Egri Népújság - napilap, 1926/1
1926-04-02 / 75. szám
Ära 2000, vasárnap 3000 korona Eger, 1926. április 2. péntek XLXIí évf 75 sz Előfizetési di) postai szállítással t g P Q L I T I K R I NAPILAP* •OB hóra 40.000 K, negyedévre 120.000 K. I Főszerkesztő: Dr. Óriás Nándor. Szerkesztőségi Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefonszám: 11. Nagypéntek. Isten szolgái arcra borulnak a minden díszétől megfosztott oltár előtt és néma az Ur dicsőségét hirdető harang, elállóit az orgona hatalmas szózata, zene nem hallatszik ki a templomokból, A legnagyobb gyásznak, a Megváltó kinszenvedésének és halálának ünnepe a Nagypéntek. S három napig tart a lamen- táciő a templomokban, siratván mindazt, ami elpusztult. • Emlékezzél meg Uram arról, ami esett mi rajtunk, tekints le reánk és lásd a mi gyalázatunkat. A mi örökségünk szállott a kivül- valőkra, a mi házaink az idegenekre. Árvák vagyunk atya nélkül; a mi anyáink olyanok, mint az özvegyek ... A szolgák uralkodnak rajtunk és nincs, aki minket kezükből kiragadna.» Ó, milyen mélységesen igaz a lamentáció szava! $ mialatt mi itt ebben a csonka országban a legmélyebb gyászban emlékezünk meg a Megváltó közel kétezer év előtti szenvedéseiről, azalatt hallani véljük azoknak a mieinknél is komorabb nagypénteki isteni tiszteleteknek panaszlő és síró hangját, melyeket az elszakított hazarészek templomaiból hoz felénk az áprilisi szél. Pozsony, Kassa, Kolozsvár és a többi elszakított magyar helyek katholikus templomaiban is zúg e napon az orgona nélküli lamen- táciő, melyet csak harmőnium kisér halkan és bánatosan. A reformátusok egyszerű templomaiban pedig komoran visszhangzik a pap szomorú szava a nagypénteki szenvedésről, amelyben immár több, mint hét hosszú, keserves esztendő őta élnek tőlünk elszakított véreink. De a lamentációknak egyik kinyilatkoztatása szól mindenkinek és az összes templomokban' ájtatoskodőknak: Jő az Ur azoknak, akik várják őt. Jő várni és csendességben lenni, mind az Urnák szabadí- tásáig. El fog jönni a seregek Ura arany páncélban, feje fölött a kivont karddal, hogy megmentse az Ur népét. Széjjel fogja taposni ellenségeit lovának patáival és örömrivalgással fogják köszönteni azok, akik őt várják.» Tántoríthatatlanúl bízó bittel, de alázatos és megtört lélekkel ismételjük Nagypénteken, a legnagyobb szomorúság napján, a Budapest, március 30. A vidék hatszáz számottevő pénzintézete közül száz már elkészítette és közzétette a maga pengő mérlegét. Ezek a mérlegek az ország hallatlan elszegényedéséről adnak képet. Szinte elképzelhetetlen, hogy a háború őta minő vagyonok mentek pusztulásba. Majdnem azt lehetne mondani, hogy valóságban alig maradt meg egyéb, mint az intézetek székházai, amelyeket a legtöbb esetben kincsként féltve őriztek, pedig tudni keil azt, hogy békében a mai Magyar- ország területén levő vidéki pénzintézetek saját tőkéje meghaladta az egymilliárd aranykoronát, összvagyona pedig több volt, mint 3 milliárd aranykorona. Egészen valószínű, hogy az ezután publikálandó pengőmérlegek sem fognak különb képet adni, mint azok, amelyek már nyilvánvalókká lettek s amelyek szerint alig sikerült a béke vagyonból 10—15 százalékot átmenteni. Természetesen ez a körülmény reudkivül nagy megfontolást igényel s igen komoly gondot okoz azoknak, akik az ország pénzügyi életét hivatva vannak irányítani. Még csak a közelmúltban is általában az volt az álláspont, hogy az egész vidéki élet tőkeellátása igen kedvezően meg fog változni abban a pillanatban, amint ezek az új mérlegek közzétételnek. Minthogy azonban az ehhez fűzött várakozások nem igen fognak beválni, máB szempontokból kell az ország hitelszükségletének elbírálásánál és kielégitésénél eljárni. Sajnos, az intézetek saját vagyona nem lelamentáciő szavait... Mert mindaddig, amíg a Hűsvét el nem jön a maga teljességével, addig a meggyalázott és keresztre- feszített Magyarország igazi ünnepe a Nagypéntek leend. F. N. hét a jövőben egyedül mértékadó a hitelkeretek megállapításánál, de féltőtlenül figyelembe kell venni az adósok bonitását is. Mindezekből természetesen az következik, hogy a Pénzintézeti Központ igazi hivatása csak most kezdődik el, amikor a hitelélet legfőbb forrásainak érdekeit, főleg intenzív ellenőrzéssel lehet biztosítani. Hogy az ellenőrzés mértéke milyen lesz, azt a pénzügyminiszter jogosított megállapítani, Megint bevételi többlet mutatkozik. Nyilvánosságra került a pénzügyi főbiztos XXII. jelentése, amely február hónapról számol be. A lekötött bevételekből februárban 295.035 millió papirko- rona folyt be, ami megfelel az átlagos bevételnek Az állam összes bevételei 872 milliád pa- pirkoronát értek el, ami megfelel 60.1 millió aranykoronának. Ez az összeg az előirányzottal szemben 3 millió koronával több s az előirányzott 1 millió aranykorona hiány helyett 2 millió aranykorona bevételi többletet eredményezett. Az összeg kisebb ugyan a múlt februári eredménynél, de figyelembe kell venni, hogy azóta a cukoradőt 22%-al leszállították. A Nemzeti Bank érckészlete, ami különben az évnek ebben a szakában természetes, valamivel csökkent, de ennek dacára a jegyforgalom fedezete növekedett, miután a jegyforgalom apadt. Jelentős aranyvásárlásokat végzett a Nemzeti Bank úgy, az azonban ma már minden kétségen felül áll, hogy a jövőben az ország megmentése érdekében egészen más hitelpolitikát kell követni, mint a múltban. Ha nem történik gondoskodás arról, hogy a vidék bankjai megfelelő hitelkeretekkel rendelkezzenek, úgy az egész termelés veszélyeztetve van, aminek következményei pedig kiszámíthatatlanok. Különben mint beavatott helyről értesülünk, a vidéki pénzintézetek most annyival is inkább reászorulnak nagyobb hitelnyújtásra, miután a városok a Speyer-fále kölcsönből reájuk jutó kölcsönrészleteket néhány hőnappal ezelőtt a vidéki pénzintézeteknél helyezték el s most, hogy a beruházási munkálatokat megkezdik, egymásután mondták fel ezeket a betéteket. Természetes dolog, hogy a vidéki pénzintézetek emiatt a vidéki ipar és kereskedelem hitelellátását még nehezebben tudják teljesíteni. — A Nemzeti Banknak is jól megy. hogy a Bank készletében lévő arany értéke a forgalomban lévő bankjegyek értéke 20%-ának felelt meg. Az aranyvásárlást a Nemzeti Bank folytatni fogja. A Nemzeti Bank üzletmenete a lehető legjobb. A magyar állam részesedése a tiszta nyereségből mintegy 24 milliárdot tett ki. A magyar pénzügyek terén az újjáépítési terv jelentős reformot követelt, amelynek egyik intézkedése az, hogy az összes állami pénzek a Nemzeti Bankhoz koncentráltalak. Az állami pénzeknek a Nemzeti Banknál összpontosítása kérdésével szoros összefüggésben áll a Pénzintézeti Központ átszervezésének a kérdése. — Az az aggodalom, hogy e reformok következtében a hitelezés bizonyos megszorítást fog szenvedni, nem tekinthető alaposnak, mert nem lehet feltételezni, hogy az ennek a tervezetnek végrehajtása az idők folyamán bárkit is, aki elégséges biztonságot nyújthat hitel Új hitelpolitika kell a vidéki pénzintézeteknek. A pengömérlegek sivár perspektívája. — A nehéz idők pénzintézeteinket is erősen megviselték. Smith Jeremiás népszövetségi főbiztos XXII. jelentése.
