Egri Népújság - napilap, 1926/1
1926-03-31 / 73. szám
2 EGRI NÉPÚJSÁG 1926. március 31. Hatmillidrdért vették meg az Egri Gőzmalom r. t.-ot. A nyugdlj-ügy. Budapest, március 30. MTI. Beavatott helyről értesültünk, hogy a nyugdíj valorizáció ügyében a pénzügyi kormány hajlandó kisebb módosításokat adni, hogy ha a kívánságok nem túlzottak, A nyugdíjasok keresztény szervezetének memorandumát már hir szerint el is fogadták tárgyalásra. Semmi akadálya nincs annak, hogy a Hevesmegyei Hitelbank hitelezői követeléseik 35 százalékát megkapják A megbukott Hevesmegyei Hitelbank vagyonát, lefoglalt objektumait, nemkülönben a külföldre távozott Kroh Izsó szőlőjét már jó ideje értékesítették. A hitelezők közül többen fordultak hozzánk és érdeklődtek az iránt, hogy ha már befolytak azok az összegek, miért nem történik még intézkedés afelől, hogy a hitelezők is kapjanak valamit. Ma ezekre a kérdésekre megbízható forrásból azt az értesülést szereztük, hogy a bank vagyonának értékesítésével befolyt összegek a Pénzintézeti Központnál feküsznek és semmi akadálya sincs annak, hogy a hitelezők elismert követeléseit 35 százalékban kielégítsék. A harminc öt százalékos kvóta ugyan igen alacsony, de már ezt is szorongva várják azok, akik a Hevesmegyei Hitelbank által mindent elvesztettek. csesaie: teats» én *e janisa »aacas ea Sag bort és dohányt. Középtermetű, borostás ugar a képe. Óíz bajuszában lankad- tan lógázzák lábaikat a szürke párnátok. »Ötvennigy ivei« öreg kommancs. Ez Zsapka Samu bácsi. Az Irgalmasok kórházának ő most a legnépszerűbb betege, kedélyes íőtocikája a jő Istennek. Mintha Mikszáth Kálmán maga gyúrta volna! Az ismerkedésünk nagyon egyszerű volt, meglepően egyszerű. Amikor látta, hogy je- gyezgetek, hozzám somfordáit. — Csak tetteik a Zsapkát is beírni ujiagba. Itt lesz az inne- pek és jő meg volna ha meg kapná valamit. In akar egy kis bor és Zsapka jól akar ilní, mert operaijak. Sag jó bort teesik megrendelni innepekben és négy pakli zöld dohankat. Ja. Zöld dohány az jő. A felesige, csaladja csehi banyatelepen. Hja, a Zsapka husvitra nem lehet meg banyaban. — Jól van. Megírom Zsapka bácsi és meglátja, hogy husvétra bort is kap, dohányt is kap. S még egyszer igyekszik megkörnyékezni a kedves öfeg tő- tocska, a régi, szebb világból való, a mienk. — ügy. Az mar más. Zöld paklibul. Eger, március 30. Az Egri Gőzmalom r. t.-nak hosszú idő óta húzódó ügye a napokban befejezést nyert. — Báró Schossberger, a Hevesmegyei Takarékpénztár, a Pesti Hazai, az egri Egyházmegyei 1 akar ékpénztár, az egri Agrár Takarékpénztár, az Egri Takarékpénztár és a Hevesmegyei Népbank, összesen hatmilliárd koronáért megvásárolták a hatalmas gőzmalom-vállalatot. — A gazdasági viszonyok leromlását, az értékeknek a nehéz pénzügyi helyzet következtében történt lemorzsolódását mi sem jellemzi jobban, mint az a körülmény, hogy a most 6 milliárdért elkelt gőzmalomnak 1924-ben csak az ujjászerelése több, mint 7 milliárd koronába került. A május l.-i nyugdíjból már nem vonják Is a szanálási százalékot. Budapest, március 30. A nép- szövetségi főbiztos hozzájárult a miniszterelnök tervezetéhez! mely szerint a május l.-i nyugdíjból már nem vonják le a szanálási százalékot Madárvédelem. Akik figyelő szemmel járják szőlőhegyeinket ős határunkat, már régebben aggodalommal tapasztalják, hogy hasznos madaraink száma óvről-évre erősen fogyatkozik. Ezen jelenségnek egyik főoka szintén a háborús : viszonyokra vezethető vissza. Az erdővédek és vadőrök egymásutáni bevonúlása, majd a lőpor megdrágúlása és később megszerezhetetlen volta miatt mindig kevesebb és kevesebb rabló madarat, különösen szarkát — ezt a káros féazekrablőt — pusztítottak el a hivatásos és a passionátus vadászok. Éhez járóit még az is, hogy a háború utáni nehéz lakásviszonyok miatt sokan költöztek ki a szőlőhegyeken lévő arra alkalmas épületekbe lakni, s ezek mindegyike kutyát é8 macskát tart kint a szőlőben. Ezen mactkák számtalan mindenféle madarat és fiókát, a kutyák pedig számtalan alacsony bokrokban és a földön fészkelő madarak tojásait és fiókáit pusztítják el, úgy hogy akaratlanúl is észre kell venni, mily kevés már az éneklő és a hasznos madár városunk határában. Ez vonatkozik már a múltra is, de a hozzáértő előtt az idei tavasz még kétségesebb. Hasznos madaraink közül ugyanis azok, melyek télen is nálunk maradnak, hogy végtelenül szorgos munkájukkal a téli álomba meAz értékes objektumok egyes szakemberek véleménye és számításai szerint akkor is felülmúlják a hatmilliárd korona értéket, ha a főutcai két darab emeletes házat és a Rózsa-utcai házat csak mint téglatörmeléket és használt építési anyagot, a gőzmalom hatalmas gépfelszereléseit pedig csak mint ócskavasat vesszük számításba. Éhez járul még 10 hold kitűnő szőlő és pince Egerben, Füzesabonyban pedig 20 hold szántóföld közvetlen a vasúti állomás mellett. Az egri gőzmalom szomorú sorsát mint a szanálás után bekövetkezett gazdasági pusztulásnak egyik legkiválóbb példáját jegyezheti fel a közgazdasági események rideg tollú krónikása. rült növényzetet a káros rovarok petéitől és bábjaitól megtisztítsák, sokat szenvednek a szigorú téltől. Ilyen nálunk maradó madár a szén-, kők-, búbos és hosszúfarkú cinege, az őszapó, a fakűsz, királyka, ökörszem, harkály, egyes pintyfélék á® a búbos pacsirta. Ezek addig, mig a rendes táplálékukat megtalálják, addig rossz melegveze- tő tollazatuk és vérük magas hőfoka folytán dacolni tudnak a hideggel is, de ha erős a havazás és erre nagy fagy következik, akkor élelemhez nem tudnak jutni ezen madarak és száz számra pusztulnak el. Ilyen volt az elmúlt telünk, mikor többször váltakozott hóesés erős faggyal november végétől karácsonyig, majd ismételten januárban. Számolni kell tehát azzal, hogy itt telelő hasznos madaraink e télen ismét nagyon megfogyatkoztak. Mi tehát a tendö? Segítségére kell sietnünk haszuos madarainknak mert madárdal nélkül nemcsak szomorú a határ, de a gazda ezen ingyenes munkásai nélkül a kárt okozó rovarok elleni védekezés többszörösen nehéz, sőt sok irányban lehetetlen is. A most legidőszerűbb segítség a mesterséges fészekodú kellő számba való kirakása. Ezzel nemcsak azt érjük el, hogy a fészkeié® megkönnyítésével a madarak jobban szaporodnak, továbbá hogy fiókáikat azon környékről szedett rovarokkal táplálják, ahol fészkök van, hanem azon kimondottan nagy előnyt, hogy azon kisebb fajta madarak, melyek részére a mesterséges fészekhez kis röplyuk szükséges, meg lesznek védve a kóbor macskáktól és a szar-, kától, mert az ily fészkeket kifosztani nem tudják. Legcélszerűbbnek látnám, ha a városi kertészeti üzem állítana elő ily mesterséges fészkeket, még pedig egyszerű gömbölyű tűzifából, amit kellő utasítás mellett bármelyik felnémeíi faragó ember könnyen meg tud csinálni. így nagyobb mennyiségben készítve azt, igen olcsón lehet előállítani az ily fészek- odúkat, a különféle madarak sajátossága szerint különböző alakú ős nagyságú röplyukkal. E fészkeket kis haszon mellett kell a gazdaközönaég rendelkezésére bocsátani s az elért haszonból pedig a kisgazdák részére ilyeneket ingyen kiosztani s a hegybírók ellenőrzése mellett kiakasztani. Cselekedjünk minél előbb ! K. P. Gy. Mibe került Mayer János kirándulása Egyptomba ? Ily cím alatt egy reggel megjelenő fővárosi napilap terjedelmes cikkben foglalkozik a föld- mivelőaügyi miniszter egyptomi útjának részleteivel s tudni véli, hogy a minisztérium illetékes ügyosztályába beérkezett úti- számla szerint a miniszter hivatalos utazásának költségei fejében összesen egymiiliárd és ki- lencszáz millió korona terhelné a magyar államkincstárt. Ezzel szemben az illető lap más oldalú információkra hivatkozva, azt Allitjb, hogy a miniszternek és kíséretének összes költségei körülbelül négy milliárdra volnának becsülhetők. E közlésekkel szemben megállapítani kívánjuk, hogy egyrészről a fenti összegek messze meghaladják a miniszter hivatalos utazása körül tényleg fölmerült kiadásokat, másrészről az első pillanatra aránylag nagy öeszegűeknek mutatkozó kiadások ellenértékeként az Egyptom- mai valő gazdasági kapcsolat létrehozását könyvelhetjük el, le nem kicsiDyelhető, sőt a jövőre nézve jelentős horderejűnek Ígérkező eredmény gyanánt. Az E. N. panaszkönyve. Tekintetes Szerkesztőség ! Tisztelettel előre bocsátom, hogy nem szoktam autózni. Először azért nem, mert vérbéli magyar vagyok s nekem a világon semmi sem sürgős. Másodszor azért nem, mert újabb időben sűrűn tapasztalom, hogy szenvedélyes autőkedvelőket napről- napra talpraállít a szanálás, (t. i. kihúzza alóluk az autót.) Harmadszor azért nem, mert, hogy szavam egymásba ne öltsesa, u főtrafikkal szemben az úttest közepén tátong két hatalmas lyuk, s ha azok valamelyikébe
