merünk a sivár jövőbe nézni s keményen megmarkoljuk a ván­dorbotot és dongó léptekkel, a ■iker megingathatatlan hitével indulunk előre: akkor kezdődik el az uj élet. A mienk is, a nem­zeté is. Egy szürke, munkás hétköznapon. K—ny. «Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni őrök igazságban ; Hiszek Magyarország feltámadásában!« Erőteljes beruházási programmot Budapest, április 6. MTI. Te­leszky János volt pénzügyminisz­ter a Pester Lloyd húsvéti szá­mában cikket irt, amelyben ki fejtette, hogy a szanálás óta nem tették meg azokat a gazdasági és pénzügyi intézkedéseket, ame­lyekre a gazdasági életfelfrissi- tése és megmentése céljából szük­ség van. Teleszky szerint új ke­reseti forrásokat kell létesíteni, mert különben a gazdasági élet súlyos válságát nehezen fogjuk megúszni. Erőteljes beruházási programot, egészséges hitel-politikát sürget. Budapestről jelentik: Egyik hétfői lap jelentése szerint kor­mánypárti körökben hónapokkal ezelőtt befejezett dolognak tar­tották, hogy a nemzetgyűlés man­dátumát a kétkamarás ország­gyűléssé vaiö átalakulás alkal­mából öt esztendővel meg fogják hosszabbítani. Bethlen miniszter­elnök genfi tanácskozásai őta azonban a kormánypárt fölfogása ebben a tekintetben bizonyos változáson ment keresztül és a kormányhoz közel álló helyen úgy tudják, hogy a mandátum­meghosszabbítás terve a leg­utóbbi események következtében végleg elejtettnek tekinthető. — A nemzetgyűlés mandátuma a jövő nyáron lejár és így merül föl kormánypárti körökben az a gondolat, hogy az uj válasz­tásokat ne a jövő nyárra tűzzék ki, hanem tekintettel az ország közvéleményének a kormányra nézve kedvező hangulatára, még ebben az esztendőben tartsák meg. Bethlen miniszterelnök még nem döntött ebben a kérdésben, de minden eshetőségre föl akar készülni és éppen ezért uta*í- totta Rekovszby belügyminisz­tert, hogy a legrövidebb időn belül gondoskodjék az uj kerü­leti beosztáfról szőlő törvény­és egészséges hitelpolitikát sürget. Az ipari és kereskedelmi válsá­got nemcsak Budapest érzi, ha­nem a vidéki gazdasági élet is. A munkanélküliség a vidéken is elhatalmasodott. Azt írja, hogy Bethlen gróf miniszterelnök, ér­tesülése szerint, a jövő héttől kezdve ipari, gazdasági, politi­kai és pénzügyi kérdésekben ta­nácskozásokat fog folytatni szak­emberekkel, mert látja, hogy a kereskedelem és az ipar egyfor­mán érzi a gazdasági válság sú­lyát, a munkásokkal és a fix-fi- zetésüekkel együtt. javaslat kidolgozásáról, valamint az uj választói névjegyzékek összeállításáról^A miniszterelnök utasításának következtében a belügyminisztérium lázas mun­kához fogott és az előkészüle­tek máris Bnnyira előrehaladtak, hogy az uj kerületi beosztásról szőlő törvényjavaslat rövid időn belül a nemzetgyűlés elé kerül és a kormány gondoskodni fog arról, hogy ezt a javaslatot még a nyári vakáció előtt tető alá hozzák. Dr, Kassa Endre meghalt. Szerdán délután négy órakor temetik el Hevesvármegye tiszti főorvosát. Hevesvármegye ősi székházá­nak ormán ismét fekete lobogót lenget a tavaszi szél. Dr. Kassa Endre, kir. egészségügyi tanácsos, vármegyei tiszti főorvos, husvét keddjén éjfél után 2 órakor az irgalmas-nővérek kórházában meghalt. Önzetlen, munkái, ha­zafias tevékenységben töltött fér- fiélet, a közért lelkesedéssel, tel­jes odaadással dolgozó és nemes hivatásáért rajongó orvos szál­lott vele korai sírba. Az őszhajú, de egészséges vi­dám arcú vármegyei tiszti fő­orvos tiszta kék szemei nem mo­solyognak többé reánk ismerősen, jóságosán, mint még pár nappal ezelőtt is, amikor szembe jött velünk a napsütötte utcán. A gyermekek, akiket szeretett és akik szintén nagyon szerették a mosolygó, simogató doktor bá­csit és a sok-sok beteg, a szám­talan tisztelő ismerős, jóbarát, kartárs, mind hiába várják, Kassa Endrével nem találkoznak e föl­dön többé, melyről váratlanul, de csendesen, halkan távozott el ma hajnalban az örökkévaló­ság égi honába, mindannyiunk szivében emlékét, a szeretetnek és tiszteletnek elmulhatatlan em­lékét hagyva maga után. Az elhunyt vármegyei tiszti főorvos életrajza. Dr. Kassa Endre 1859 október 17-én született a heves&ugyei Tarnabod községben. Tanulmá­nyainak befejezése után 1888- ban a budapesti Rókus-kőrház- ban segódorvos, majd Kiskun- lacházán egy évig községi or­vos. 1889-től 1893-ig poroszlói körorvoe. 1895 junius 9-től 1921 február 1-ig az egri járás tiszti­orvosa, azóta pedig Hevesvár­megye tiszti főorvosa. 1921 de­cember 8 án munkásságát a leg­magasabb helyről is elismerik: a kormányzó a közegészségügy terén teljesített buzgó szolgála­tainak és kiváló érdemeinek el­ismeréséül m. kir. egészségügyi tanácsossá nevezte ki. A vármegyei tiszti főorvos ha­lálát vakbélgyuiladás okozta. Husvét hétfőjén délután vitték be az irgalmasnővérek egri kór­házába, ahol dr. Tóthfalussy Imre budapesti tanársegéd az est folyamán operációt akart vé­gezni a betegen, akinek azon­ban már semmi emberi segítség nem használt és éjfél után 2 órára csendesen meghalt. Dr. Kassa Endre halála város-, sőt megyeszerte mély részvétet keltett. Az elhunyt megyei főorvost f. hő 7-én, szerdán, délután 4 órakor a Fájdalmas Szűzről ne­vezett temető kápolnájából he­lyezik örök nyugalomra. Lelki üdvéért pedig f. hó 8-án, csütör­tökön délelőtt 9 órakor az An­gol-kisasszonyok templomában mutatják be a szentmiseáldo­zatot. «DHW1I awn.« SOSO »»«»«SHH» A belügyminisztériumban gyors tempóban készítik elő az uj választásokat. A nemzetgyűlés még a nyári szünet előtt letárgyalja a kerületi beosztásról szóló törvényjavaslatot.

Next

/
Thumbnails
Contents